Menjek vagy ne menjek? Ez a kérdés volt a fejembe. Nem mintha azzal, hogy ott maradok Jasonnél megcsalnám Harryt. Csak egy kicsit tudnék gondolkodni. Meg amúgy is Jason biztos jó ember. Nem tenne olyat amit én nem akarok. Nehezen, de megszólaltam.
- Elfogadom az ajánlatot. - küldtem egy mosolyt felé.
-Remek. - állt fel a székből. - Indulhatunk is. - bólintottam és egészen egy fehér autóig követtem. Illedelmesen kinyitotta nekem az ajtót és én behuppantam az anyós ülésre.
- Örülök, hogy így döntöttél. - indította el az autót.
- De csak egy éjszaka. - néztem felé.
- Tudom. - bólintott. - Legalább tudom, hogy nem fog bántani téged. - mondta ki erőteljesen.
- Harry nem bánt engem. - kaptam felé a fejem.
- Hagyjuk a süket dumát. Elrabolt, azt titulálta, hogy meghaltál. Mi kell ennél több? - hangja most már át ment kiabálásba. - Sajnálom. - fújta ki a levegőt. - Nem kellett volna kiabálnom.
Lesokkolva néztem rá. Tudja?
- Tudod? - csak ennyit kérdeztem.
- Persze. Nem volt nehéz kitalálni. - motyogta. - Itt vagyunk. - állította le a kocsit. Egy kisebb házhoz érkeztünk. Mikor kiszálltam rossz érzés fogott el. Jason már a kulccsal babrált mikor megszólaltam.
- Ez nem fog menni. - ráztam meg a fejem. Jason felém fordult és értetlenül nézett rám.
- Haza kell mennem. - kaptam ki a zsebemből a telefont.
- Te őrült vagy. - mondta Jason a szemeimbe nézve.
- Mondták már. - indultam el. Ekkor már hívtam Harryt. Egy csengés után fel is vette.
-Hol a francba vagy? - kiáltott bele a telefonba. Körülnéztem.
- Dawning utca. Gyere értem. - szinte bele suttogtam a telefonba.
- Mit keresel te ott? - hangja még mindig kemény volt.
- Csek gyere...
ESTÁS LEYENDO
Egy pszichopata kiszemeltje H.S. - FF (BEFEJEZETT)
Fanfic**Ki kell emelnem, hogy ezt a könyvet nulla tudással írtam és jelen helyzetemben nem ajánlanám senkinek. Ha mégis el akarod olvasni, akkor kitartást! 🥰** Mikor úgy érzed vadásznak rád. Minden mozdulatodat figyelik, de nem tudod ki. Valaki a megszál...
