Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹2.4🌼

Tae szemszöge:

A tegnap esti beszélgetés alatt sikerült kicsit elterelni a gondolataimat. Megtudtam , hogy mindkét jelenlegi lakótársam alfa, de még nincsen párjuk. Vagyis Baeknek elvileg volt, de egy baleset miatt elveszítette őt, így most nem igazán akar kapcsolatot. Jackson pedig még keresi az igazit.

Mivel jobb lett a hangulatom vacsora után, rá tudtak beszélni arra, hogy körbevezessenek a falkában. Végig éreztem magamon a kíváncsi tekinteteket, de próbáltam kizárni őket és csak a két lelkesen magyarázó alfára figyelni. Bemutattak pár embernek, köztük az alfájuknak, aki engedélyt adott arra hogy a falkánál maradjak, aminek hogy őszinte legyek nagyon is örültem. Nem hiszem, hogy a jelen pillanatban képes lennék a falkám bármelyik tagjának a szemébe nézni. Csak felhozná annak a bizonyos pillanatnak az emlékét, amit annyira próbálok elfelejteni. Bár nem hiszem hogy valaha is képes leszek rá.

Jelenleg Baek és Jackson edzését nézem. Innen elég durvának tűnik, de ahogy látom nekik meg se kottyan. Van hogy farkas alakban harcolnak, de az emberi alakos edzést se hagyják ki. Lehet e miatt is csalt meg Jungkook. Hisz neki nem egy ilyen gyenge valaki kell mint én...

Mikor végeztek, oda akartam menni hozzájuk, de ahogy talpra álltam , elkapott a hányinger. Szó nélkül rohantam be a házba, majd a fürdőszobába jutva kiadtam magamból a gyomrom tartalmát. Mikor végeztem, lehúztam a vécét, és a csempének dőlve próbáltam összeszedni magam.
-Jézusom Taehyung , jól vagy?! Hallottam meg Jackson hangját, majd a két alfa egyszerre rontott be a szobába.
-Igen, csak ez kicsit hirtelen ért... Mondtam halkan, miközben felsegítettek a földről.
-Miért lettél rosszul? Összeettél valamit reggel?
-Valószinűleg...

Elsegítettek a nappaliba, ahol leültem a kanapéra. Baek hozott nekem egy pohár vizet, és a lelkemre kötötte , hogy figyeljek oda máskor, hogy mit eszek. Nem mertem mondani, hogy semmi olyat nem ettem, amitől rosszul lehettem volna... Teljesen egyszerű reggelim volt, mint eddig mindig.

Egy kis ideig csendben ültünk a kanapén, míg Jackson meg nem szólalt.
-Taehyung... Szerinted képes lennél új párt válsztani magadnak? Fejemet azonnal felé fordítva pislogtam, sokkolva a kérdés miatt. Új párt?... Ő mélyen a szemembe nézett, arcán teljes komolyság látszott. Ajakim elnyíltak egymástól, nem tudtam mit válaszolni a kérdésre. Sose gondoltam még bele abba, milyen lenne mással és nem Jungkookkal. Mikor újra felszólalt volna, a bejárati ajtó kivágódótt, és egy korombeli srác termett a nappaliba.

-Baekhyun, Jackson, az alfa hívat titeket. Most. A két alfa egy utolsó pillantást vetett rám, majd kisiettek a házból.

Mi volt ez....

Jungkook szemszöge:

-Shsss semmi baj életeim... apa visszahozza anyát rendben? Mondtam a kezembe síró két kis csöppségnek, akik azóta zaklatottak mióta Tae elment. Hiányzik nekik az anyjuk, csak úgy mint nekem...
-Vigyázunk rájuk Jungkook. Mennyetek. Tae anyja mosolyogva vette át tőlem gyermekeimet, mire én bólintva futottam ki a házból, a többiekkel a nyomomban.

Az erdőhöz érve átváltoztunk, majd kettesével indultunk el a három falka felé. Én Jiminnel a Jin-falkához megyek, Jin és Rose a Jeon-falkához, Hope és Namjoon pedig a Tan-falkához. Lea is jönni akart, de mivel ő omega, lehet lassítaná a csapatot. Ezt pedig nem akartuk.

Célirányosan futottunk Jiminnel a Jin-falka irányába. Nincs közel, úgyhogy ezzel a tempóval is maximum délutánra érünk oda. Mikor megérkeztünk, gond nélkül beengedtek minket, hiszen mióta megkötöttük a szövetséget a négy falka között, engedett a határátkelés. Visszaváltozva emberi alakunkba léptünk be a nagyobb faluba, ahol a járókelők rögtön sugdolózni kezdtek.

-Miért jöttetek? Lépett elénk egy nő, majd végigmért. Valószínűleg felismert minket, hiszen ő is ott volt, mikor aláírtuk a papírt.
-Beszélnünk kell az alfátokkal. Sürgősen.

A nő csak bólintott, majd intett hogy kövessük. Egy nagyobb házhoz vezetett minket, majd azon belül egy nagy dupla ajtós szobához. A nő szólt hogy várjunk kint, míg szól az érkezésünkről. Jimin küldött felém egy biztató mosolyt, mire már nyílt is az ajtó.

-Jeon Jungkook és Park Jimin. Mi járatban? Kérdezte mosolyogva az idősebb alfa , mikor egyedül maradtunk a szobában.
-Szeretnénk megtundi, hogy járt e itt Jeon Taehyung. Mosolya eltűnt egy pillanatra, de gyorsan rendezve vonásait tekintett vissza ránk.
-Biztosíthatlak titeket , hogy efféle dolog nem történt. Ti vagytok az első látogatók hónapok óta. Tekintetét felváltva vezette rám és Jiminre, miközben leült az asztala mögé.
-És nem hallott esetleg bármit felőle? Nagyon fontos lenne. Nyomatékosította Jimin, mire tekintetét újra rá vezette.
-Nem. Megtudhatnám miért keresitek? Látszólag tényleg érdekelte a válasz, amit mintha tőlem várt volna, hisz végig a szemembe nézett.
-Semmi fontos. Köszönjük, hogy fogadott. Jiminnel együtt gyors léptekkel hagytam el az irodát, majd kiszaladva a házból, átváltozva kezdtünk futni hazafelé.

Egyikünk se mondott semmit. Ugyan arra gondoltunk.

Hazudott.

Tae szemszöge:

Percek óta csak magam elé bámulva gondolkodom azon amit Jackson mondott. El tudnám képzelni magam mással? El tudnám képzelni magam egyáltalán Jungkook nélkül?...

A válasz mindig ugyan az... Nem. Nem tudom. Hiába is próbálnám tagadni, még mindig szeretem. Azok után is, amiket tett. Tisztában vagyok vele, hogy Leának láza volt. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez hatott Jungkookra... De sose gondoltam volna, hogy ilyen egyszerűen megadja magát az ösztöneinek. Úgy nézett akkor Leára , mint ahogy rám nézett régebben. Úgy érintette őt, mint ahogy engem érintett... Túlságosan is élvezte. Jobb lesz nekünk külön.

Sziasztok!!

Rengeteg kimaradás után meghoztam a következő részt. Remélem tetszik, igyekeztem!🥺 Mostantól újra gyakrabban jönnek a részek! 🤍

Hogy vagytok? Ki várja a nyarat?

Lullaby🖤💜