Egymásra Találva

Kínos megszólalás |3.rész🤫|

Az éjszakám elég nehézkesen telt, ugyanis feletébb fájt mindenem, a tegnapi esés miatt.
Épp átfordultam a másik oldalamra fáradtan, mire egy zöld szempárral találtam szemben magamat, centikre az arcomtól, amitől annyira megijedtem, hogy leestem az ágyról.

~Jesszus Aidan, mégis mit keresel itt? -Kérdeztem ijedten a fiútól.-

~Gondoltam meglátogatom a kis sebesült hercegnőmet. -Felelte az ágyamon hasalva.- És visszakaptad a tegnapi ébresztés miatt! Azt hiszed, hogy csak te járkálhatsz sunyiban a szobámban, amíg én alszok? -Nézett le rám nevetve, miközben én még továbbra is a földön ültem.- Örülj neki, hogy én nem kezdtem el ugrálni az ágyadon. -Kacsintott, mire csak megforgattam a szemeimet, ekkor pedig Max ugrott fel az ágyra Aidan mellé.-

~Szia kishaver! Hiányoztam? -Gügyögödt neki a fiú.-

~Max, te kis hálátlan! -Meredtem a kis szobacirkálóra.- Hát milyen házőrző vagy?

~Engem mindig is jobban szeretett, mint téged. -Húzta ki mosolyogva magát, miközben finoman Max fülét vakargatta, mire én csak nevetve szemet forgattam.-

Délután épp Aidan szobájában ültem, mikor elkezdett liveolni. Mivel sok időt töltünk együtt, így a liveokban is sokszor megjelentem, már a kezdetektől fogva, ezáltal Aidan régebbi követői már ismernek, de mindig van egy-két új, akinek el kell magyarázni, hogy mi csak legjobb barátok vagyunk.

Általában nem igazán szeretek szerepelni, így a legtöbbször csak a háttérből figyelem az eseményeket és a nézők igazából nem is sejtik, hogy Aidanen kívül más is tartózkodik ilyenkor a szobában.

Ez most is így ment. Aidan most kivételesen az ágyán ülve indította el a liveot, míg én az íróasztalánál ültem, a lábamat feltéve oda, miközben a vizesüvegét nyitogattam unalmamban. Közben hallgattam, ahogy Aidan válaszol a szokásos kérdésekre.

"Van barátnőd?"
"Tetszik most valaki?"
"Milyen újra Los Angelesben lenni?"

~Tudjátok, hogy Amy milyen....-Forgatta meg mosolyogva Aidan a szemeit, mire a nevemet hallván felkaptam a fejemet.- Nem igazán szeret szerepelni... -Fejezte be mondatát, mire rám pillantott és egy kis hezitálás után újból megszólalt.- Hiányzol nekik. -Buktatott le ezzel, hogy én is ott vagyok.-

Felnevettem, majd felálltam a helyemről és lehuppantam szorosan Aidan mellé.

~Sziasztok! -Köszöntem mosolyogva a kamerába.-

Látszólag mindenki örült nekem, ugyanis utoljára fél évvel ezelőtt szerepeltünk Aidannel közösen liveban, és ha jól emlékszem felelsz vagy merszeztünk. Végül elkezdtük a kommenteket olvasgatni.

"Végre Amyyy!😍"
"De jó újra látni!"
"Mennyire megváltoztál!🥰"
"Már együtt vagytok?"
"Ki ez a lány?"

Ezután Aidannel hevesen elkezdtünk válaszolgatni a tengernyi kérdésre, miközben nagyokat nevettünk. Közben néha eljátszottunk pár dalt is. Persze én nem igazán tudok egy hangszeren sem játszani, ez inkább Aidan reszortja! Viszont nagyon szeretek énekelni, persze nincs olyan elképesztően hatalmas érzékem hozzá, de kellemesen hallgatható az egész. Főleg, ha Aidannel együtt éneklünk. Azt hiszem, a hangunk kiegészítik egymást, vagy hogy is fogalmazzam jól...

Ekkor valaki kopogtatott Aidan szobájának az ajtaján, mire felpattantam, hogy megnézzem, hogy ki az.

~Szia Lauren! -Köszöntem halkan a nőnek, hogy ne hallatszódjon a liveba.-

~Lassan zárjátok le a liveot és gyertek le enni! Itt van anyukád is. -Suttogott ő is, mire beleegyezően bólintottam, majd visszamentem Aidanhez és a fülehez hajoltam.-