Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹1.36🌼

(Nincs át olvasva)
Tae szemszöge:

Csak álltam ott, és néztem a vörösen csillogó kis ékszert, amit a kezében tartott... Megkérte a kezem?... Nem hiszem el...

Kicsit szédülni kezdtem. Csak most jöttem rá, hogy két kicsi szó mekkora súllyal bírhat... Lepergett mind a 8 hónap a fejemben. Mikor először megláttam igéző vörös szemeit. mikor elraboltak, de ő megmentett, és persze... Az utána lévő éjszaka, és annak gyümölcse. Ő a gyerekeim apja, életem szerelme... Egyértelmű a válasz.

Jungkook szemszöge:

Tae vagy már 5 perce szótlanul nézi a gyűrűt. Nem is tudom... Lehet túl korai ez neki? Hiszen 8 hónap tényleg nem olyan sok, és ez alatt még teherbe is ejtettem.

Sóhajtottam egyet, majd készültem eltenni a gyűrűt, mikor kezemre fogott.
-....Igen... Hozzád megyek!
Szavai lassan jutottak el hozzám. Igent mondott...
-T-tae... UR ISTEN TAE NAGYON SZERETLEK!!!
Fel kaptam őt, majd pörgetni kezdtem, mire ő felkacagott. Istenem segíts, ha a nevetése mindig ilyen lesz, nem tudom meddig bírom vissza fogni magam mellette.

Mikor letettem a földre, kezét felém nyújtotta, amire én lassan fel húztam a gyűrűt. Szemeibe könnyek gyűltek, ami engem is sírásra késztetett. Nem vagyok egy sírós fajta, de ez... Életem szerelme végre, örökre az enyém! Az én kis férjecském.

Ahogy észrevette hogy sírok, el mosolyodott.
-Az én, nagy alfám sír? Kuncogott, mire én egy pimasz mosollyal az arcomon vontam karjaim közé.
-Kösz Tae, most ezt a cuki pillanatunkat elrontottad ezzel a jól eső beszólással. Majd füléhez hajoltam, hogy a tervezettek szerint zavarba hozzam. De ne feledd, a nászéjszakán mindent vissza fogsz kapni édes, azt garantálom.
Ahogy sejtettem, mire elhajoltam arca olyan lett, mint a rózsa az asztalon. Egyszóval vörös. Kuncogva fogtam kezeire majd az asztalhoz vezettem, és nekiálltunk enni.

Nasizás közben bókok, rövidebb hosszabb csókok is elcsattantak, de na. Így volt tökéletes.

Ahogy gondoltam, Tae nagyon fáradt lett a végére, így hazafelé vettük az irányt. Jobban belegondolva, lehet szólnom kellett volna az utolsó meglepetésről... Nem leszünk egyedül otthon...

Tae szemszöge :

A rózsámmal a kezemben sétáltunk a Jeon-falka felé. Minden olyan tökéletes... Van egy csodálatos férjem, akitől 2 babám fog születni... Lett egy családom... Egy olyan, akinek minden tagja szeret... Ott vannak a fiúk is, na meg persze Lea. Minden annyira a helyén van.

Ahogy a nagy házhoz értünk, újdonsült férjem a kezemre fogott, majd kicsit sajnálkozó tekintettel nézett rám. O jajj.
-Na mi van. Látom ,hogy van valami.
-Tudom, most valószínűleg pihenni szeretnél, de az a helyzet, hogy meghívtam pár embert akik nagyon várják, hogy hogyan jövünk haza.
Felvont szemöldökkel néztem továbbra is páromat.
-Ezt meg hogy érted?
-Úgy, hogy igent vagy nemet mondtál e nekem.

És ebben a pillanatban ugrott be valami nagyon gonosz, de valahogy nekem mégis fair visszavágásnak tűnt amiatt ,hogy ignoráltak.
-Mi lenne ha megviccelnénk őket?
Jungkook először meglepetten nézett szemeimbe, majd végül cinkos mosollyal bólintott egyet.

Kezdődjön a játék.

Jimin szemszöge:

Jungkook már a fürdős incidens óta Tae megkérését tervezi. Néha az idegeinkre ment, a folytonos nyafogásával, miszerint Tae lehet nemet mond, vagy hogy lehet mégse most kéne, hanem miután megszülettek a gyerekek satöbbi satöbbi.
Két kezemen nem tudom már meg számolni hányszor adtam neki egy kisebb pofont, hogy térjen észhez. Csak rá kell nézni Taere, ahogy Jungkookra néz... Teljesen bele van őrülve , biztosan igent mond neki.

