- One Right Person Is Enough - /Befejezetlen/

7.rész

Le ültem a patkára és vártam, miközben azon gondolkodtam, hogy kettő Diner van a városban.
Pár perc múlva ott is termett a lovagom fehér ló helyett egy fehér autóval.

-Minden rendben van? Történt valami az úton?- bombázott a kérdéseivel
- Nem, nincs rendben semmi. Le esett ismét a láncom, még pedig kétszer és...- elakadtam
- És?- tette rá nagy kezeit a vállamra
- És.. Találkoztam Adammel.
- Talán meg bántott? Figyelj, ülj be a kocsiba és ott meg beszéljük.
Itt egy kicsit gyanúsnak éreztem ezt a mondatot, de egyefene, be ültem.
- Folytasd,kérlek. - szólt nyugodtan
- Adam marhára pikkel rád.
- Rám? Miért? - nevetett fel
- Haragszik, mert azt a nyavalyás táncot nem mondtam le, hanem veled táncolom. Szerintem féltékeny is, de nem tudom... minden olyan furcsa mostanában. - kezdtem elérzékenyülni. - Főleg amióta te felbukkantál. - csúszott ki a számon.
- Tessék?- kérdezi látszólag mérgesen.
- Nem úgy értettem. Csak... furcsa ez az egész veled. - kezdtek ki törni belőlem a gyanú iránti érzéseim - Mondd, David,már ha így hívnak. Miért jöttél a suliba, ha 25 éves vagy? - néztem mélyen barna szemeibe.
- Persze, hogy Davidnek hívnak. Miért, talán hallottál valamit rólam ami szúrja a szemed? - ráncolta össze homlokát és elém rakta a személyiét és lám, tényleg Davidnek hívták.
- Ami azt illeti igen David, hallottam. - löktem félre a kártyát - Például azt, hogy Portlandből való vagy, táncolsz kiskorod óta és pont akkor bukkantál fel itt Seattleben, amikor az a titokzatos erőszakoló is épp a városban szedi az áldozatait. - borultam ki
- Te meg mi a francról beszélsz Danielle? Kérdésedre válaszolva, azért jöttem az iskolába táncolni, mert J.J. felhívott, hogy szükség lenne egy profi táncosra. - magyarázta
- Oké, világos, de... honnan tudod az egész koreográfiát hibátlanul? Hm? - vontam kérdőre és kezdtem azt gondolni, hogy az Adam iránti feszültségemet rajta töltöm ki.
Nem válaszolt, csak rá lépett a gázra és elhajtottunk.
- Még is hova mész most?- kérdeztem idegesen.
- Haza viszlek. - szólt szűkszavúan.
- Figyelj, ne haragudj, oké? Kicsit messzire mentem. - dőltem neki a fejtámlának, ő pedig le parkolt.
- Nem gond, de ugye te sem gondolod komolyan, hogy én egy bűnöző vagyok aki fiatal lányokat erőszakol? - nézett a szemembe.
- Nem. Persze, hogy nem. - válaszoltam bizonytalanul, miközben a kezét rá csúsztatta a combomra és meg csókolt, amit természetesen viszonoztam.
Az autóban ülve hamar eluralkodott egy fajta szexuális feszültség, amit hamar csókok halmaza váltott fel. Részleteznem nem kell, hisz lehet tudjátok, mennyire kényelmetlen egy kocsiban valaki ölében ülni és vigyázni, ne hogy véletlen neki dőlj a dudának.
Heves csókolózásunk közben csengett a telefonja, valami Matthew hívta. Azt gondoltam nem érdekli, hisz épp egy csajt készül meg fektetni, de fel vette, ami egy válaszból állt.
"Rendben, sietek"

- Mi a baj?
- Majd folytatjuk, nyugi. - és megbökte az orrom az orrával. - El kell most mennem egy helyre, ne haragudj. Este nem lenne kedved át jönni? - mosolyog.
- Ha adsz egy címet és egy új biciklit, akkor simán. - nevettem
- Óh, igen, a biciklid. Hol van most?
- Lezártam a parknál.
Oda vezetett és be tettük a csomagtartóba.
- Meg csinálom neked, hogy soha az életbe ne kelljen többször a sofőröknek rád pikkelnijük.
- Köszönöm. - és adtam az arcára egy puszit.

A bringám tökéletesen működött, hála Davidnek. Nem tudom, hogy tette fel a láncot, de az nem mozdult el a helyeről egyszer sem.
Elég sietősen távozott, kicsit furcsáltam. Haza érve eszembe jutott, hogy nem mondta meg a címét, de mintha a gondolataimba olvasott volna, elküldte üzenetben.

" Broad Street 7"

Szuper, akkor egy órával előbb el kell indulnom, hogy oda érjek, mert elég messze lakunk egymástól. Én a Cherry Streeten lakok, a Broad pedig a város túlsó felében van.

Apa haza ért a munkából és elég feldúltnak tűnt.
- Szia apa. Baj van a melóban?- kérdezem kíváncsian.
- Szia. Van, nem is kevés. Gondolom kíváncsi vagy rá.
Bólogattam, mint egy bolond.
- Fel hívtam az egyik kollégámat, hogy jöjjön a meg beszélt helyszínre, mert nyomokat találtunk.
Itt be ugrott egy hívás, amit David intézett.
Matthewnak hívják apát és elkezdett az agyam teljes gőzerővel kattogni, ismét.
- A nyomok hamisak voltak, mintha tudta volna az elkövető, hogy épp oda tartunk.- mesélte idegesen.
- Hát, akkor gondolom.... intelligens lehet.- nem tudtam mit mondani csak ezt.
- Nem egy hülye, az már egyszer biztos. - válaszolt és fel ment.

Fel vázoltam magamban az esetleges tippjeimet.
Első; Davidet egy Matthew nevű férfi hívta fel,és ő azonnal ment.
Második; apát Matthewnak hívják és akkor ért haza, miután David el hagyta a házunkat kb más fél órája.
Harmadik; másfél óra bőven elég egy helyszín felderítésére vagy éppen... egy helyszín meghamisítására.