Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹2.7🌼

J-hope szemszöge:

-Mindenki itt van? kérdezte Jin tekintetét végigvezetve a társaságon.
-Eggyel többen is vagyunk a kelleténél. Morogta Namjoon Leát bámulva. Nem igazán tudott megbékélni azzal, hogy ő is velünk  jön, de egy idő után belátta, hogy jobb eséllyel jön haza Taehyung ha mindketten bocsánatot kérnek tőle. Így nem tud mit tenni.

Az előző látogatásból ítélve nem fognak tárt karokkal beinvitálni minket a falkába, majd önként Tae elé vezetni. De mi mind Tudjuk, hogy Jungkook nem szándékozik hazajönni a férje nélkül, se Namjoon az öccse nélkül, se a többiek a barátjuk nélkül. Egyszóval addig nem fogunk elmenni amíg Taehyung nincs velünk.

Mivel korán indultunk, délután fogunk a falkához érni. Senki se beszélt út közben, mindenki el volt a maga gondolataival. Én végig Jungkookon gondolkoztam. Sose láttam még ennyire elszántnak, de megtörtnek se. Mindenki tudja, hogy elszúrta, de látszik rajta hogy őszintén bánja amit tett. Nagyon remélem hogy Tae visszajön velünk, mert nélküle csak idő kérdése, hogy Jungkook mikor töriki össze véglegesen. Gondolataimból párom puha bundája rángatott ki. Mellettem futott, de szemeivel előre nézett.
-Ne aggódj baby! Haza fogjuk hozni Taehyungot. Bízom Jungkookban.
-Nagyon remélem...Nem akarom hogy szétessen.

Pár óra eltelte után megérkeztünk a Jin-falkához. Visszaváltoztunk, majd beállva Jimin és Jungkook mögé ,elindultunk a legnagyobb ház felé. Mielőtt oda értünk volna, egy nő kijött megkérdezve hogy mit csinálunk itt, de Jungkookot a legkevésbé se érdekelte. Egy kisebb lökéssel arrébb tette a nőt, majd benyitott a házba. Magabiztosan haladtunk a folyosókon, mígnem megálltunk egy ajtó előtt. Jimin kopogás nélkül nyitott be, őt követve mindenki.

A szobában egy férfi tartózkodott. Ismerős volt a falkák békekötési rendezvényéről, így mindenki tudta, hogy ki van velünk szemben.
-Hol van Taehyung? Jungkook ijesztően nyugodt hangnemben kérdezte, miközben lassan lépdelt egyre előrébb a nagy faasztal felé, ami mögött a férfi ült.
-Azt hittem ezt már megbeszéltük. Taehyung nincs itt. Jungkook szemei mostmár vörösben égtek, Namjoon is előre akart lépni, de Jin visszahúzta.
-Utoljára kérdezem meg... Hol.Van.Taehyung?! Jungkook két kezével egy erőset csapott az asztalra, miközben a férfi szemmagasságába hajolt.
-Mindegy, hogy milyen hangnemben, vagy hányszor fogod megkérdezni, a válasz mindig ugyan az marad. Taehyung. Nincs. Itt. Namjoon morogni kezdett, Jungkook pedig szólalt volna meg, mikor kitépődött az ajtó. Egy szőke hajú srác volt, korunk belüli. Kinézete csapzott volt, mintha futott volna.

