-Szerintem ez a tiéd!
-Sas szemed van Esteban, micsoda észrevétel! –közben megvizsgálom az eszközt. Eltört, persze hogy el.
-Szerintem egyezzünk meg annyiban, hogy mindketten hibásak vagyunk. Remélem azért még tudod használni- a hangsúlyából akár azt is gondolhatnám, hogy komolyan gondolja, amit mond.
-Hogyne tudnám, elvégre a lencse, ami a legfontosabb kelléke, tökéletes állapotban van. Szerinted is?-felé tartom, hogy jobban meg tudja vizsgálni.
-Én ebből inkább kimaradok, kitartást haver-Lance már le is lépett. Vele még nem beszéltem kb. a köszönésen kívül semmit. Mondjuk nem is igazán szeretnék, nincs mondanivalónk egymásnak. Bár, ha jobban belegondolok, azért 2-3 dolgot megkérdeznék tőle, de azokra úgysem válaszolna.
-Jól van na, látom, hogy el van törve, de mégis mit vársz tőlem?
-Hát, egy bocsánatkérést minimum. És azt, hogy ki is fizesd.
-Hogy micsoda? Ezt ugye Te magad sem gondoltad komolyan?-az a helyzet, hogy de, komolyan gondoltam. Természetesen van rajta biztosítás, és ez a sajátom, a Renault szettje most Serenanál van.
-Fordított helyzetben ez nálam nem is lenne kérdés. Ennyit a lovagiasságról, ugye Ocon?
-Miért kell elkezdeni személyeskedni? Teljesen más irányba viszed el az egészet!
-Én tehetek arról, hogy nekem jöttél? És nem személyeskedek, ezek tények!
-Hagyjuk már, mindketten tudjuk, hogyha Lance lenne itt a helyemben, másképpen viselkednél vele-ez mondjuk tény.
-Az, hogy én kivel hogy viselkedem, semmi közöd, ugyanis...
-Hát ti meg mégis mit műveltek?-Cam áll meg mellettünk, szeme ide-oda cikázik.
-A kedves kis barátod nem lát a szemétől, és ennek köszönhetően összetörtem az objektívemet.
-Mint már mondtam, Te is ugyanúgy nekem jöttél, mint ahogy én neked, ne próbáld meg rám kenni az egészet!
-Fejezzétek be! Mindketten olyanok vagytok, mint a kisgyerek az óvodában. Esteban bocsánatot kér, te lerendezed a biztosítást, a többit pedig majd utána megbeszélitek, rendben? – tudom, hogy csak segíteni akar, de ezzel csak olajat öntött a tűzre.
-Persze, én fizessem ki, ez meg majd „belead" a költségekbe? Na ne nevettess. De már itt sem vagyok. Láthatóan Cam, inkább az Ő pártját fogod, így nincs értelme tovább erről beszélgetni. Majd én mindent elintézek.
2 döbbent arcot hagyok magam mögött, és amilyen gyorsan csak lehet, szeretnék a garázsba megérkezni. Amint beléptem, azonnal meglátom Nicot Mark mellet, ahogy a monitorokat vizsgálják, nem is zavarom meg a munkájukat. Minden józan akaratom ellenére sem tudok azonban úgy tenni, mintha nem éreznék végtelen boldogságot, amikor tetőtő-talpig végigmérem: 185 cm sárm, és mind az enyém.
-Nézelődni jöttél, vagy van valami más is? Hát ezzel meg mi történt? – Serena azonnal kiveszi a kezemből a törött eszközt.
-Esteban-ütközés-föld. Vágóképeket akartam csinálni a videóhoz, de nem igazán jött össze. Itt van a saját felszerelésed ugye?
-Igen, persze. Elviszed a mostanit, én pedig használjam a sajátomat?
-Kérlek. Másképpen nem tudok dolgozni. Ami a tiéd, azzal nem szívesen dolgoznék, láthatóan még a sajátjaimra sem tudok vigyázni.
-Oké, felőlem indulhatunk is vissza. Szándékos ütközés volt egyébként, vagy csak a véletlen műve?
Miközben gondolkodtam azon, hogy mit is válaszoljak, magamban azért könyörögtem, hogy még véletlenül se találkozzak össze a franciával. Lehet nem állnék jót magamért.
YOU ARE READING
Stay Close - Nico Hulkenberg & Charles Leclerc Fanciction (Befejezett)
FanfictionAz előző könyvem: Victoria Costa: Stay away folytatása Victoria, miután viharos körülmények között távozott a Ferrari csapatától, régi/új munkahelyén, a Renault-nál próbál ismét szerencsét. Az idő halad előre, egyre inkább kezdenek felszínre törni...