Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹1.22🌼

Jk szemszöge:

2 hét... 2 rohadt hét telt el az óta, hogy elvitték Taet.... Apám hazament a falkához, hisz kell valaki aki felügyeli őket. Jimin és Hope maradtak velem itt a Tan-falka területén.
Tae eltűnése óta, apám a falkáink közti szövetséget megszüntette. Ami azt illeti, eléggé megkedvelte Taet, hisz nagyon kedves, és a párom is... Most meg ,hogy a gyerekeimet várja, apám dühe mégjobban megnőtt.

Az a nap óta már rengeteg minden változott. Mindenkit kikérdeztünk, hogy van e ötletük hova vitték Taet, de semmi. Senki se tud semmit... Minden egyes nap 20 fős csapatokat küldünk az erdőbe Tae szag nyomát keresve.... Másból nem tudunk ki indulni.... Viszont már ez is elég nehézkes, hisz november van... Nagyon hűvós az idő, így a kereső csapatok is max egy 4 óráig tudnak kint lenni egy huzamban.

Annyira hiányzik. Szinte minden egyes nap sírok miatta... Tudom nem túl férfias, de ha a szerelmed veszélyben van, aki gyermekeiddel várandós, az ember lelki állapota lehet meginog.... És persze kibaszott dühös is vagyok. Olyan szintű gyűlöletet érzek szerelmem apja iránt mint meg soha. Ha találkozni fogunk még valaha, amit garantálok, én tekerem ki a nyakát.

Most éppen kint voltam egy csapatot vezetve az erdőben. Semmi.... Semmit se találtunk. De nem veszthetem el a reményt. Meg fogom találni...

Be nyitottam a házba, majd lekaptam magamról a kabátomat és a cipőmet. Viszont felfigyeltem valamire... Szokatlanul nagy a csend. Szinte lábujj hegyen állva indultam el a nappaliba, de ami ott fogadott arra nem voltam felkészülve....

Namjoon...

Namjoon szemszöge:

Éppen Jinnel pihentünk a szobámban, hiszen Tae megmentése nem éppen e leg stresszmentesebb volt, mikor apám kiabálását hallottuk a földszintről.

Már a vacsora ideje alatt észre vette Tae viselkedését, miszerint elpirul ha Jungkook bámulja és satöbbi.... Bár nem csak neki tűntek fel a dolgok. Nekem is furcsa lett öcsém viselkedése az elmúlt pár hétben. Sejtettem , hogy Jungkook lehet a dolog középpontjában, de a dolgok kristály tisztán csak Tae elrablásánál estek le. Mikor Jk megérkezett hozzánk , és kérdezte, hogy hol van Tae, minden ködös gondolatom elszállt. Hiszen honnan tudná, hogy baj van Taehyunggal? Na ez az. Sehogy. Csak akkor, ha az örök társi kötelék elejénél vannak. Ennek az a lényege, hogy az úgymond egymásnak teremtettek már érzik egymás érzéseit, később már hallják is egymás gondolatait.

Kikeltem az ágyból, majd szóltam Jinnek, hogy maradjon fent. Tudom hogy idősebb, de mégis én vagyok a dominánsabb. Meg persze nem szeretném ha apám dühében megtalálná őt, mint ártatlan lelket, és a földbe is tiporná szavaival.

Mikor kimentem a szobámból, rögtön összeakadt a tekintetem anyáméval, aki szintén lefele igyekezett. Odamentem mellé, majd kézen fogva indultunk le a lépcsőn. Mikor Ida értünk apámhoz, ő éppen a konyhában volt, és a gyógyszerek között kutakodott. Mikor felénk fordult, szemei kéken izzottak a dühtől. Lenéztem kezeibe, és nem kicsit lepődtem meg . Az egy olyan szagelnyomó gyógyszer, ha azt egy omega beveszi, megvan rá az esély, hogy elveszti a szülésre való képességét. De kinek kell az? Hiszen nálunk nem terhes senki.... Vagy... Jézusom.... Hát ezért éreztem Tae szagát mikor haza felé jöttünk. Jungkooké is elég erős volt..... Az öcsém terhes?...

