Stay Close - Nico Hulkenberg & Charles Leclerc Fanciction (Befejezett)

hulkenback

Sziasztok!

Sokat gondolkodtam rajta, hogy leírjam-e ezt a nem is tudom, minek nevezzem..."magyarázó szösszenetet", de végül úgy döntöttem, hogy megteszem.

Mivel Nico váltotta Charles-t a főszereplő férfi személyében, így arra gondoltam, hogy megosztom Veletek, mit is gondolok Nicorol, az egész pályafutásáról, és most a visszatéréséről.

Elöljáróban annyit, hogy ha Esteban Ocon fan vagy (SÜRGŐSEN VÁLASSZ MAGADNAK MÁSIK KEDVENC PILÓTÁT!!!), és nem bírod, ha a kedvencedről valakinek más a véleménye, akkor először is sorry, not sorry, másodszor pedig ne is olvass tovább, harmadszor pedig, ha mégis így teszel, lehet velem nem egyetérteni, de maradjunk kulturált stílusnál)

Tudni kell rólam, hogy már több, mint 10 éve követem az F1-et. A legjobb barátnőm fertőzött meg vele, bár akkor még nem igazán értettem semmit az egészből. Mivel elég végletes ember vagyok, így ha belevetem magam valamibe, akkor azt vagy rendesen csinálom, vagy sehogy.

Elkezdtem egyre jobban beleásni magam, nyilván az akkori életkoromnak megfelelően még viszonylag keveset tudtam az F1 hátteréről, a magánéletükről, a különböző játszmákról, stb stb.

Aztán jött a 2010-es brazil időmérő, ahol Nico megszerezte a pole-t. Nyilván hallottam róla addig is, de nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Akkor viszont valami megváltozott, tudtam, éreztem, hogy ebben a srácban több van, mint azt gondolnánk.

Tudjátok milyen ez, amikor „kiválasztasz" egy pilótát, aki valamiért más, mint a többi (és itt most nem a külsőségekről beszélek). Lehet nem tudod elmagyarázni, hogy miért szimpatizálsz inkább Hamiltonnal, Verstappennel, Vettellel, mint Charles-al, Sainz-al vagy Russellel. Egyszerűen látsz bennük valamit, amivel megfognak és nem is feltétlenül tudod megmagyarázni, hogy mi az.

Én is így voltam Hulkenbergel. Egy idő után már próbáltam már nem csak a pilótát látni, hanem magát az embert is a sisak mögött. Amikor a kvázi semmiből így kiszúrsz valakit, az nem lehet véletlen. Nekem Ő az akivel együtt tudok érezni, megértem, hogy mit miért és hogyan mond. Nehéz ezt így leírni, de örültem, hogy ott van a mezőnyben.

Az Ő sikerei azonban nem jöttek, egy pár évre én is felületesebben voltam csak tisztában azzal, hogy mi történik a száguldó cirkuszban. Tudom, hogy megvoltak az esélyei a dobogóra, és a győzelmekre is. Nem mondom, hogy abban mindig csak az autó a hibás, hogy nem sikerült neki egyszer sem a top 3. Tisztában vagyok, hogy minden egyes alkalommal Ő vezette azt az autót.

Szerintem élete formájában 2018-ban volt. Akkor jól ment a Renault is, Carlos-al nagyon jó csapatot alkottak, nem véletlenül lett Nico a „best of the rest" és 4. a Renault a konstruktőri bajnokságban. Külön kiemelném az Austin-i futamát, elképesztő volt nézni, amit csinált.

Amikor kijött a DtS első évada a Netflix-en, és hallgattam, ahogy Cyril nyilatkozik róla, imádkoztam azért, hogy '19-re adjanak neki végre egy olyan autót, ami a képességeihez méltó, és akkor nem lesz itt dobogó nélküli pályafutás.

Nem így lett. Azt mindenki tudja, hogy ha nem is mondták, de tudnivaló volt, hogy 2019-ben Daniel lesz az első számú pilóta. Kifizettek érte egy rakáspénzt, még szép, hogy tolják előre, hogy hozzon belőle vissza, nincs is ezzel semmi gond.

Megvan a tavalyi francia nagydíj, Lando és Daniel küzdelme (Lando: You mean like forever?)?. És az, hogy ez annyira lefoglalta a Renault csapatát, hogy Nico hiába küzdött a gumikkal, nem hívták ki? Ez volt az első igazi gyomros a csapat részéről. (Az esetről van rádióbeszélgetés is, nem én találtam ki). Itt is bebizonyosodott, amit kb mindenki tud, hogy a franciák nem tudnak, vagy nem is akarnak egyszerre 2 autóra azonos szinten figyelni.

