Egymásnak teremtve ~Taekook~

🌹1.32🌼

(Nincs át olvasva)
Tae szemszöge:

Nyugodt pillanatunkat Jin hangja szakította meg.
-JUNGKOOK VIGYÁZZ!

Alig telt bele pár másodpercbe, és megpillantottam drága bátyám dühös farkasát, ahogy Jk felé fut teljes erővel. Észbe kapva lubickoltam odébb esetlenül, pont időben, ugyan is Nam nem törődve a vízzel, Jungkookra ugrott. Szerelmem lányokat megszégyenítően sikkantott fel, mire kuncogni kezdtem. Jimin és Hope kihúzott a vízből, majd újra a kis tavacska széléhez futottak. Én is abba hagytam a nevetést, ugyanis nem jöttek fel a víz felszínére vagy már 20 másodperce.

Buborékok tömkelege jött fel a víz alól, de a két jómadarat sehol se láttuk. Szinte egy percig vártunk, mire úgy döntöttem bemegyek a vízbe, hisz nagyon aggódtam. Azért mégis csak a bátyám, és a gyerekeim apja van a víz alatt. Ahogy mentem volna be, a két fiú feljött a víz alól, de mind a kettőjüknek folyt az orrából a vér. Idióták...
-Megmondanád hogy miért ugrottál rá Kookra?! Akadtam ki, mikor Namot és Jk-t végre szétválasztották.
-ELVETTE AZ ÁRTATLANSÁGODAT!!
-NEM TUDOM MIT VAGY ÚGY ODA, MÁR VAGY 1 HÓNAPJA TUDOD HOGY ÉN VAGYOK AZ APA! MIT HITTÉL, TAE HOGY AZ ANYÁMBA LETT TERHES?!
Vágott vissza Jk, mire Namnak elakadt a szava. Most komolyan e miatt ugrott rá Jungkookra?
-Ti nem vagytok normálisak. Kezdtem el röhögni, mire Jungkook morcos arccal megragadta Jimin és Lea kezét, majd el menve mellettem bementek a fák közé. Hope és Suga hirtelen tűntek el, mire mi úgy döntöttünk hárman vissza megyünk a vízbe.

-Nam, ígérd meg hogy nem csinálsz többet ilyet! Ő a gyerekeim apja, és a párom is egyben. Mondtam mikor már egy ideje mind csöndben ültünk a vízben. És kérlek Jin, ha tudod hogy mégegyszer ilyesmire készül, állítsd meg. Nem csak Jk miatt, az ő érdeke is.
Erre Jin felkacagott, majd bíztatóan felém bólintott.

Egyre több idő telt el, és Jk még mindig nem jött vissza... Hol lehet?...

Jk szemszöge:

Minden színészi tehetségem bevetve váltam morcossá Tea megszólalása után. Mikor már messze jártam a két mögöttem kullogó személlyel, feléje fordultam.
-Nos. Mind a kettőtök segítésére szügségem lesz!
-Miért? Kérdezték egyszerre.
-.........Meg akarom kérni Taehyung kezét!

J-hope szemszöge:

Mikor Namjoon és Jungkook veszekedni kezdtek, rögtön elmosolyodtam. Annyira bolondok... De így szeretem őket. Jó látni hogy mind a ketten megtalálták a párjukat, akik szeretik őket és foglalkoznak velük. Sőt, Jiminnél úgy látszik kezd eljönni a rózsaszín köd, azzal a Rose nevű lánnyal. Mindenki annyira boldog körülöttem... És csak ez számít. Bár akár önzőség, akár nem, én is vágyok ilyesmi szeretetre... Nagyon is. Gondolkodásomat két erős kar szakította félbe, mik gyengéden derekam köré fonódtak.
-Nos, szépségem van kedved beszélgetni? Vagy akár lehet először a testi kontakt is, te döntöd el.. De én leszek felül...Oh rohadj meg Min Yoongi...
-Menny innen a perverz képeddel Yoongi! Nem vagyok rád kívancsi...
-Nem e? Szerinted nem vettem észre, hogy a fenekemet bámulod? Vagy ahogy a szemembe nézel minden lopott alkalomkor? Ugyan már kedves, te se gondolhattad komolyan....
Pír... Rohadt pír van az arcomon... Soha SENKINEK nem sikerül még zavarba hoznia. De ő neki még úgy is sikerült, hogy a szemembe se nézett... Csak beszélt... Megőrülök.

Megfordultam kezeiben, majd kicsit lökve rajta eltaszítottam őt. Kihasználva azt a röpke időt, míg habozott, átváltoztam és futni kezdtem az erdőben. Addig futottam, míg egy kisebb barlangot nem találtam. Bebújtam, majd vissza változtam emberi alakomba, és leültem a földre törökülésben.