Falkába zárva [Jungkook ff.]

16. rész - Szelíd Alfa

Jungkook:

         A világ legboldogabb emberének éreztem magam. Nekem adta az ártatlanságát és ettől szárnyaltam. Megtisztelő volt. Legalábbis én annak vettem. Viszonozni szerettem volna, így halkan reggelit készítettem neki, míg ő aludt. Farkasom elégedetten morgolódott bennem, hiszen végre meg kapta azt, amit akart, a társát. Ha őszinte akartam lenni, talán ez már sokkal több volt puszta ösztönnél. Nem csupán a farkas akarta Őt, hanem immáron én is. Buzisan és nyálasan hangzik, de kicseszettül bele szerettem és ez kissé megrémített. Általa úgy éreztem,  gyengévé válok, ami nem tetszett. Gyorsan mozogva megcsináltam a rántottát, majd kávét főztem. Tálcára téve szervíroztam be neki a hálószobába. Noel az oldalán fekve pihegett, sötét haja szét terült a párnán, illata betöltötte a teret, melyre farkasom rögtön felkapta fejét. Szégyen, de kellemesnek véltem gyomrom remegését és szívem őrjítő kalapálását. Tetszett a forróság, ami miatta bennem kavargott és azt akartam, örökké tartson.
         A kopogásra felpattantam, nem szerettem volna, ha bárki is megzavarja álmát. Sietősen mentem az ajtóhoz, amit kitárva Saraht pillantottam meg, karjaiban Izzyvel. Az édes kislány rögtön átkéredzkedett hozzám, melynek örömmel tettem eleget. Sarah kissé szúrós pillantással méregetett, végül beljebb jött.
- Óh, cseszki ez álmaim konyhája! – helyezte szívére kezét.
Megszabadítottam Izzyt kabátjától és csizmáitól, hogy felfedezhesse a házat. Nem értettem, mit vannak úgy rákattanva a konyhámra, semmi különös nem volt benne. Fehérre festett mennyezet, fehér bútorok, egyszerű, ám praktikus berendezés.
- Kérsz kávét? – érdeklődtem a nőtől, mire bólintott.
Visszavonulva a konyhába ügyködtem, fél szemmel Sarah arcát lestem, reakciót várva otthonomra.
- Minek köszönhetem a látogatást? – kérdeztem az asztalra helyezve a kész italt.
- Este Noel nem jött haza – közölte a tényt helyet foglalva.
Arca komoly volt, kissé gondterhelt, amitől frusztrált lettem. Sarah volt az egyetlen személy, akitől tartottam Noelt illetően. Ha úgy véli, nem talál elég jónak idősebb lányához, eltilthatja tőlem, vagy még rosszabb.
- Itt aludt – mondtam félve.
- Megtörtént, igaz? – sóhajtott.
- Igen – vallottam be.
- Nézd Jungkook – nézett szemeimbe szomorkásan – nekem nem kifejezetten veled van gondom. Noel az én elsőszülött nagy lányom, aki legyen 17 éves, vagy 30, akkor is az én kicsikém marad. Nem mondanám, hogy remek édesanya vagyok, de igyekszem. Büszke vagyok rá, mert remek lány. Rengeteg mindent megtesz azért, hogy igazi család lehessünk az apja nélkül is. Tudod mit tett, amikor az a seggfej lelépett? Egész éjjel az ágyam mellett ült és vígasztalt. Másnap reggel pedig eladta a tévéjét, a laptopját, hogy legyen pénzem egy normális válóperes ügyvédre. Egy időben megzuhantam és teljesen maga alá a gyűrt az önsajnálat, nem foglalkoztam Izzyvel, a házimunkával, semmivel sem. Csak ücsörögtem és sírtam. No három hetet hiányzott a suliból, hogy gondoskodhasson a kishúgáról. Kegyetlenül szégyellem, de még az sem érdekelt, hogy nincs pénzem, a gyerekeim nem tudtak mit enni és Izzynek pelenkája sem volt. Noel zálogba adta az összes ékszerét, hogy kaját és pelust vehessen. Akkor kaptam észbe, hogy mindez az én feladatom lenne és olyanná váltam, mint a saját anyám. Mindent rá terheltem és elvártam, hogy igenis csináljon valamit, mert ez a dolga. Az anyjaként azt akarom, hogy boldog legyen és hiszem, hogy melletted az lehet, mert képes vagy azzá tenni. Nem bánom, ha ideköltözik és több időt töltötök együtt, de kérlek... – folytak le könnycseppjei fiatalos arcán – könyörgöm, ne vedd el Őt tőlem.
- Eszemben sincs elvenni Őt tőled, Sarah – biztosítottam róla megsimítva kézfejét.
- Köszönöm – rebegte hálásan.
Sosem gondoltam volna, hogy a mindig vidám és meghitt család mögött ilyen nehéz időszak áll. Büszke voltam Noelre, amiért ilyen erős tudott maradni és szinte gyerekként felnőtt módjára gondolkodni. Saraht pedig veszettül sajnáltam. Nem akartam elvenni tőle Noelt, csupán azt szerettem volna, ha rendes párként tovább lépünk múltbéli sérelmeinken és hibáinkon, és hozzám költözik.
- Jó lett a ház – intett körbe a nő, miután letörölte könnyeit – Otthonos.
- Kösz, igyekeztem. Pár napja a srácokkal átfestettünk pár helyiséget, hogy ne legyen annyira egyhangú. Jin közben lenyúlta az egyik gyertyatartómat – meséltem.
- Nagyon szép lett. Noel gondolom, imádja.
- A konyha a kedvence – ingattam fejem.
- Eskü, beköltözök abba a konyhába és nem fogtok tudni kirakni innen – mondta komolyan.
- Nyugodtan – nevettem.

