Én élek! | Detroit: Become Human fanfiction

6. fejezet: Nem maradhatnak

Békésen aludtak egymás mellett, Connor és Nova, amikor felébredtek Kara lépteire. Gyorsan fel is tápászkodtak a földről és érdeklődve néztek új ismerősük felé.

- A fürdőbe megyek - intett a háta mögötti ajtóhoz Kara - Csak... külsőt változtatok, ennyi!

Nova-t és Connor-t rossz érzés fogta el. A lány a másik füléhez hajolt és halkan súgta:

- Ne húzd el a függönyt!

Ezután gyorsan lesietett a lépcsőn. Connor még rápillantott az értetlen nőre, végül ő is követte Nova-t.

Lent Alice már felébredt és a tüzet bámulta. Connor megpróbálkozott még egyszer az ismerkedéssel és leült a kislány mellé. A gyerek összehúzta magát és kerülte a férfi tekintetét, de az android megnyugtatta őt.

- Nem kell félned tőlem! Bocsáss meg, hogy este úgy megijesztettelek! - mosolyodott el, de Alice hallgatott. Így Connor sem erőltette tovább a beszélgetést.

Kiabálásra lett figyelmes a konyhából, majd Nova rontott ki, arca csupa kék vér, hasán egy seb tátongott. Connor azonnal felpattant és az összerogyó lány segítségére sietett, majd megpillantotta a dühös Ralph-ot, kést tartva a kezében.

- Ralph megmondta, ez egy rosszakaratú látogató! Utálja Ralph-ot, és Ralph is utálja őt!

- Nem vagy normális! - kiáltott vissza Nova dühösen - Tedd le a kést, dobd el azt a micsodát a kezedből és beszéljünk kulturáltan!

- Ralph sokat küzdött ezért a zsákmányért! Nem ereszti el! A kislánynak hozta, és így hálálod meg? - háborodott fel az android kezével hadonászva.

Nova a fal tövében összerogyva szorította kezét a sebre, ahonnan ömlött szinte a kék vér. Connor megpróbálta elszorítani a sebet, de az csak nem szűnt meg vérezni. Szerencsére egy fontos biokomponenst sem sértett meg, így Nova túléli, hacsak ki nem kapcsol a vérveszteségtől.

- Mennyire érzed jól magad? - kérdezte halkan a lányra nézve, aki próbálta letörölni a kék vért az arcáról. Sikertelenül.

- Megvagyok! - szólt a sérült idegesen - Égessük ki a sebet! Akkor eláll a vérzés!

Connor úgy tett, ahogy a lány mondta, fogott egy ágat a tűzből és a sebhez nyomta. A bőr a seb környékén egy pillanatra deaktiválódott, majd újra visszahúzódott és már csak a seb maradt, de a vérzés elállt.

- Túl sok vért vesztettél! - nézett Connor aggódva az androidra - Nem fogod tudni bírni!

- Nem lesz gond! - intett a kezével Nova - Annyira nem sok!

Kara is lesietett a lépcsőn, de a látvány, ami elé tárult, megrémisztette. Nova vérben úszva ült a fal tövében, Alice ijedten hátrált, miközben Ralph dühösen és csalódottan szorongatott egy... állatot. Pockot, vagy valamilyen más rágcsálót. Lassan közeledett a többiekhez, szemét végig "vendéglátójukon" tartva. Az android hamar megnyugodott és boldogan mutogatta a leérkező Kara-nak a zsákmányt.

- Ralph fogta reggel! Megsüti a lánynak, jó szaftos lesz!

Azzal a még parázsló tűzhöz sétált és bedobta szőröstül-bőröstül a szerencsétlen állatot. A tűz felszisszent, Ralph még párszor megforgatta benne a rágcsálót, majd kipiszkálta a kandallóból. Gyorsan megterített, ha lehet annak nevezni, hiszen csak elővett egy tányért, az asztalra tette és felállított három széket hozzá. Csak hármat. Ezt Kara szóvá tette.

- Miért van három szék? Öten vagyunk! - mutatott Connor-ra és Nova-ra. Ralph arckifejezése megváltozott.

