Jaebum
látom ignorálszJaebum
tehát
ha már élőben nem vagy
hajlandó rám nézni, leírom
üzenetbenJaebum
SZIA YOUNGJAEYoungjae
bocsi:((Youngjae
csak szaladnom kellett,
késésben voltamJaebum
?Youngjae
rajzszakkörJaebum
tehát szeretsz rajzolni
wow, miket meg nem tudok
róladYoungjae
nem annyiracsak néha benézek, megnézem
mit csinálnak Hyejiék, és nyílt
napon kapok sütit ha megyekJaebum
nem csalódtam benned:")Youngjae
jóóó na, a süti a mindenem...Yunseo kihúzta a pad alól a széket. Abbahagytam lábaim lóbálását és törökülésbe húztam őket a pad lapjára, majd a falhoz húzódva s annak döntve hátam néztem le rá.
- Hogy vagy Jae? - kezeit keresztbetéve támaszkodott rá a padra, majd tette fel kérdését, amit a napokban szinte mindenkitől megkaptam.
- Ennyire rosszul festek?
- Nem. Pont ellenkezőleg. - rázta meg fejét, de látva arcomat indoklásba kezdett. - Mikor látlak, mindig vigyorogsz, már hetek óta nem panaszkodtál nekem semmiről, ráadásul állandóan beszélgetsz valakivel smsben.
- Oh
- Bizony, hogy oh! Halljam, az én egyetlen Youngjaem együtt van valakivel? - tette fel a kérdést, amit el akartam kerülni. De ő mosolygott, kíváncsi volt és készen állt segíteni nekem bármiben. Legalábbis én ezt láttam.
- Nem. - felvonta szemöldökét. - Vagyis, hát... alakul valakivel valami.
- Hú, ez nem volt valami magabiztos. - sóhajtott. Kezeit szétválasztva tette egyiket a térdemre, s aprón megszorította. - Nem erőltetem a témát, de ha bármi kell, itt vagyok.
Bólintásomra elmosolyodva felkelt és elindult a szertárba, ahol képes volt órákra is eltűnni. Tehát felkészültem, hogy amíg Hyeji vissza nem érkezik, addig egyedül kell meglennem. Ami nem volt nehéz. Volt kaja a táskámban, a telefonom fel volt töltve, és még Jae is írt.
Jaebum
tehát lecserélnél egy sütire?Youngjae
simánJaebum
Ez nem volt szép:(Youngjae
bárkit lecserélnék egy sütireYoungjae
ha ez valamennyire megnyugtat...Jaebum
tehát még nem töltöttünk
el elég unalmas filmezős-kajálós
délutánt, hogy eléggé kötődj
hozzámYoungjae
Ha legközelebb mesét nézünk,
a sütit cserélem le rádJaebum
WOW MOST KISÜTÖTT A
NAPOCSKA SZÜRKE
VILÁGOM FÖLÖTT.Youngjae
SHHH.Youngjae
ez édes:(Jaebum
te vagy édesYoungjae
Ezt most ignorálom, mert
így is érdeklődtek miért
mosolygok annyira...Jaebum
úristen.nekem.látnom.kell!!Youngjae
NEm kELL!!Jaebum
NeM állíthatsz meg!!!!Úristen, most komolyan ide fog jönni? Dehát...
Jaebum
uhJaebum
tudom, hogy szeretnéd elmondani
hova menjek<3Youngjae
elmenjek a termetekhez?Jaebum
<3333Youngjae
2 percA telefont zsebre téve szóltam be a szertárba Yunseonak, hogy elmentem egy pár percre, nemsokára jövök vissza. Tényleg csak egy párra, mert a nyolcadik órára tíz perc múlva csengettek, és nem akartam, hogy Jae miattam késsen el.
Nem volt messze a terem, csak fel kellett lépcsőznöm egy emeletet és sétálnom egy fél folyosót, s már hallhattam is a nyitott ajtó felől a hangzavart, veszekedést, nevetést, és úgy körülbelül mindent, amit egy osztály csinálhatott.
Sungjae épp bement a termükbe, de előtte különösen vigyorogva integetett, aztán becsukta maga mögött az ajtót, ezzel lecsökkentve a zajszintet a felére. Jaebum a falnak támasztott vállal állt, de ahogy meglátott ellökte magát tőle és elindult felém.
---
Csak mert borzasztóan
ráérek - haha:") - és mert
hétvége van, hoztam
még egy részt nektek.
Remélem szép napotok van!:)(egyébként a történet ötödik #2jae-ben wow és köszönöm a 3k megtekintést♥️)
YOU ARE READING
A kosaras srác || 2jae
Teen Fiction❝ Csak szerettem nézni, ahogy pattogtatta azt a nyomorult labdát. Nem mikor Sungjae miatt kellett maradnom, vagy Hyeji ráncigált el magával, hanem mikor arra sétáltam haza a kis kitérőmmel és megálltam a kerítés előtt. S láttam, hogy örül nekem. ❞ ...