Falkába zárva [Jungkook ff.]

28. rész - Részeges Alfa

Noel:

Kihasználva nyugodt óráimat csokit majszolva tespedtem a kanapén, könyvet olvasva. Jungkook órákkal azelőtt lelépett, hogy a falka tagjaival megünnepeljék, apa lesz. Bíztam Kookban, mégis görcsben állt a gyomrom és képtelen voltam rendesen a betűkre koncentrálni. Múltját ismerve, rettegtem, hogy épp valami dögös csajt kefél valamelyik bárban, vagy a kocsija hátsóülésén. Megdörgöltem arcomat, majd nagyot ugorva dobtam el a könyvet, ahogyan Jennie berontott a nappaliba, széles vigyorral.
- JK atomrészeg! Ezt látnod kell! – hadarta és amekkora lendülettel jött, úgy távozott is.
Idegesen keltem fel a bútorról, kisétálva a ház elé, de a felettébb vidám Jennien kívül nem láttam senkit. Lelki szemeim előtt megjelent a rémkép, amiben Jungkook egy szőke csajt fogdosva és smárolva elém lép, én pedig sírógörcsöt kapok.
- NOEL!!
Az Alfa üvöltését hallva a fák közé néztem, homlokom ráncolva vizslatva a tájat. Hamarosan fel is tűnt a srác ide-oda dülöngélő, gyanúsan vidám alakja. Még részegen is veszettül jóképű és izgató volt. Ráadásul, feketébe öltözött tetőtől- talpig, ami kegyetlen jól állt Neki.
- Volt egy csaj a buliban és nem dugtam meg – kiáltotta marha büszkén, szét tárt karokkal, elém érve – Jin dugta meg – tette hozzá – Engem nem is érdekelt.
- Hurrá – húztam el számat – Mennyit ittál?
- Fasz se tudja, de nagyon jól érzem magam – vigyorgott.
- Vettem észre – forgattam szemeimet.
- Táncolni akarok neked Szexi – kezdte lefejteni magáról a zakóját – Chippendale baszki. Elcsábítalak.
Jennie felvihogott mellettem, míg én visszakényszerítettem Jungkookra a ruhadarabot. Nem volt könnyű, mert a srác szüntelenül taperolt és a trikómat húzgálva szemlélgette melleimet.
- Imádom a popsidat – markolt bele az említett részbe – Egyszer úgy seggbe...
Tenyeremmel betapasztottam száját, mielőtt túl perverz és intim megjegyzést tesz Jen előtt.
- Pakolnálak – folytatta leszedve kezemet arcáról – Táncolok neked Szexi – hátrált szemöldökét vonogatva.
- Jaj, ne – nyögtem tenyerembe temetve arcom.
- Jennifer kapcsoljá’ zenét! – parancsolt rá.
- Jennie vagyok, te gyökér – morogta a lány és feltehetően bosszúból, elindította a Kis hableány egyik dalát.
- Ne ezt te nem normális. Ezzel hogy csábítsam el? – háborodott fel az Alfa – Tudod mit? Eriggy innen, felszedem zene nélkül is.
- Kook, nem tudom, észre vetted e már, de együtt éltünk. Szerintem, már felszedtél – jegyeztem meg.

Jungkook meg sem hallva, táncolni kezdett. Olyan csípőmozgásokat produkált, hogy be akartam fogni Jennie szemét. Aztán megint vetkőzött. Elegánsan fejbe dobott zakójával, majd ingjét gombolta ki.
- Na, most már fejezd be! – utasítottam felé lépve, de hátrált és felesett saját lábában.
- Látod, olyan jó nő vagy, hogy kifekszem tőled – kelt fel, nadrágját porolgatva – Na, szóval – tért vissza elém, megragadva csuklómat és tenyeremet csupasz mellkasára simította.
Ujjaim alatt éreztem felgyorsuló szívverését és megfeszülő izmait. Felmordult, miként lágyan megcirógattam ujjbegyeimmel az őt díszítő fekete mintát.
- Felakarlak szedni – közölte.
- Már felszedtél Kook – nevettem.
- De újra fel akarlak – makacskodott – Elcsábítalak, meghódítalak, aztán ájulásig keféllek a konyhapulton – bólogatott.
- Húh, de romantikus – gúnyolódott Jennie.
- Kussoljá’ már be – mutatta fel a lánynak középső ujját.
Megint hátrált, zsebéből előkaparva egy ezüstös flaskát, amit meghúzott.
- Nem hiszem, hogy kéne még – motyogtam.
- De Szexi, ehhez kelleni fog – sóhajtott – Noel imádlak – nézett rám szerelmesen – Jennie te meg, kapd be a faszom – mutatott be megint a lánynak – No, imádlak – nyögte.
- Ezt már említetted – biccentettem kezeim összefonva melleim előtt.
- És a cickóidat is imádom – lesett idomaimra megnyalva ajkát – Tudod, amikor először kiválasztott a farkasom, kurvára nem vágtam, miért éppen téged? Nem láttam benned semmi különöset. Le sem szartad a fejem és megütöttél. Minden csaj elalél tőlem, te meg észre sem vettél. Aztán felszedtelek és kezdtem kapizsgálni. Folyamatosan visszapofázol nekem, dacolsz és gecire makacs vagy és a tested... pfúh baszki, az valami kegyetlen. Megőrjít, amikor rajtam lovagolsz és azok a szép nagy cicijeid...
- Hé! Vannak ám itt mások is – állítottam le.
- Csak ez a debil Jennie, ő meg a faszomat sem érdekli – fintorgott szét tárva kezeit.
- Kösz Jk, árad belőled a hippi szeretet – vicsorgott Jen sértődötten.
- Szóval, összegezve mindent: imádlak. Komolyan mondom. Kurvára és elbaszottul szerelmes vagyok beléd és azt akarom, hogy csak az enyém legyél. Tudom, nem vagyok tökéletes, mert cukor nélkül iszom a kávét és befosok az édesítőszertől és a tetves kurva anyját annak, aki kitalálta a xilitet...
Eltakarva fejem vihogtam Jungkook nyomi szerelmi vallomásán, ami minden volt, csak romantikus nem.
- No, nézz rám! – kérte kétségbeesett hangon, kivívva figyelmem – Nézz rám, oké? – bólintottam, mire folytatta – Sokszor gondolok arra, hogy jobb lenne neked valaki mással és ez elszomorít – váltak könnyfátyolossá szemei.

- Kook... – léptem felé, de megállított.
- Maradj ott Noel és figyelj rám – kérte immáron sírva – Gondolok rá, de aztán rájövök, hogy képtelen lennék úgy létezni, hogy nem vagy mellettem. Igen, néha geci idegesítő, makacs, paraszt és őrült tudsz lenni, de így szeretlek. Minden egyes kicseszett részemmel. Látni akarlak abban a kibaszott fehér ruhában, várni akarok rád az oltár előtt, örök hűséget fogadni neked, meg még a faszom tudja, mit... – megfeszültem, amikor térdre ereszkedett, zsebéből előhúzva egy dobozkát – Noel Robin James, megtisztelnél azzal, hogy hozzám jössz feleségül?
Lefagytam. Annyira váratlanul ért, hogy még levegőt is elfelejtettem venni. Jungkook ott térdelt előttem, sírva, könyörögve nézve rám, egy fekete köves gyűrűt tartva, én pedig leblokkoltam.
- No?! – nyögte fejét leszegve, hangosan zokogva – No, kérlek, válaszolj.
- I-igen – dadogtam.