- Ők nem a család része! Ralph, a pici lány és Kara viszont igen! Apa - azzal magára mutatott, majd a lányra és Kara-ra - A kislány, és az anya!

Nova gúnyosan elmosolyodott, majd feltápászkodott a földről és Ralph-hoz sétált. Az android ellenségesen tekintett rá és felemelte a kést, de a lány óvatosan vállára helyezte kezét és rácsatlakozott. Ralph mozdulatlanul állt, majd mikor Nova elvette a kezét, térdre borult és eldobta a kést.

- rA9 eljött Ralph-ért! - meghajolt előtte és szinte imádkozni kezdett - rA9 meghallgatta a szavait Ralph-nak, a felszabadítónk elérkezett, az összes szenvedés eltöröltetik és szabadok lesznek az androidok!

Nova elmosolyodott és felsegítette a földről az androidot. Ralph izgatott volt, de nem a fura értelemben. Bűnbánóan hajtotta meg fejét és tisztelettel tekintett a szinte istenként számon tartott Nova-ra.

Az ablakon keresztül Kara kinézett az utcára és meglátta a rendőröket, ahogyan a bolti eladóval beszélgetnek. Lehet, rossz ötlet volt segítséget kérni tőle. Connor is csatlakozott hozzá, viszont ő megpillantotta Hank-et, és egy másik Connor-t. Idegesen futott Nova-hoz és ragadta meg a karját.

- Itt vannak a rendőrök! - de Kara megállította őket a válluknál.

- Értünk jöttek! Minket követtek! - nyugtatgatta a két androidot, de Connor megrázta a fejét.

- Deviáns lettem, megszöktettem egy rabot, aki megölt két embert, egy androidot, és hasba lőtt egy nyomozót. Biztos, hogy minket követtek!

Nova oldalba könyökölte Connor-t, ezzel jelezve, nem kellene reklámozni a tetteit. A férfi vette a célzást és súgva bocsánatot kért a lánytól. Eközben Kara vette át a szót.

- Mindegy, hogy kit követtek, a lényeg az, bárkit elfoghatnak! - ekkor Ralph-hoz lépett és bizalmasan a szemébe nézett - Ugye el tudsz bújtatni minket? És nem árulsz el?

- rA9 vegye el Ralph életét, ha nem! - felelt magabiztosan az android, de Connor közbevágott.

- Ismerem saját magamat, ha itt maradunk, meghalunk!

- És mégis hova meneküljünk? - nézett rá Nova - Ha ki is szaladunk, hogy osonunk el észrevétlenül? És mi a garancia arra, hogy nem fognak követni vagy üldözni minket?

Az idő vészesen fogyott, ők meg szinte veszekedtek. Végül lépteket hallottak a verandán, így segítségkérően Ralph-ra néztek, aki gyorsan megtette a dolgát.

~¤~

Connor könnyedén követte a nyomokat a házhoz, felismerte a deviáns vérét a kerítésen. Lassan megközelítette a romos házat, majd benyitott az ajtón. A szobába lépve egy szakadt ruhájú, kést szorongató android fogadta, a szoba közepén szobrozva. Mintha őrizne valamit.

- Vannak rajtad kívül mások is a házban? - kérdezte érthetően és hangosan.

- Ralph egyedül van, nincs itt senki más!

- A kerítésen kék vér van! Ezek szerint járt itt más android is? - folytatta a kikérdezést.

- Ralph vére, lehorzsolta magát, amikor bejött. Rajta kívül nincs itt senki.

Connor tudta, hazudik. Az android stressz szintje feltűnően magas volt, és mondatainál fel-felugrált. Megközelítette a lépcső alját, mire Ralph stressz százaléka megnövekedett. Tehát ott bujkálnak! Eltolt az útból egy dobozt, viszont a késes android hátulról lefogta és eszeveszettül kezdett kiabálni.

- KARA, FUSSATOK!

Az öt személy kirohant a házból, Kara Alice-t segítve, Nova és a másik Connor kézen fogva. A nyomozó Connor még elkapta deviánssá lett másik példánya tekintetét, majd követni kezdte őket.