Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹2.10🌼

# miután Taet elvitték Jacksonéktól #

Baek szemszöge:

Jelenleg egyedül ülök a kanapén, és bámulok a semmibe. Miután Taehyungék elmentek, Jacksont a falkánk alfája elé vitték. Ő nem tudott a dolgokról, amiket Jackson művelt Taevel. Mivel maga Taehyung kérte meg őt hogy falazzon neki míg itt van , nem kérdőjelezte meg hogy nem látja őt járkálni a falkában.

Én meg nem engedhettem ki... hiszen... szeretem Jacksont. Hazugság volt , hogy megfenyegetett. Csak kellett valami, amivel hihetően elő tudom adni a mesémet. Nem akartam hogy Taa tovább maradjon, mert szeretem Jacksont ,
mióta az eszemet tudom, és az hogy Tae ilyen gyorsan elcsavarta a fejét, féltékennyé tett. Ugyanis bárhányszor próbálkoztam be nála, mindig visszautasított. Szerinte két alfa nem illik össze mint egy pár. Ő valaki olyat szeretne akit könnyebb dominálni, aki könnyen beadja a derekát. Nem egy olyat mint én. Ezért is bolondult bele Taehyungba. Mert ő egy omega, egy ritka példány, akit számára élvezet lenne birtokolni. Meg se akarja próbálni, hogy milyen lenne ha együtt lennénk...

Nem gondoltam át teljesen, hogy mit csinálok, mikor Taet a falkába hoztam. Megsajnáltam, ennyi kellett, és megszületett ez a meggondolatlan döntés. De már mindegy, sikerült eltűntetnem innen.

Ezért is szóltam Jungkooknak. Irigy voltam ,bevallom, hiszen Jackson minden figyelme rá volt öszpontosulva az omegára. Mikor ketten voltunk, több esélyem volt közeledni felé.

Halk mocorgást hallottam magam mögül, de mikor fordultam volna , hirtelen két erős kezet éreztem meg a nyakamon. Másodpercek elteltével a szorítás csak erősödött, így egyre kevésbé bírtam levegőt venni. A kezemmel próbáltam le feszegetni az ujjakat a nyakamról, de mind hiába.

-Te voltál, nem igaz?... morogta mély hangon a fülem mellé hajolva, miközben még mindig szorította a nyakamat. Jackson... Te szóltál annak a faszfejnek hogy itt van Taehyung, nem Baekhyun?... kezdtem kicsit szédülni, de látszólag Jacksont ez nem zavarta. Rohadt közel voltam, hogy az enyém legyen, erre te... jöttél te, és elbasztad az egészet!! Kezeit levette a nyakamról, mire én azonnal oda kaptam a sajátjaimmal. Köhögve küszködtem a levegőért, míg ő ijesztő nyugodtságot sugározva elém sétált.
Hányszor fogod még eljátszani ezt az egészet, hm? Nem unod már, hogy nem kapod meg amit akarsz? Vésd már be az eszedbe, hogy köztünk soha nem lesz semmi!

Éreztem hogy szemeimbe könnyek gyűlnek, de nem engedtem hogy ez gyengének tűntessen fel.
-Addig fogok próbálkozni, míg nem adsz egy esélyt Jackson. Hangom remegett, hiába próbáltam magabiztosnak hangzani.
-Nem... nem fogsz tudni, ha nem éled meg a holnapot... szemeim elkerekedtek , mire szája széle egy büszke mosolyra húzódott.
Tudod, én meg fogom szerezni Taehyungot. Akár veled, -mélyen a szemeimbe nézett, tekintetéből sugárzott a komolyság- akár nélküled... de nem kockáztatom meg, hogy mégegyszer elszúrd ezt nekem.

A szám megremegett, mire éreztem hogy az első könnycsepp elhagyja a szememet. Képes lenne tényleg megtenni?... ezek szerint igen.
De még ezek után is... szeretem. És ez az érzés kétlem hogy valaha változni fog. Akkor is mellette leszek ha ilyen dolgokban kell segítenem neki... Mert a szerelem már csak ilyen. Megbolondítja az embert, annyira, hogy képes leszel a másik minden kívánságát teljesíteni. Akkor is, ha az összetöri a szíved...

Lassan emeltem fel a tekintetem, újra összekötve azt az övével.
-R-rendben... mire kellek?...

A szerelem őrült dolgokba vezet...

Sziasztok!
Ez egy kis töltelék rész, hogy tudjátok mi folyik a háttérben! 🤍

Remélem mindenki jól van!

Lullaby🖤💜