Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹1.26🌼

Tae szemszöge:

Mikor felébredtem, zihálva dőltem hátra az úgy látszik kemény falnak, ami hátamat támasztotta. Borzalmas álmom volt... A gyerekek meghaltak, Jk meg a szemem előtt esett össze Chanyeol keze által... Iszonyat volt... Hagyjuk is....

Mikor kicsit magamhoz tértem, realizáltam a helyzetet, amiben jelenleg vagyok. A kezeim ki vannak kötve az ágy két sarkához, csak úgy mint a lábaim. A szám le van ragasztva szik szalaggal, így kiabálni se tudok... Bár ki jönne értem.... Minden erőmmel rángatózni kezdtem, de hiába... A láncok nem hódoltak be nekem. Említettem már, mennyire megbátam , hogy nem edzettem többet? Vagy inkább semmit? Na igen... Olyan vagyok mint egy virág... Azt nagyon könnyen eltapossák...

Gondolataimból Chanyeol szaga rázott fel. Ahogy az erősödött, lépteinek hangja is egyre hangosabbá vált. Egy pár pillanat múlva az ajtó kicsapódott, engem nem meglepve ott állt hivatalos birtoklóm. Ahogy engem nézett... Hánynom kell... Szemei fel-le cikáztak testem minden részén, egyes helyeken többet időzve, ugyan is csak egy alsó volt rajtam.

Mikor ki bámulta magát, lassú kimért léptekkel elindult felém, majd leült a jobb oldalamon elhelyezett székre. Közelebb hajolt, majd kezével fejemet erőszakosan maga felé fordította.
-Ha tudnád mennyi mindent tudnék csinálni most veled.... Kezeit mellkasomra tette, majd lassan kezdte őket a délebbi testrészeim felé tolni. Ezt úgy probáltam meggátolni, hogy gyorsan rángatózni kezdtem. Tettemre felkuncogott, majd egyik már hasamon lévő kezét az arcomra tette.
-Nagy szerencséd hogy jó kedvemben vagyok. Bár ki ne lenne az esküvője napján. Igaz baba? Itt arcomat rázni kezdtem, higy lássa ellenkezem de.... Igaza van. Ez az esküvője napja... Meg az enyém is..... Éreztem hogy egy könnycsepp gördült le az arcomon... Megint...
-Tudod nem kellene kikötve legyél, ha nem lennél ennyire harcias és elutasító. Bár meg kell mondjam, arcomhoz hajolt, majd le ragasztott számra egy csókot hintett, ez baromira felizgat.

Hirtelen felállt mellőlem, majd az ajtóhoz sietett. Elhagyta a szobát, mire 2 férfi, és 2 nő béta jött be hozzám. A két őr az ajtó két oldalára állt, miközben a két lány lassan felém sétált. Az egyikük kezében egy fehér szmoking, egy gatya, és hozzá illő cipő volt, a másikuknál pedig mindenféle kiegészítők. Hát elkezdődik...

Jk szemszöge:

Szinte bőgve meséltem el Naméknak s Taevel való tartalmas beszélgetésünket..... Nagyon kezdi kihúzni azt a gyufát az a Chan vagy Chen gyerek... Meg se érdemli hogy tudjam a nevét... Ha egyszer a kezem közé kerül... Én...ÉN ESKÜSZÖM KINYÍROM!!

Semmit se aludtam az éjszaka. Bár nem tudom ez kit lepne meg. Vagy 1000 felé módon kínoztam meg szerelmem "férjét"... De mégsem vagyok fáradt. Nem vagyok, és nem is lehetek az . Meg kell mentenem a szerelmemet.

Lerohantam a lépcsőn egyenesen a nappaliba, de mire leértem egy nem várt látvány fogadott. Egy fáradtságtól haldokló Namjoon, egy szinte alvó Jimin, és egy magyarázó J-hope ült a kanapén. Mikor észre vette hogy itt vagyok, abba hagyta a beszédet, mire a többiek is rám kapták tekintetüket.
-Na, csakhogy Mr.Csipkerózsika kitolta a seggét. Mondta Nam ásítva egyet, mire nekem egy kis ajak görbület jelent meg arcomon. Hozzájuk lépkedtem, majd az előttük lévő papírokra kaptam tekintetem.
-Ez az amire gondolok?
-Igen. Ez a Tan-falka egész területének pontos rajza. Egész este fent voltunk, és úgy néz ki sikerült egy kivitelezhető tervel előrukkolnunk, úgyhogy 10kor indulunk Taehez, mivel ahogy értesültünk, az esküvő ma, 12:00kor kezdődik. Szóval.... Jah... Jimin zavartan vakarta meg tarkóját, majd rámemelte tekintetét. Szemei elkerekedtek, és hirtelen borult karjaimba, majd ölelte ki még a szuszt is belőlem. Gondolom a reakcióm miatt tette ezt... Hiszem könnyeim folyni kezdtek.... Annyira kedvesek.... Annyit segítenek nekem.... Nélkülük sehol se lennék. Max a béka segge alatt.

Esküszöm mióta ismerem Taet, többet sírtam mint addig összesen. De ez jó. Hiszem elő hozta belőlem azt az énenet, amit csak anyám tudott régen... És rettentően hálás vagyok neki ezért...

Ne aggódj szerelmem... Hamarosan ott leszek érted...

Tae szemszöge:

Szemeim előtt foltok lebegnek.... Alig bírók levegőt venni... Egyszerűen nem megy....

Miután az a kis pöcs magamra hagyott, megpróbáltak felöltöztetni az esküvői "ruhámba", ami persze hófehér, hisz én megyek az oltárhoz... Én vagyok a " Lány ". Mondhatom nem volt nagyon sikeres az öltöztetés így bedrogoztak. Szép mi? Egy olyan injekciót adtak be, amitől 1 óráig nem tudok mozogni. Olyan voltam mint egy játékbaba, akit mindenki kedve szerint mozgathat akárhogyan...

A csöpségek miatt nem volt jó rám a szmoking, de letudták annak hogy hetekig alig mozogtam. És most itt állok teljes harci díszben. A hajamat levágták , és szőkére lett festve. Utálom. Úgy nézek ki mint Ken....

Az oltárhoz vagyok konkrétan kötözve, és a szám még mindig le van ragasztva... Majd hirtelen felcsendült a mondat, amire fel kaptam a fejemet...

-Kim Taehyung, akarod e, a jelen lévő Park Chan Yeolt hites férjedül?...

És 26.rész! Remélem tetszett nektek! Mostmár gyakrabban lesznek részek nagyon remélem!!
Már én utálom magam néha hogy ilyen részeket írók!🙃 bocsassatok meg!💜

És ha valakit esetleg érdekelne.... Nemsokára publikálom a második könyvemet. Természetesen Vkookra lehet számítani. Bár szerintem sejtettétek. A prológust majd kiteszem, abban minden infót leírok majd!

Remélem jól telik a nyár!🥺💜

Lullaby 🖤💜