*&*&*&*

       YoonGi újabb házibulit rendezett, amire értelemszerűen elmentünk Noellel. Tae szerencsére egyenlőre nem bukkant fel és Jimin szerint, nem is tervezett eljönni, ami megnyugvással töltött el. Éjfélre járt az idő, az embertömeg veszettül tombolt, a túlságosan is hangos zene bántotta füleimet. Jiminnel az egyik sarokba húzódva figyeltük a bulizókat, fél szememmel szüntelenül Noelt lestem, megbizonyosodva arról, minden rendben van e vele.
- Nem láttam nyomot a nyakán – jegyezte meg legjobb barátom.
- Arra még nem áll készen. Lassan haladunk, ha megjelölném, azzal mindent elbasznék és elvadítanám magamtól – ingattam fejem.
- Baromi lassan haladhattok, ha már megdugtad – horkant fel.
Rosszallóan mordultam rá. Nem tetszett, hogy így beszélt Noelről. Ő hozzám tartozott, ezért tisztelettel kellett viseltetnie iránta.
- Ha van egy kis eszed, még a termékenységi időszak előtt megjelölöd – javasolta.
- Megfogom, de nem akarom ezzel letámadni.
- Te tényleg bele zúgtál – nevetett ki.
- Igen, pillangók a gyomorban, szivárványt szarok, meg minden ilyen buzis faszság – vigyorogtam.
- A végén még elpuhulsz a szivárványos buzizós faszságaidtól – röhögött.
- Nem fogok, de ha mondjuk megparancsolom, hogy Alfa helyett hívjatok Pillangóhercegnőnek, na, akkor kezdhetsz aggódni – vicceltem.
- Legyen bármi, nekem akkor is te leszel a főnök és ha kell, rózsaszín tütüben is követem az utasításaidat – veregette meg vállam – de ne pink legyen, hanem az a szép világos rózsaszín egy kis flitterrel, mert az kiemeli a férfiasságomat – bólogatott komolykodva.
- Hülye fasz – csóváltam kobakom vigyorogva.
- Te, Jungkook. Nem akarok indiszkrét lenni, de Jennie asszem’ épp most készül lesmárolni a csajodat – mutatott a két lány irányába.