I. Fejezet

5.5K 172 24
                                    

Talán életem egyik legnehezebb döntése volt, amikor úgy határoztam, hogy elfogadom a Renault ajánlatát.

Nagyon sokat gondolkodtam rajta, pro és kontra érvek, az érzelmi befolyásoltság mind-mind közrejátszottak. A pénz most mellékes, nyilvánvalóan jóval kevesebbet fogok keresni, mint a Ferrarinál, de mint tudjuk, nem minden a pénz. Nagyjából az addigi keresetem felét fogom megkapni a franciáknál.

Nyilvánvalóan nem maradhatok itthon, és nyalogathatom a sebeimet még hónapokig, ameddig el nem döntöm, hogy mit is akarok kezdeni az életemmel. Szeretem a szakmámat, szeretnék is dolgozni. A sors különös fintora, hogy Édesanyám rendezvényszervezéssel foglalkozik, és már korábban felajánlotta, hogy szívesen alkalmazna, ha úgy alakul.

Tudom, hogy nekem még vannak befejezetlen ügyeim az F1-el. Tudjátok, hogy mire gondolok. Képtelen lettem volna az egész száguldó cirkuszt elhagyni. Főleg azon a módon, ahogyan a Ferrari elküldött. Ha majd egyszer hátat fordítok ennek az egésznek, akkor az legyen az én döntésem, és meg akarom adni a módját. Nem keserű szájízzel, sírva és megalázva akarok utoljára végigsétálni a paddock-on.

És igen, van bennem nem kevés bosszúvágy is. Meg akarom mutatni Charles-nak, hogy nem lehet engem csak úgy félreállítani. Megemberelem magam, és megmutatom neki, hogy milyen fából is faragtak.

Tudom, hogy az elején nagyon nehéz lesz. Ezeket a sebeket már soha nem lehet begyógyítani, a heg mindig ott marad. De csakúgy, mint eddig minden mást, ezt is meg fogom oldani. Nem leszek egyedül.

Anyáék természetesen mellettem állak mindenben, és támogatnak. A veszekedés óta Apával csak még szorosabb lett a kapcsolatom. Sokat beszélgettünk, kikértem a véleményét a döntésemmel kapcsolatban is.

A Renault-nál senki sem tud az érkezésemről, csak Cyril és Aurelie, aki jelenleg Daniel sajtósa és az egész sajtó részleg vezetője. Mivel a Renault nagyságrendekkel kisebb a Ferrarinál, ezért erre a 2 pozícióra elég egy ember, bár nyilván van, aki besegít neki.

Leplezetlen volt az öröme, amikor felhívott, hogy minden részletet megbeszéljünk. Már megkaptam Nico egész hétvégés programját, amit James készített el. Csütörtökön részt vesz a szokásos sajtótájékoztatón Max, Carlos, George és Charles társaságában. Fenomenális lesz!

Mint azt Apától megtudtam, a Ferrari egy körlevélben közölte minden illetékes dolgozóval, hogy már nem tartozom a csapathoz. Egy levéllel kezdődött, és egy levéllel ér véget. Milyen ironikus. A helyemet természetesen Pietro vette át, az Ő gyakornokát még keresik.

Szerda este van, és éppen most osztottam meg Camille-el a hírt, hogy már nem vagyunk együtt Leclerc-el.

-És ezt miért csak most mondod?! Felhívhattál volna! Ő dobott ki ugye?

-A Föld másik végén voltál, nem akartalak zaklatni a hülyeségeimmel, és egyébként is, már jól vagyok-ez csak részben igaz-. Hetekig nem beszéltem senkivel, csak akkor, ha nem volt más választásom. Sok mindent kellett átgondolnom.

-Te és az állandó gondolkodásaid. Holnap este vacsorázzunk együtt, akkor elmondhatsz mindent! Te mikor érkezel? Én már itt vagyok, de képzeld, a szálloda elrontotta a foglalásomat-hallhatóan nem örül a hírnek.

-Elrontották, ezt hogy érted?-próbálok annyira meglepődött hangsúlyt kihozni magamból, amennyire lehet. Az igazság ugyanis az, hogy majd én leszek a lakótársa, csak ezt még nem tudja.

-Egyedül leszek egy kétágyas szobában, tudod, hogy nem szeretem az ilyet. Mindegy, ezt a pár napot kibírom valahogy. Hol szállsz meg?

-A Sofitelben.

Stay Close - Nico Hulkenberg & Charles Leclerc Fanciction (Befejezett)Where stories live. Discover now