Egymásra Találva

Félresikerült hívás |27.rész📱|

Aidan Szemszöge

Elkezdtek a szememben gyűlni a könnyek és úgy éreztem magamat, mint akinek a szívébe kést döftek... Láttam, hogy Amy és Tyler épp indulni készülnek, ezért gyorsan elindultam, hogy ne vegyenek észre.

Út közben összefutottam Jenniferrel, akinek per pillanat a legkevésbé sem kívántam a társaságát, de minden erőmmel próbáltam elrejteni előle fájdalmamat.

~Szia Aidan! -Ugrott mellém a lány vidáman.-

~Szia Jenni... -Köszöntem vissza a lánynak, miközben a parkoló felé sétáltam.-

~Hazamész? -Érdeklődött.-

~Nem... -Vakartam meg zavartan a tarkómat.- Azt hiszem beugrok kicsit az egyik haveromhoz, aki a közelben lakik... -Feleltem.-

~Ohh értem... -Mondta lehangoltan a lány.- Esetleg nincs kedved valamikor találkozni? -Vetette fel az ötletet.-

~Figyelj Jenni... -Álltam meg a lány előtt, majd vettem egy mély sóhajt, hogy összeszedjem a gondolataimat.- Tudom, hogy miért szeretnél velem tovább találkozni, de nem akarok hazudni neked... Nagyon kedves lány vagy és nagyon hálás vagyok, hogy rengeteg mindenben segítettél nekem, ezért akarok őszinte lenni veled... -Néztem a lány szemébe, aki csak figyelmes tekintettel itta szavaimat.-

~Valaki más tetszik, igaz? -Kérdezte, miközben szája szélét legörbítette, én pedig csak bólintottam egyet.- Rendben... De szólj, ha megváltozna a döntésed. -Vett egy csalódott sóhajt.- Akkor én megyek... Nem is zavarlak... -Mondta a lány, majd lassan elsétált.-

Én pedig folytattam az utamat, hogy találkozzak Chris-el, az egyik régi barátommal, aki itt lakik Santa Rosaba... Amúgy is mondta, hogyha erre járok egyszer, ugorjak fel hozzá. Azt hiszem, most szükségem is van erre...

Amy Szemszöge

~Jobb lesz, ha megkeresem Aidant, biztos már rég végzett és keres. -Mondtam Tylernek, miután megbeszéltünk mindent, majd elindultam, hogy megkeressem Aidant.-

Jókedvre derített az, amit Tyler mondott és mostmár határozottan fogok Aidan elé állni és elmondani azt, ami bennem kavarog... De mégis egyúttal félek is egy kicsit...

Körbenéztem a színfalak mögött, de sehol sem láttam Aidant. Merre lehet? Azt hittem együtt megyünk haza...

Ekkor megláttam, hogy az egyik szervező önkéntes most jön be a hátsó bejáraton a parkoló felől. Valószínűleg cigi szünetet tarthatott, ugyanis ruhája erőteljes dohány szagtól bűzölgött. Gondoltam egye-fene, megkérdem, hogy nem-e látta Aidant.

~Szia! Bocsi... -Szólítottam meg a srácot.-

~Hello. -Köszönt vissza, zsebre tett kézzel.-

~Esetleg nem láttad, hogy az előző előadó, Aidan Gallagher merre ment? -Kérdeztem.-

~Az egyik rajongója vagy? -Nézett végig rajtam kérdő tekintettel.-

~Nem, a legjobb barátja... -Feleltem.-

~Persze... -Mondta szarkasztikusan és látszólag nem hitt nekem, mire én megforgattam a szemeimet.- Amúgy nemrég lépett le a főnök lányával. -Válaszolt végül a kérdésemre.- A parkolóban láttam őket sétálni, mikor kint voltam. -Mutatott maga mögé, a hátsó kijárat ajtaja felé.-