Most a Jeon házban vagyunk, és várjuk a gerlepárt. Jin pezsgőt és csokis epret készített elő Nam segítségével, vagyis hát inkább elküldte őt a végére, mert össze tört egy két dolgot. Én és Lea a nappalit díszítettük ki egy kicsit, míg Suga és Hope elment Tae anyukájáért, és Jungkook apjáért. Ők nem is olyan régen tudták meg hogy nagyszülők lesznek. Nagy volt a dráma, hiszen annyira örültek, hogy nem is akarták egy ideig elhagyni Taet. Tae apja pedig be van zárva elvileg a Kim-falka birtokán. Csak remélni tudom, hogy onnan az életbe nem jut ki.

Mire mindenki jelen volt, és kész is lettünk, kiabálást hallottunk kintről. Nemsokára egy síró Jungkook, és egy ideges Taehyung esett be az ajtón, majd azonnal a nappaliban elhelyezett új kanapéra ültek. Tae a lehető legmesszebb ült Jungkooktól, aki csak sírva temette a fejét kezeibe. Ahogy mindenki a sokkolt állapotból kicsit visszatért, azonnal a velük szembe lévő kanapéra ültünk.

-T-Thaehyung khérlek neh csináhld ezt vhelem..... Sírt tovább Jungkook, miközben Tae kezére fogott, aki azt gyorsan kitépve Jk kezeiből helyezte azt hasára.
-Hányszor kell neked elmondani Jungkook! NEM! Nem vagyok beléd szerelmes! Én mást szeretek... Ahogy ezt kimondta, rám nézett, majd csábosan elmosolyodott, és kacsintott egyet.
Itt konkrétan a saját nyálamat nyeltem félre , de ahogy észre vettem nem csak én. Jin amit vizet ivott, kiköpte egyenesen Namjoonra, Suga pedig huga kezét szorongatta, miközben párja Hope elkerekedett szemekkel vizslatta Taet. Jk apja csak magához ölelte Tae már síró anyját, és morcosan nézte a történteket.

-Ho-hogy mi? Te Jiminbe vagy szerelmes?
Kérdezte Hope , miközben lefejtette Suga kezét Lea liluló ujjairól.
-Igen. Így van. Sose Jungkook kellett, csak használtam őt, hogy Jiminhez jussak. De ha már így össze gyűltünk, mindenki előtt tudatom veled Jimin. Rámemelte tekintetét majd folytatta.
Szeretlek. Nagyon, nagyon szeretlek Jimin.

A szobára csend telepedett... Senki se szólalt meg, viszont 2 ember kivételével mindenki vagy sírt, vagy könnyezett. Én és Tae, csak egymás szemébe néztünk majd én megtettem a kicsit kínosabb lépést.
Odamentem mellé, majd leültem a kanapéra.
-Egyrészt én.... Hogy is fogalmazzak... N-nem vagyok mele-
Be se tudtam fejezni a mondatot, mert Tae és Jk hangos nevetésbe kezdtek.

Mindenki döbbent fejjel figyelte őket, ahogy Jungkook Tae mellé ül, majd rá húzza az általam javasolt gyűrűt az Omega ujjára.

Mikor végre befejezték a nevetgélést, felénk fordultak.
-Bocsi, de ezt nem hagyhattuk ki! Mondta Jk.
-Mit nem hagyhattatok ki?! Szóltam idegesen, miközben felálltam.
-Én Jungkookot szeretem. És ez mától hivatalos is. Mutatta fel öszekulcsolt kezeiket, amin ott virítottak a gyűrűk... És akkor leesett... Átkúrtak minket...

-ROHADTUL KINYÍRLAK TITEKET!!!

36 . Rész!🥺
Igen, tudom sokára hoztam... Megint. Nem mentegetőzöm, nem volt ötletem , plusz rengeteget tanulok a felvételi miatt, így lassan állt össze a rész. De itt vagyunk! Nem lett annyira jó, sorry.

Köszönöm annak aki itt van még!🖤✨

Másik könyvembe hamarosan új rész érkezik! Addig is puszi!

Lullaby💜🖤

(Hogy vagytok?)