Aztán jött az emlékezetes német nagydíj, ahol Hulkenberg eldobta az autót, pedig szinte biztos, hogy top 3 lett volna. Ez az Ő hibája volt, nincs mit magyarázni.

De mint a DtS 2. évadából megtudtuk, ekkor Cyril már erősen kacsingatott Esteban Oconra, holott a sajtónak nagyon nem ezt mondta. Szerintem 1 futamra ráfogni azt, hogy miért igazolunk mást a helyére nettó pofátlanság, amikor előző évben nagyon máshogy álltak a dolgok.

De ha már Cyril és Ocon.

Előbbi nem való csapatfőnöknek. Nincs meg az a kiállása, a tudása, nem egy karakter. Hol van Ő egy Toto Wolff, egy Christian Horner mellett, sehol (Mattia Binotto ugyanez). Amikor jól ment Nico, akkor még jobb autót akart adni alá, amikor nem, akkor pedig elküldte a csapattól.

Mint az elején említettem, több, mint 10 éve követem a száguldó cirkuszt. Soha, de soha nem volt még olyan pilóta, aki ennyire ellenszenves lett volna, mint Ocon. Sokan a DtS után szerették meg, én akkor csak még jobban megutáltam. Annyira belém akarták sulykolni, hogy igen, Őt szeretni KELL, mert a szülei mindent feláldoztak érte bla bla bla. Nekem ez már túl sok volt.

Aztán nyáron robbant a hír, hogy Esteban váltja Nicot. Onnantól kezdve még kevésbé foglalkozott vele a Renault. A McLaren úgyis előttük végez a bajnokságban, tehetnek bármit, úgyis mindegy. Hogy mennyit képes változni 1 év alatt a világ...

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az Ocon iránt érzett mérhetetlen ellenszenvben nem játszik közre, hogy Ő jött Hulkenberg helyére. Erre még rájöttek a nyilatkozatok, amiket tett Ő is és Cyril is, de inkább hagyjuk is ezt.

Na és, hogy mit gondolok Oconról? Tehetséges, ezt nem firtatom, mindenki az, aki F1-es pilóta, másképpen nem lenne ott. De nincs benne akkor potenciál, mint amennyit Ő és a Renault csapatfőnöke gondol, hogy Charles, Max, vagy akár Russell szintjén legyen. Pont ezért választotta Verstappent anno a Red Bull.

A mai napig nehezen hiszem el, hogya Haas Grosjean-t választotta Nico helyett, bár valahol ezt is meg lehet érteni.

Így történt hát, hogy végül nem fért be egyik csapathoz sem, és nyilvánvaló tehetsége, tudása és sok éves releváns tapasztalata van, valamint az egyik legsportszerűbb pilóták egyike, nagyon ritkán látni tőle piszkos manővert, igazi oldschool gentleman a szó jó értelmében.

Soha nem felejtem el azt az interjút, amit Mark Slade-el, a volt versenymérnökével olvastam még az év végén, tavaly. Felidézte, hogy amikor Nico hozzájuk került, a Renault eléggé sok vakvágánnyal küzdött. Amikor először dolgoztak együtt Enstone-ban, 3 óra (!!!) után a vakvágányok háromnegyede eltűnt, és tudták, hogy merre kell menni.

Nekem nagyon hiányzik a mezőnyből. Az odaszúrós nyilatkozatai, a bevállalós, de tiszta előzései, a rádiózásai (remélem, a feneke péntek óta már rendben van).

Ezt a hétvégét én abszolút ajándékként éltem meg. Amikor pénteken kiderült, hogy visszajön, már volt egy furcsa érzésem, hogy túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen. Végül a 3-ból 2 nap rózsaszín köd lett. Amikor ma megláttam az autóját szétszerelve a boxban...hagyjuk is.

Én hiszek a karmában, a sorsban, hívjuk bárminek. Nagyon remélem, hogy egy következő életben sokkal nagyobb szerencséje lesz, és minden, amit most az élet versenyzés szinten elvett tőle, azt sokszorosan visszakapja majd. Mert az nem lehet, hogy vannak az autóversenyzők, a szerencsétlen autóversenyzők, és van Nico Hulkenberg.

Legyen bárhogyan is, én soha nem fogom elfelejteni, hogy Ő egyszer itt volt, és ennek köszönhetően jobbá tette az életemet.

Köszönöm, hogy elolvastátok.

V.