A falhoz nyomtam a testem és meg próbáltam hallgatózni, ami kisebb-nagyobb sikerrel ment.
Anya beszélt telefonon a szeretőjével, akit mondanom sem kell, hogy ki. Úgy gondoltam, mivel én is ebben a házban élek, így amikor kedvem támad, oda megyek, ahova szeretnék. Így is tettem. Ki ugrottam a fal mellől és a hűtő felé vettem az irányt. Anya zavarba jött és rögtön le tette.
- Kivel beszéltél ilyen későn? - kérdeztem, miközben a hűtőben túrkáltam.
- Csak... az egyik kolléganőm hívott. - pirosodott el.
- Este fél tizenegykor? Melyik, Rebeca? - húztam az agyát.
- Nem, nem... Monica volt. - hadarta - Megyek aludni, jóéjszakát kincsem.
- Anya, várj. - szóltam neki.
- Igen? - fordult vissza a lépcsőtől.
- Mit szeretsz apában? - ültem le a pulthoz,ő pedig velem szembe.
- Miért kérdezed ezt? Sose érdekelt. - lepődött meg.
- Csak úgy érdekel, épp azért, mert sose kérdeztem még. Mit szeretsz ennyire benne, hogy majdnem 20 éve el viseled? - fogalmaztam kicsit nyersen.
- Danielle! - szólt rám mérgesen - Ne beszélj így róla.
Szívem szerint meg mondtam volna neki, hogy mit véded annyira, hisz megcsalod, de türtőztettem magam.
- Elnézést. - kortyoltam bele a kakaómba.
- Apád egy jószívű ember és nagyon kedves. Talán azért szerettem bele, mert hihetetlenül lágy a szíve és bármit meg tesz azért, akit szeret. - magyarázta.
- Értem. És.... - kezdtem el gondolkodni- Neked nem volt nehéz úgy élni vele, hogy tudtad, mi a munkája? Mármint... hogy bármikor szólhatnak neki és ugrania kell az éjszaka közepén. - magyaráztam.
- Amikor összeházasodtunk tudtam, hogy milyen életet választok magamnak, szóval... nem volt probléma. Ha arra célzol, hogy rá hatott e a kapcsolatunkra, nem. - mondta.
- Akkor jó. - szóltam megkönnyebbülve.
- Mert van egy rendőr srác a láthatáron? - vigyorgott.
- Nem, nem dehogy is. - habogtam.
- Jól van. Jó éjt kicsim. - nyomott egy puszit az arcomra.
- Jó éjt.
Egy kis ideig még ültem a pultnál és járt az agyam a kapcsolatunkon Denissel. Igaz, hogy még csak pár hete vagyunk együtt, így nem is tervezek annyira előre, de úgy érzem, hogy vele lehet. Vele el tudom képzelni az esküvőmet, azt, hogy gyereket szüljek neki. Teljesen átformálta a gondolkodásmódom ez a férfi és egyáltalán nem bánom, hogy nem tinipicsaként élem az életemet, hanem lassan felnőtt nőként agyilag és testileg is egyaránt.Reggel hétkor ébredtem fel Denis szerelmes üzenetére. Igaz, hogy szombat van és egyáltalán nem terveztem ilyen korán kelni, de egyefene. Ki használom a korai ébredésem egy kis edzéssel.
Torna után el mentem zuhanyozni,majd le reggelizni. Apa feltűnően jó kedvű volt, ami őszintén elég ritka. Mindig valamiért idegeskedik vagy mogorva.
- Minek örülsz ennyire apa? - kérdeztem tőle a müzlim felett.
- Várjuk meg édesanyád, míg le jön. - szólt.
Anya le is jött.
- Drágám, kislányom...- nézett ránk - Ma vacsorázni megyünk a főnökömékhez. - jelentette ki.
- Még is miért? - akadtam ki.
- Ma van a születésnapja, így céges bulit tart. - mesélte felpörögve.
- Szuper. Akkor kicsim, fel tudod venni a ruhád! - szólt anya örülve.
- Szuper. - mondtam és befejeztem a reggelim.
Nagyon nem volt kedvem ötvenes fazonokkal kajálni, főleg úgy,hogy nem is ismertem senkit és a legjobb témájuk valószínű a munka vagy a politika lesz.
- Apa... mindenki ott lesz a csapatból? - érdeklődtem.
- Elvileg igen. Még az újak is. - válaszolt.Akkor valószínűleg Denisnek is ott lesz a helye. Nem is kellett több, fel hívtam.
- Szia bébi. - szólt bele.
- Szia! Téged is meg hívtak a ma esti buliba? - kérdeztem.
- Meg, titeket is gondolom. - mondta.
- Igen. Ugye tudod, hogy nem is ismerjük egymást? - kérdeztem.
- Persze. Nincs kedvem nagyon hozzá, de miattad el megyek. Hiányzol. - mondta.
- Te is nekem nagyon és így még rosszabb lesz, hogy nem ugorhatok a nyakadba.- szóltam elkeseredve.
- Nyugi, megoldunk mindent. Most le teszlek, anyáékat fuvarozom be vásárolni. Este találkozunk. Puszi.
- Csók. - és le tettem.
Így, hogy Denis is ott lesz az esti rendezvényen, még jobban izgultam az emiatt. Vajon tetszeni fog neki a ruhám? Nem fogja túl szexinek tartani? Vagy túl sokat mutatónak?
A napom sorozatnézéssel és nasizással telt el. Este hét óra szerepelt a meghívón, így ahogy a szüleimet ismerem, már fél hétkor ott leszünk, ami annyit jelent, hogy el kell kezdenem készülődni öt óra előtt. Tusolás, borotválkozás, sminkelés és fodrászkodás. Régóta nem csíptem ki magam ennyire, szóval itt az ideje.
Adams nyomozó, készülj, mert a csajod egy bombázóvá változik estére.
YOU ARE READING
- One Right Person Is Enough - /Befejezetlen/
Teen Fiction"- Tedd azt le. - szegeztem a fejére a fegyverem. - Mit művelsz? - kérdezte idegesen. - Még is ki az isten vagy te? Ezek itt mik? - böktem a pisztolyommal a fali újság felé. - Jézusom.... - húzta fel a szemét. - Tedd le a pisztolyt, most! - és el...