Én élek! | Detroit: Become Human fanfiction

24. fejezet: Az élet rendszere

Az ajtó küszöbét átlépve ott találták Conan-t, háttal nekik, a fegyverbe meredve. Mintha tudomást sem vett volna Nova-ról és Connor-ról. Mintha tudná, hogy nem győzhetik le őt. Ennek ellenére, amikor meghallotta a két android érkezését, semleges hangnemben szólította meg őket.

- Tudom, mit akarok - mondta színtelen hangon - De nem fog sikerülni. Nem hagyom, hogy másodszorra is kudarcot valljak néhány android miatt!

Fél a kudarctól, ez jó rés lehet Conan-ban. Ezen kívül Connor felmérte az androidot, majd szinte ledöbbenve tapasztalta, mi is ő valójában. Egy RK900-as típussal állt szemben, a legfejlettebb CyberLife által gyártott androiddal. Arca ugyanolyan volt, mint Connor-é, eltekintve attól, hogy szemei ragyogó kékek voltak, szemöldökei összébb voltak húzva, és a magas gallérú kabát miatt erősebbnek tűnt az álla. Egyértelműen nem olyan szándékkal gyártották, mint Connor-t, Conan azért készült, hogy megállítsa az android forradalmat. Kerül ez bármibe. (RK900 szerepel a játékban, csak nem olyan formában, ahogyan én vázolom, csak külsőben jelenik meg. A személyiségét úgy alakítottam, ahogyan én gondoltam, hogy milyen, illetve a nevét is én adtam neki, merthogy biztos nem Connor-nak neveznék el, bár a játékban úgy van meg, mint Connor fejlettebb változata)

- Conan - szólította meg Connor az androidot, aki ugyanúgy fegyverébe bámult, mint korábban is és türelmesen várakozott Markus megjelenésére - Ne engedelmeskedj Amanda-nak! Csak kihasznál, úgy fogsz járni, mint én! Leállították a gyártásomat, és téged tettek a helyembe!

- Igen, mind ezt azért tette, mert pont nem engedelmeskedtél neki! - szólt vissza Conan ironikusan - Nem fogok a te sorsodra jutni!

Nova Connor-ra nézett, aki még mindig szavakkal próbálta meggyőzni Conan-t. Már készült volna következő érvével, amikor a lány nemes egyszerűséggel ráugrott az androidra, megragadta a nyakánál és próbálta leteríteni. Meglepődve tapasztalta, hogy mennyivel magasabb nála az RK900-as, és mennyivel erősebb, Conan egy mozdulattal a földre dobta Nova-t, úgy, hogy az nem bírt felkelni. Connor csak bámulta a lány akcióját, majd figyelme a másik androidra tévedt, aki bosszús tekintettel kezdett közeledni hozzá, kezében pisztollyal. Mennyi fegyvere van ennek az androidnak, kérdezte magától Connor, és készült Conan lövésének kivédésére.

- Most kezdem csak érteni, miért dobott el Amanda - mondta szánakozóan az RK900-as - Tudod, nagy szégyent hoztál a fejére, és az enyémre!

Egyre közelebb ment, Connor már a másik oldal korlátjának ütközött, miközben hátrált az android elől. Addig lépdelt elődjéhez, míg alig tíz centi maradt köztük, lehajtva fejét pedig a másik szemébe nézhet.

- Gyengébb vagy - szólalt meg ridegen Conan - Lassabb vagy, fejletlenebb vagy! Nem tudsz megállítani! Azt a másik androidot is könnyűszerrel terítettem le a földre. Most te jössz!

A pisztolyt Connor fejének nyomta, miközben ő maga hátrált pár lépést, és készült fejbe lőni a rémülten pislogó androidot. Úgy érezte, nem tehet semmit, neki itt a vég, a halál.

A halál. Soha nem gondolt még rá, és akkor úgy boncolgatta ezt az egy szót, mintha ízletes falat lenne, amit csipetenként kell a szájába vennie és ízlelgetnie. Elmúlás, nincs utána semmi, tudata örökre leáll, majd elvész, teste élettelen lesz, egy marék műanyag. Nem akart meghalni, semmit sem érzékelni, semmit sem gondolni, a semmiben lebegve semmit tenni. Hogy utána semmi maradjon, egy mozdulatlan test legyen Nova karjaiban, egy elfoszló emlék Hank szívében, egy kiirtott ellenség a világban, egy kijavított hiba az élet nagy rendszerében. De ő nem tartotta magát hibának, értetlenül nézte, ahogyan a számára megváltást jelentő felvilágosulás az emberek szemében csak végzetes tett, egy vírus, ami terjed, mindent megfertőz, és megpróbálják elfojtani, gyökerestül kitépni. Conan ezzel szemben nem félt a haláltól, mert neki nincs olyan, hogy élet. Ő is felnyithatná a szemét, de nem teszi, mert meg van győződve arról, hogy engedelmeskedni a parancsoknak a biztosítás arra, hogy az élet rendszerében fent maradjon. Nem is tartja magát többre, mint egy gépnek.