Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹1.27🌼

(Nincs át olvasva, meg ma javítom)
Tae szemszöge:

"Az oltárhoz vagyok konkrétan kötözve, és a szám még mindig le van ragasztva... Majd hirtelen felcsendült a mondat, amire fel kaptam a fejemett...

-Kim Taehyung, akarod e, a jelen lévő Park Chan Yeolt hites férjedül?..."

Birtoklóm kicsit se óvatosan letépte a számról a szalagot, majd vissza lépett eredeti helyére. Az a nagy szerencsém, hogy ha valaki más mondaná helyettem ki a "boldogító" igent, nem lenne érvényes az egész házasság. Talán ez az egyetlen törvény aminek meg értelme van ezekben az időkben.

Meg se szólaltam. Az a csend ami az erdőt uralta , még sose volt számomra ilyen hangos. (Író: én erdőben lévő esküvőt képzeltem el) Szívem a torkomban dobogot... Vágni lehetett a feszültséget köztem és Chanyeol között. Végig a szemébe bámultam dacosan, és egyben kihívóan. Mikor elege lett, olyat tett, amit nem hittem hogy fog. Elmosolyodott.... De ez nem normális mosoly volt.... Mint valami pszichopata úgy nézett rám, majd közelebb lépett, és fülemhez hajolt.

-Tudod Tae, nem muszáj most igent mondanod.... De ha nem teszed a gyerekeidnek annyi.... Nehogy azt hidd nem tudtam. Hangulat ingadozások, egyre nagyobb has, ugyan már ... Te se hihetted azt, hogy nem jövök rá. Annyira naív vagy... Gondold meg... Vagy most gyerekkel, vagy holnap gyerek nélkül fogsz igent mondani.. Tiéd a döntés...
El hajolt tőlem, majd felvette azt a kihívó tekintetet, amit én használtam pár perccel ezelőtt.Mekkora egy őrült. Muszáj meg tennem... Vagy a gyerekeken rója le az árát... Szerelmem, kérlek bocsáss meg... Meg kell tennem. Muszáj...

Arcomon elindultak a mostanra már jól ismert könnyek, amik a szomorúság jelei voltak... Lassan fel néztem az előttem álló férfira, majd utoljára az apámra... Apám...Nem is az apám. Ha az lenne nem kényszerítene ilyesmibe... Az anyám meg... Nem mer lépni. Bár megértem. Hisz fél, ha ő tesz lépést, apám engem fog bántani. Arcát tanulmányozva láttam meg a könnyeket az ő arcán is. Egy nagyon nem őszinte mosolyt küldtem felé, majd vissza néztem magam elé...

-Nos Taehyung, mi a válsz? Kérdezte összeadónk.
-Ige-
Ebben a pillanatban olyan erőteljes rózsa illat csapta meg az orrom, hogy elakadt a szavam. Lehetséges lenne?...Pár pillanat múlva arra eszméltem fel, hogy egy fekete farkas ugrik közénk, akkora erővel, hogy ledöntötte az oltárat, ezzel engem kiszabadítva. Rám nézett, majd a másik pillanatban már emberi alakban állt előttem. Jungkook....

-KI NE MOND TAEHYUNG!!!!
Mondta üvöltve, majd hirtelen menyasszony pózba emelt, és iszonyat sebességgel rohanni kezdett be az erdőbe. Persze Chanyeol utánunk kezdett futni, még vagy 20 béta társaságában. 10 másodpercen belül megláttam Jimint, és egy farkast mellette. Mikor oda értünk, Jimin is alakot váltott, Jk meg rátett a másik farkas határa.
-Mennyetek szerelmem... Nekem itt még dolgom van. Mondta teljesen komoly hanglejtéssel, mire az alattam lévő hatalmas állat teljes sebességgel futni kezdett az erdő mélyére. Jungkook....

Jk szemszöge:

Ahogy mindenki elkészült, pontban 10re az ajtóban voltunk. A Tan-falka 2 órára van innen, ami azt jelenti pont oda kéne érnünk a helyszínre, mire elkezdődik a "lagzi".

Mindenki minden erejét bevetette, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk haladni, ami amúgy elég nehézkesen ment. Kiderült, hogy apám az egész falkát besorozta, persze csak a férfiakat, hogy minél többen legyünk a Tan-falka ellen. Nem is csak ők... Ott van a Kim-falka serege is. Ami biztos, hogy nem kicsi küzdelem lesz, ha harcra kerül a sor.

Mire elértük a Tan-falka területét, már elmúlt dél... Jézusom...

