Egymásra Találva

Blue Bottle kávézó |52.rész☕️|

Amy Szemszöge

Egész este egy szemhunyásnyit sem aludtam... Percenként forgolódtam az ágyban feküdve és akárhányszor lehunytam a szememet, minden pillanatban csak Aidant láttam magam előtt...

Ismét teljesen belekavart az életembe...

Ahogy besütöttek a reggeli nap első sugarai, én még mindig meredten a mennyezet plafonját firtattam tekintetemmel, majd nem sokra rá hallottam, ahogy a hálószoba ajtóm halkan kinyílik...

~Amy... Alszol? -Suttogta be a szobába Izi, mire felültem az ágyon.-

~Mi a baj? -Suttogtam vissza, hogy ne ébresszem fel a kiságyban alvó Nadia-t.-

Ekkor felmászott hozzám az ágyba, majd az ölembe ülve a nyakamba csimpaszkodott.

~Hiányzik Aidy... -Szorította össze hátamon a pizsama felsőmet, mire vettem egy mély, fáradt sóhajt.-

~Nekem is. -Suttogtam vissza alig hallhatóan. Úgy, hogy talán Izi nem is hallotta.-

Ezután ránéztem az órámra, ami pont abban a pillanatban ütötte a reggel nyolc órát, mire Izivel kikeltünk az ágyból, de abban a pillanatban, mikor lábra álltam, megszédültem és a kezemmel meg is támaszkodtam az ágy szélében, hogy ne veszítsem el az egyensúlyomat. Erre Izi rögtön megtorpant az ajtóban és aggódó tekintettel rámnézett.

~Jól vagy Amy? -Kérdezte.-

~I-igen... Persze... -Ráztam meg a fejemet, majd felegyenesedtem.- Csak kicsit megszédültem. -Húztam egy erőltetett mosolyt arcomra.-

Ezután csináltam Izinek reggelit, majd a kicsi Nadia-t is megetettem. Végül pedig elvittem Izit az óvodába, Nadia-t meg a bölcsibe, majd elindulhattam a munkahelyemre.

Ugyanabban a kávézóban dolgozok, ahol két évvel ezelőtt megismerkedtem Tylerrel... A hely azóta sem változott semmit... Los Angeles egy nyugisabb részén helyezkedik el, viszont szezon időben sok turista jár oda, így ilyenkor forgalmasabb a hely.

Aidan Szemszöge

Az éjszakát végül anyáéknál töltöttem, ugyanis még nem sikerült minden papírt elintéznem az új lakásommal kapcsolatban.

Bár nem mondhatnám, hogy az estét végig aludtam, de végül talán hajnali öt körül hajtottam álomra a fejemet, a végkimerülés okozta fáradtság miatt.

Reggel fél nyolckor viszont a telefonom hangos csörgésére ébredtem. Hunyorogva néztem a telefon képernyőjére, s próbáltam leolvasni a számot róla, ám a reggeli fáradtság miatt szinte semmit sem láttam. Így csak felvettem a telefont, majd a fülemhez emeltem.

~Halo?... -Szóltam bele fáradt, rekedtes hangon.-

~Szia Aidan, zavarlak? -Szólt bele a menedzserem, akinek a hangját rögtön megismertem, mire a szememből az álmosság rögtön kipárolgott.-

~Nem, mondjad csak Adam. -Szólaltam már meg ezúttal sokkal összeszedetebben, miközben az ágyon hasaltam.-

~Beszéltem James-el, a legutóbbi filmed rendezőjével és átküldte a szerződéseket
e-mailben. Ha gondolod, ma fussunk össze a Blue Bottle kávézóban és aláírjuk a papírokat. -Vázolta a helyzetet, mire alig bírtam elhinni a hallottakat.-