blow the whistle | jikook

- 10. -

Az ismert ajkak az enyémeket kényeztették, s úgy becézgették puháimat eleinte, mintha attól félne a tulajdonos, hogy bármelyik pillanatban ellökhetem őt magamtól. Mikor belementem a játékba, s nem adtam jelét annak, hogy véget akarok vetni ennek, gyorsított a tempóján. Kezét az oldalamra vezette, s úgy tartott meg. Chan tarkójára vezettem a kezemet, hogy a hajába tudjak túrni, s szerintem voltam annyira részeg, hogy jelenleg bármire hajlandó lettem volna, amire józanon nem.

Ám mikor közelebb léptem hozzá, hogy egy papírlap se férjen el közöttünk, hirtelen megszakította a csókot. Nagyokat pislogva néztem rá, elvégre nem értettem, hogy miért csinálta ezt. Valamit elrontottam vagy mi?

- Ne haragudj, én csak... – kereste a szavakat, s próbált kézzel-lábbal magyarázni, amit végül feladott, s egy nagy sóhajjal terelte a témát. – Hazaviszlek. – jelentette ki, s átment a saját oldalára.

Bevallom, meglepett, hogy így megváltozott, s pár másodpercig még muszáj voltam kint állni, hogy felfogjam a dolgokat. Végül sikeresen beültem, de nem szóltam hozzá. Nem tudtam volna mit mondani, s szerintem neki is jobb, ha most csendben vagyunk mind a ketten.

Csak néztem kifele az ablakon, s próbáltam valamit kivenni a kivilágított útból, de minden összemosódott előttem. Szédültem is, de egy fokkal jobb volt, mint a szórakozóhelyen, aminek a nevét is elfelejtettem. Fáradt is voltam, s megnéztem volna, hogy mennyi az idő, de biztos voltam benne, hogy nem láttam volna a számokat a telefonomon, Channal meg most nem akartam beszélni. Ő is épp annyira a gondolataiba volt merülve, mint én.

Nem tudom, hogy meddig tartott hazamenni, hiszen én elaludtam az anyósülésen. Az exem keltett fel, miszerint itt vagyunk. Már az én oldalamon volt, s segített kicsatolni a biztonságiövemet, mert annyira kába voltam még – amire az alkohol is rátett egy lapáttal – hogy egyedül képtelen lettem volna ezt a műveletet végrehajtani. Gyorsan beírta a kódot, amit még csoda, hogy el tudtam neki mondani, s segített felmenni. Kértem, hogy lépcsőzzünk, mert a liftbe tuti, hogy kiadtam volna azt, amit ma a gyomromba küldtem, s ezt meg is értette, így felsétált velem a mi szintünkig. A kulcsaimmal kinyitotta az ajtót, én pedig megfordultam, hogy megköszönjem neki, amiért hazahozott.

- Ugyan. – legyintett egy zavart mosollyal az arcán. – Szívesen tettem. Aludj jól. – emelte fel a kezét egy idő után, s eleinte nem is tudtam, hogy mit akar, aztán leesett. Egy pacsit. Ezt egy bugyuta mosollyal meg is adtam neki, ő pedig el is ment. Még álltam ott egy darabig, s néztem, ahogy eltűnik a liftben.

Nem mondom, picit zavart az, hogy nem is próbálta megmagyarázni azt, hogy miért kapott le. Jó, én is hibás vagyok, mert visszacsókoltam, meg valószínűleg fel se fogtam volna azt, hogy ő mit mond, de jó lett volna, ha legalább megölel vagy valami, mielőtt elmegy. De nem, kaptam egy pacsit.

Valahogy a szobámba mentem, természetesen a falba kapaszkodva, mert nem akartam sem leesni és ezzel felkelteni a nagyszüleimet. Biztos voltam benne, hogy ki fognak faggatni a buliról, s őszintén szólva, már most nem tudtam, hogy mit kellene mondanom. Lehet, hogy nem is fogok emlékezni semmire sem. A csókot nyilván nem fogom megemlíteni nekik, mert hiába tudom, hogy nem rágnának be azért, mert egy fiúval volt, ugyanis őket nem érdekli, hogy kivel vagyok, csak boldog legyek. Mégsem szeretném az orrukra kötni. Sosem jelentettem ki nekik, hogy meleg vagyok. Tudják, hogy eljártam Channal, s szerintem sejtették is, hogy miért, hiába nem tartott sokáig a mi kapcsolatunk. Nem szóltak bele, a dolgokba. Igaz, mama megkérdezte olykor, hogy milyen volt a találkozóm egy izgatott mosoly kíséretében.

Nem is próbálkoztam azzal, hogy a fürdőig is eljussak, vagy átöltözzek. Egyedül a cipőmet rúgtam le magamról a bejáratnál, viszont az ágyamba ruhástól feküdtem be. Az ingem nagyobb volt, így nem zavart, sőt, olyan volt, mintha semmi sem lett volna rajtam. A nadrágom meg pont nem érdekelt, csak aludni akartam végre. Fáradt voltam, s amikor lehunytam a szemeimet, még akkor is éreztem, hogy szédülök.