-Jungkook? Itt van Jungkook? Mindenki egyszerre nézett az említett személyre, aki csak bólintott egyet. Ha Taehyungért jöttetek én tudom hogy hol van. Jungkook egy utolsó pillantást vetett a székben ülő férfire, majd rögtön a szőke kezére fogva kiment a szobából. Természetesen mind követtük őket ki a házból, ahol Jungkook magával szembe fordította a fiút. -Hol van.
-Nálam. Én találtam meg őt az erdőben, miután elment tőletek. Kezdett beszélni miközben elindult az utcán. Nagyon sírt, ígyhát megkérdeztem hogy akar e beszélni róla. Elmesélt mindent, beleértve azt is, hogy miért futott el- fordította hátra a fejét, mindentudóan nézve Jungkookra-, felajánlottam neki, hogy lakjon nálam egy ideig amit el is fogadott. Csak hogy ott van Jackson... Itt nyelt egyet elég látványosan, kis szünetet tartva. Jackson egy alfa, akivel együtt élek. Mikor hazavittem Taet, nem volt otthon, de ahogy meglátta őt, a viselkedése hirtelen megváltozott. Pár nap elég volt neki, hogy teljesen belebolonduljon. Viszont Taehyung tegnap el akart menni. Vissza hozzátok... Beszélni akart Jungkookkal, tisztázni a dolgokat. Jackson viszont ez nem engedte... Bezárta Taet egy olyan szobába, ahonnan nem tud kijönni. Jacks akkor szokott oda bemenni, ha egyedül akar lenni, teljesen kizárva a világot. Én meg nem engedhettem ki. Megfenyegetett...

Szinte suttogott a végére, mégis mindenki tisztán értette. Jungkookon érezhető volt hogy ha tehetné már fojtogatná a fiút, de csak ő tudja megmutatni hogy hol van Tae. Fél perc se telt bele, mire megálltunk egy ház előtt.
-Tae itt van, fent az emeleten, de vigyázzatok mert Jack- Nem tudta befejezni, mert Namjoon és Jungkook már az ajtóban álltak, a másik pillanatban szinte már betörve a házba.

Taehyung szemszöge:

Egy napja hogy be vagyok zárva. Próbáltam betörni az ablakot és az ajtót, de egyik se sikerült. Csak egyszer nyitották ki a szoba ajtaját, mikor enni adtak, de mire oda értem, újra bezárták. Esélytelen hogy innen magamtól kijussak.

És ha ez nem lenne elég, folyamatosan rosszul vagyok. Amit megeszek, az egy pár óra után vissza is köszön. Gondolkodtam , hogy mi lehet a bajom, de csak egy dolog jut eszembe ami logikus lenne. Mikor először teherbe estem, szintén mindegy volt hogy mit és hogyan eszek össze, sokszor lettem rosszul random időpontokban. Csak úgy mint most... Tehát lehet terhes vagyok. A baba illatát nem érzem, így az egész csak egy feltevés, de nem kizárt... Hiszen mielőtt eljöttem, a nászutunkon voltunk Jungkookkal...

Mindegy is, hiszen ha nem kerülök ki innen, egy idő után tudni fogom a választ magamtól is. De jobb lenne ezt az egészet mát otthon kideríteni... És rendbe hozni azt ami történt. Akkor is ha nem lesz minden olyan mint régen volt.

Felkeltem az ágyból és odasétáltam az ablakhoz. Az utcára néz, így már próbáltam jelezni az ott elmenőknek, de senki se vett észre. Gondolom kívülről úgy van megcsinálva, hogy ne lehessen belátni. Kicsit még nézelődtem, de amikor végleg elfordultam volna az ablaktól, megláttam egy lányt a ház előtt. Nem láttam belőle sokat, mert a fák eltakarták, de eleget, hogy tudjam ki az. Lea... Hogy hogy itt van? Egyáltalán hogy talált meg?

Értetlenül álltam az ablak előtt, mikor hirtelen hangos puffanásokat és ordibálást hallottam a földszintről. Nem tudtam kivenni , hogy kik azok, ezért közelebb mentem az ajtóhoz, hogy jobban halljak. De ahogy elé léptem, az ajtó kinyílt, és egy olyan személy állt velem szembe, akit lassan ölni tudtam volna hogy lássak.

-Jungkook?

-Taehyung...

Sziasztok!

Itt vagyok végre a réges rég beígért résszel. Sajnálom a csúszást, de remélem tetszett nektek! Remélem mindenkinek jól telik a nyara.

Lullaby💜🖤