-Mit csinálsz drágám? Kérdezte anyám apámtól, aki erre ránk emelte a tekintetét.
- Elintézem, hogy a fiadnak ne legyenek söpredék gyerekei. Hangja a tiszta gyűlöletet, és az undort tükrözte. Ahogy ezt kimondta, anyám arca fal fehér lett.
-T..T..Tae terhes? Szemeiben könnyek gyűltek, akik lassan de biztosan folytak le arcán.
- Már nem sokáig....
-Hogy mi van?! Meg akarod őket ölni?! Ezt nem teheted meg!!! Ők az unokáid!!
- DE IGEN IS MEGTEHETEM!! AZ APJA VAGYOK, AMÍG ÉN VAGYOK AZ ALFA, ÚGY TÁNCOL, AHOGY ÉN DIKTÁLOM!?!
- Hát nem sokáig.... Motyogtam alig hallhatóan, de ő mégis meghallotta...
-MIT BESZÉLSZ NEVELETLEN KÖLYÖK?!? Apám nagy lendülettel pofozott volna fel, de Jin előttem termett, és ráfogott apám kezére.
-Ezt nem hiszem el....Morogta, majd az orvosi szoba elé ment és kinyitotta azt. Pár szót szólt, mire két nagyobb termetű béta kiráncigáta öcsémet onnan, majd lenyelették vele a gyógyszert, és kezembe adták. Mire lenéztem rá, ájultan feküdt karjaimban, de utolsó könnyei ébren létéből még folytatták útjukat arcán...

- Induljatok el a Tan- falkához most rögtön!!! Apám ellenkezést nem tűrő hangon szólt, mi pedig kénytelenek voltunk teljesíteni, hisz a bétákkal szemben úgyse nyernénk. Túl sokan vannak...

Mikor az udvarra értünk, annyit láttunk, hogy Jungkook barátait, asszem Joni... Jini... Ja nem Jimint, J-hopeot és a Jeon-falka alfáját a házba hurcolják. Pár perc után apám is megérkezett, így elindultunk a Tan-falkához....

2 hét elteltével:

Én ezt nem bírom tovább. Miután ide érkeztünk, apám bezárta Taet egy szobába, ahonnan azóta se jöhet ki. Senkit se engednek be hozzá, azon az Isten verte Chanyeol kívül. Kiderült, hogy apám oda ígérte Taet ennek az undorító fickónak, egy kis pézért, és a területük feléért.... Hogy lehet valaki ekkora......ah erre nincsenek szavak.... Körülbelül minden rossz tulajdonság egyben.... Na igen az lenne az a szó...

Elhatároztam, hogy ma este vissza megyek a házunkhoz. 100% hogy Jk még ott van. Vagyis nagyon remélem.... Szólnom kell nekik hogy itt van Tae.... És hogy a gyerekek még élnek.... Nagyon szerencsés az öcsém, ugyanis olyan erős kis lurkói vannak, hogy kibírták a gyógyszert.... Sikerül lefizetnem az orvost, így ő azt hazudta apának, hogy a magzatok elpusztultak.... Még szerencse hogy nem...

#Kis time skip#

Már este van... Sikerült kilopóznom apám bétái mellett. Komolyan meg össze is törtem egy kinti cserepet, mégse vették észre... Amatőrök...

Az idő miatt kicsit lassabban tudtam csak haladni, de így is 1 óra alatt haza értem. Haza.... De jó ezt kimondani...

Mikor az ajtó elé értem, bekopogtam, és szinte azonnal nyitották is az ajtót. J-hope volt az, aki elégge meglepett fejjel bámult rám, de mikor már szóvá tettem, hogy majd jéggé fagyok, beengedett.

Most itt ülünk a kanapén síri csendben, és várjuk hogy Jungkook haza érjen a keresésből.... Ha tudná hogy itt vagyok....Gondolataimból az ajtó csapódása zavart fel. Kb 1 perc múlva megjelent a személy akire vártam. Szemeimbe nézett, majd maga elé suttogta...

-Namjoon....

22. Rész!!!! Sajnálom a késői feltöltést. A wattpad szerintem haragszik rám. De komolyan. Megírok egy részt, és ha egy pillanatra is kilépek, eltűnik az egész..... Imádom ... Na mindegy, remélem tetszett ez a rész, nagyon vártam már hogy Namjoon szemszögéből is írhassak.
Na elég belőlem, tali a kövi részben!

Lullaby 💜🖤