A park melletti játszótér egymás melletti hintáin ültünk. Hűvös szellő járta körbe a teret, megtáncoltatva a faleveleket, melyek susogva fejezték ki nemtetszésüket. Meglöktem magam, fejem hátrahajtva élveztem, hogy egyre magasabbra kerültem, majd szépen lassulva megálltam. Lábaim leérkeztek a kavicsokra. Egyik kezemmel elengedtem a láncot.
Gondolataim még mindig azon az egy alkalmon rugóztak, de nem is bántam. Tulajdonképpen nem is az aggasztott, hogy megtörtént, hanem, hogy nem vált megszokottá. Hiszen én azt akartam, hogy ez az életem részévé váljon.
Jaebum engem nézve ült mellettem, s olyan volt, mintha nagyon elkalandozott volna valamin. Mióta kijöttünk, egy szót sem szólt. Mikor megérezte, hogy figyelem, hirtelen kapcsolva nyúlt a hintámat tartó láncért, s annál fogva húzott magához közelebb.
Felém hajolva futtatta végig szemeit arcom minden apró pontján, külön elidőzve ajkaimon, s az alsót ösztönből fogaim közé véve keztem el harapdálni. Szemei villantak, de szinte azonnal le is hunyta őket.
- Ezt ne csináld! - még mindig leengedett pillái alól szólalt meg, csendesen, hagyva, hogy hangja félbeszakítsa a már oly régóta keletkezett csendet.
- Miért?
Sóhajtott, íriszei újra engem vizslattak, homlokát pedig az enyémnek döntötte.
Hirtelen már nem hallottam a szellőt sem.- Mert meg akarlak csókolni. - mintha eső esett volna, úgy zúdultak rám az addig visszafolytott érzések, melyeket saját maga adott át tiszta tekintetével s hangsúlyával. Láttam a vágyat, a sok kérdést, de még a félelmet is. Csak úgy, mint ő, rajtam.
- Tedd meg!
Magam is meglepődve határozottságomon húztam magamhoz állkapcsánál fogva, s szívem őrült tempóra kapcsolva fogadta az oly régóta vágyott emóciókat. Mintha megremegtem volna belülről, s erősebben kellett kapaszkodnom a hintába, nehogy leessek.
Ajkai puhán érintették az enyémeket, egyszerre mosolyogtunk a csókba. A lehetetlennél is kevesebb távolság volt már köztünk, s éreztem rajta, mennyire beleadta minden érzését.
Erre vártam nagyon régóta.Nyelve végigsiklott alsóajkamon, pontosan azon a területen, ahol még én kínoztam pár perccel előtte. Egy sóhajtás kíséretében adtam neki szabad utat.
Majdhogy fél órán keresztül ültünk még a játszótéren, de miután elég látványosan kezdtem fázni, úgy döntöttünk ideje lenne indulni. A házunk előtt megkaptam a jól megérdemelt csókomat, mintha csak nem fél órát fordítottunk volna rá a délután folyamán.
Jaebum elindult haza, mert állítása szerint neki még rendet kellett raknia, mielőtt hazaértek volna a két hét távollét után szülei. Ő pedig belakta még a konyhát is, ahol naponta ha negyed órát tölthetett. De visszautasította az ajánlatomat, miszerint segítek neki, mert szerinte pihennem kell, hogy ne legyek majd fáradt.
Tehát Jae takarított - két percenként sms-t írt, tehát biztos voltam benne, hogy ő mennyire komolyan dolgozik -, én pedig az ágyamon fetrengtem, lélekben még mindig a hintán ülve, Jaebum ajkaival az enyéimen, melyeket ujjaimmal piszkáltam, még teljesen a hatása alatt állva. Nem tudtam gondolkozni, agyam mintha teljesen kiürítette volna magát, ezzel együtt pedig eltűntek a negatív gondolataim is.
Jaebum
megtaláltam az egyik füzetedetJaebum
rajzok vannak benneJaebum
hűű, ezek nagyon szépek!!!Youngjae
ooohYoungjae
az a matekomYoungjae
tudtam, hogy valahova leraktam, de
nem is kerestem...Jaebum
majd odaadom, de előtte átlapozomYoungjae
NE!Jaebum
hmm, az utolsó oldalakon
van pár rajz rólamJaebum
ezek rohadtul élethűekYoungjae
csak pár perces firkák...Jaebum
egyébként nem azt mondtad,
hogy nem tudsz rajzolni és
szakkörre sem azért jársz?Youngjae
deeeeYoungjae
csak utasításra nem tudok rajzolni,
főleg, ha az a dolog kívül esik
az érdeklődési körömönYoungjae
VAGYISJaebum
már késő !!Jaebum
megtisztelve érzem magam,
amiért Choi Youngjae érdeklődési
körében lehetek;)Youngjae
JaeJaebum
igen?Youngjae
nem tudom eldönteni, hogy most
megcsókolni vagy megütni
szeretnélek jobbanJaebum
átmenjek, hogy kiderítsük?;)Youngjae
inkább takaríts!Youngjae
jó éjt!Jaebum
aludj jól, édes♥️---
telefonról írtam, kérlek nézzétek el, ha elírást találtok valahol...
YOU ARE READING
A kosaras srác || 2jae
Teen Fiction❝ Csak szerettem nézni, ahogy pattogtatta azt a nyomorult labdát. Nem mikor Sungjae miatt kellett maradnom, vagy Hyeji ráncigált el magával, hanem mikor arra sétáltam haza a kis kitérőmmel és megálltam a kerítés előtt. S láttam, hogy örül nekem. ❞ ...