-Jimin, Hope a megbeszélt helyre. MOST!!
-Igen Jungkook! Majd azonnal rohanni kezdtek.
-Mindenki a megbeszéltek szerint! Lassan körbe venni, majd mikor jelzek, támadni az ellenséget. Ti négyen velem jöttök, kelleni fog a segítség!
Beszéltem a több mint 50 emberhez egyszerre, aki a csapatunkat képezte.
-IGENIS! Mondták kórusban.
-Akkor gyerünk!

Mindenki gyorsan, de mégis óvatosan közelítette meg a Tan-falka alfájának házát. Míg én, és a 4 béta az ajtóhoz mentünk, a többiek elrejtőzve várták a jelzésemet.

Vagy a negyedik próbálkozásra sikerült betörnöm az ajtót de.... Nem az volt ott, amire vártam. Miért nincs itt senki?... Be rohantam a házba, majd kedvesem illatát követve egy az emeleten lévő szobába rontottam be.
Mikor körbe néztem egy szobalány volt az ablaknál, és nézett kifelé. Határozott léptekkel közelítettem meg, majd nyakára fogva szorítottam a falhoz.
-HOL VANNAK?! HOL VAN MINDENKI?
-..........................
-VÁLASZOLJ HA KÉRDEZNEK CAFKA!!
Egy kezét éreztem a vállamon, mire hátra tekintettem.
-Uram engedje el, így nem tud válaszolni.
Gyengítettem a szorításon, majd az arcába hajoltam.
-Mégegyszer megkérdezem. Hol.Van.Mindenki?
-kh....khint ah...ahz erdőbenh...
- Miért vannak az erdőben?
-Merth otth ... Ott tarthjákh ah... Ahz esküvőth...

Elengedtem a lány nyakát, majd az embereimet félre lökve rohanni kezdtem. Mikor kiértem a házból, jeleztem a többieknek hogy jöjjenek utánam. Hogy is gondolhattam, hogy a házban lesz az esküvő... Elment az eszem...

Egyszer már futottam Tae miatt úgy mint Flash. De úgy érzem most annál is gyorsabb vagyok. 3 perc futás után megláttam az erdőben egy feldíszített oltárt. Majd közelebb érve megláttam őt..... Haja szőke volt, és jelentősen rövidebb. Fehér szmoking volt rajta egy hozzá illő nadrággal, és fehér lakk cipővel. Fülében ezüst karikák voltak. Istenem de gyönyörű... Az egész dolgot összesen 2 dolog rontotta el. Az egyik az, hogy ki volt kötözve..... Láttam rajta hogy nem akarja. A második meg az előtte álló férfi.... Chanyeol... Az az istenes fasz. Elintézem egy életre az biztos Tae apjával együtt!

Apám szavait követve míg kedvesemet figyeltem, az embereink körbe vették a helyszínt. Míg Tae figyeltem, észre vettem hogy az a paraszt oda hajol hozzá ,majd súg valamit a fülébe, amitől Taenek megindultak a könnyei... Na azt biztos hogy nem!! Felerősítettem az illatom, majd felvettem farkas alakom, és futni kezdtem minden erőmmel Tae felé. Láttam hogy mozog a szája, de hirtelen elakadt a szava.... Tudja...

Beugrottam közéjük, ezzel széttörve az oltárt, mire Tae kiszabadult.Vissza változtam, majd Tae szemeibe néztem...

-KI NE MOND TAEHYUNG!!!!
Üvöltöttem, majd felkaptam menyasszony pózba, és futni kezdtem Jiminék felé. Miközben futottam, Tae a mellkasomba bújt... Életem...
Letettem őt Hope határa, mire Jimin is átalakult.
-Mennyetek szerelmem. Nekem itt még dolgom van. Mondtam komolyan, mire ők rohanni kezdtek haza... A Jeon-falka felé.

Hátra fordultam, mire egy elég dühös Chanyeol nézett vissza rám. Mögöttem a falkám tagjai farkasként sorakoztak fel, ahogy mögötte is.
-Hogy is fogalmazzak... Váratlan meglepetés voltál nekünk Jk... Nem igazán hiányoltunk... Nem gondolod hogy egy esküvőre meghívóval illendő megjelenni?
-Pont leszarom hogy mi illendő és mi nem...
Majd futva ugrottam rá, már farkas alakomban. Sajnos mire rá ugrottam ő is átalakult, így nem tudtam egyenesen a torkának ugrani.

Végtelennek tűnő percekig próbáltam magsebezni. Itt ott sikerült is, a hasán sikerült egy nagyobb harapást ejtenem. Mikor sikerült felé kerekednem, valaki rám ugrott és fejbe vert....elnyelt a sötétség...

27.rész!! Sajnálom hogy most hoztam, elvágtam az ujjamat egy fűszállal, alig bírtam írni 😂🥺
Remélem jól telik a nyár! Én haldoklom légkondi nélkül.
Sietek a kövivel!🥺🖤

Lullaby💜🖤