blow the whistle | jikook

- 20. -

A hetem, miután Jungkook elhívott... Nos, mintha egy nagyobb fordulatot vett volna. Legalább is részben. A keddi délutánomat is vele töltöttem, ahol igazából ismételten csak kajálni mentünk volna el, de a végére az lett, hogy kikötöttünk a moziban, ahol megnéztünk egy filmet. Jól éreztem magam a fiúval, ehhez kétség sem fért. Talán néha egy öntelt alak, de senki sem lehet tökéletes, nem?

Szerdán bocsánatot kért Jonghotól a kérésemre. A srác arcára hatalmas meglepettség ült ki, de én csak mosolyogni tudtam a háttérben. Látszólag Jungkooknak nem igazán volt ínyére, hogy ezt kell tennie, de mégis megtette, s viszonylag őszintének is látszott. Nagyon jó színész lenne belőle. Az osztálytársam persze csak vállat vont, bár az arcára volt írva, hogy a legkevésbé sem érdekli őt ez az egész, mert a véleménye nem fog változni az úszóról, de Youngjára pillantva inkább beadta a derekát. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy Jungkook még a bulijába is meghívta, bár abba már nem ment bele. Azt mondta, hogy dolga lesz hétvégén, s ezt nem is firtatta a srác. Én azért örültem, hogy jó irányba haladunk, még akkor is, ha picit rosszul éreztem magam, amiért Jonghonak valószínűleg bejön Youngja, akit én próbálok összehozni Jungkookkal.

Végül megegyeztünk abban, hogy elhívjuk Chant is, mert kell egy sofőr, illetve Hyunjint, ugyanis ő a múltkorira nem tudott jönni, s most ideje lenne bepótolnia. Azonnal élt is a lehetőséggel, s már most elkezdett azon gondolkodni, hogy mit fog felvenni hétvégén. Komolyan, rosszabb néha, mint egy lány. Mondjuk tény, hogy ő sokat ad a külsejére, ami látszik is. Jó stílusa van, követi az idei divatot, legalább is azt, ami tetszik neki.

Szerdától ismét mennem kellett dolgozni, bár a nagybátyám nem engedett be még mindig oda, ahol Bodza volt. Szerintem egy ideig nem is fog, s ez így van jól. Jobb, ha hagyom még picit ülepedni a dolgot, tekintve, hogy akárhányszor meglátom az épületet, összeszorul a szívem. Hiába van nekem Stella, még mindig nehéz, s az is lesz egy darabig.

Viszont mielőtt elmehettem volna, Jungkook ismét elhívott, hogy menjünk el valahova. Persze itt le kellett mondanom, mert a munka az fontos, s a főnök nem fogja elfogadni, ha hiányzok, igazolásért meg nem akarok járkálni. Így is hamarabb el kell jönnöm szombaton a buli miatt, hogy el tudjak készülni.

Csütörtökön és pénteken is rengeteget voltam együtt a sráccal, s ez azért furcsa, mert hiába volt ott Youngja, inkább velem törődött. Ez persze nagyon jól esett, s nem is bántam, amiért kapok egy kis figyelmet tőle. Szerettem vele lógni, annak ellenére, hogy – valószínűleg – csak a szerződésünk miatt van velem. Nem bírtam a srácot eleinte, de most olyan, mintha az egyik legjobb barátom lenne. Elég fontos helyre került, de ezt semmi pénzért nem osztanám meg vele.

Pénteken ő maga vitt el a menhelyre, s ismét megígértette velem, hogy holnap mindenképp elmegyek a bulijára. Már csak nevetve bólogattam neki, ám mielőtt kiszálltam volna az autóból, ő megölelt, s kitartást kívánt.

- Kitartást, oké? – suttogta a fülem mellett, ami egy kisebb borzongást váltott ki belőlem, s elérte azt, hogy egy nagyot nyeljek.

Valószínűleg arra gondolt, hogy nehéz lehet nekem oda visszamenni, ahol meghalt a kutya, aki nagyon sokat jelentett nekem, s ezért tette azt, amit, ám nekem... Mégis gyorsabban kezdett verni a szívem, s szabályszerűen lefőttem. Egy kínos mosollyal hagytam el akkor a kocsiját, s igyekeztem minél hamarabb berongyolni az épületbe, mielőtt kiszúrja, hogy bizony, zavarba jöttem.

Nem gondoltam volna, hogy ismét lesz egy ölelés köztünk. Csak akkor öleltem meg, amikor elmentünk közösen sétáltatni Stellát, s megköszöntem neki, amit értem tett. Most viszont ő cselekedett, s egyszerűen nem értettem, hogy miért. Viszont... Magamat sem értettem. Miért viselkedek így? Akkor voltam ilyen, amikor Chan tetszett, de az, hogy Jungkook bejöjjön, az tilos. Nem lehet, mert ő a barátnőmre pályázik, s ez egy olyan reménytelen dolog lenne, hogy a legszívesebben bele se gondolnék erre.