∘✩ 3 ✩∘
A városból dél körül értem haza, a fagyizás után még sétálgattunk, beszélgettünk, néhány boltban kicsit körülnéztünk, aztán hazagyalogoltunk. Otthon a cipőmet levéve kezet mostam, és rögtön a konyhába siettem, hogy keressek valami ehetőt. Megmelegítettem a tegnapi maradékot, és az asztalhoz leülve lassan megettem, miközben a telefonomon megnyitva a Netflixet elindítottam a következő részt az Outer Banksből.
Miután végeztem az ebéddel, felmentem a szobámba, és az ágyamra dőlve neteztem tovább. Néhány órával később rám írt Noah.
Noah: Szia, otthon vagy?
Delilah: Aha, átjössz?
Noah: Tíz perc.
Delilah: Oké, amúgy még jó az idő a fürdéshez, szóval hozhatsz fürdőgatyát, ha akarsz.Kikászálódtam az ágyból, felvettem a sima fekete fürdőruhámat, és összefogtam a hajamat a fejem tetején egy kontynak nem nevezhető valamibe. Noah pár perc múlva csöngetett, úgyhogy leszaladtam a lépcsőn, és kinyitottam neki az ajtót.
– Szia, Del – mosolyodott el, amint meglátott. Ő az egyetlen, aki Del-nek becéz, nem is tudom, mikor kezdte, olyan, mintha már ezer éve így hívna.
Elé szaladtam, és lábujjhegyre állva átöleltem. Ez már jó pár éve a szokásunk, hogy amikor találkozunk, megöleljük egymást.
– Bejössz vagy maradjunk az udvaron? – néztem rá kérdőn.
– Udvar – felelte, majd mikor befelé indultam, csodálkozva fordult utánam. – Hova mész?
– Hozok valami kaját.
A konyhában kivettem a szekrényből egy csomag szalonnás csipszet (ez a kedvencem), és egy csomag csípőset (ez meg Noah-é). Végül kerestem még ropit, majd egy üveg kólát, aztán a mellkasomhoz szorítva a kupacot a térdemmel kilöktem az ajtót.
– Mutasd – lépett oda hozzám azonnal Noah, és kivette a kezemből a kaját.
Én előrementem, és a napágyakhoz lépve egymás mellé vonszoltam őket, majd ledőltem az egyikre. Noah a másikra pakolta a dolgokat, mire odanyúltam, és felbontottam a szalonnás csipszet. Egy marokkal a számba szórtam, miközben bólogatva rágcsáltam, jelezve, hogy finom. Noah közben elterült a másik napágyon, és kezét a szeme elé emelve engem figyelt.
– Kérsz? – nyújtottam felé a zacskót, mire megrázta a fejét.
– Az nem finom.
– Nem is igaz – vitatkoztam vele. – A szalonnás az egyik legjobb csipsz.
– A csípőset nem viszi – bontotta ki a másik zacskót, és a szájába szórta.
– Kaphatok belőle? – kérdeztem, lerakva a szalonnás csomagot.
– De ne sokat – nyújtotta felém a szemét forgatva, mire elnevettem magam, és kivettem a kezéből. A zacskóba túrva megkóstoltam.
– Hmm – motyogtam teli szájjal. – Egész jó – bólogattam, egy újabb adagot a számba tömve. – Várj – hajoltam el Noah elől, aki megpróbálta visszaszerezni a zacskót, de nem adtam. Gyorsan lapátoltam a számba a csipszet, majd direkt egy darabot benne hagyva adtam vissza a zacskót. Noah döbbenten meredt a csaknem üres csomagra, majd rám bámult.
– Te tényleg megetted az egészet? – nevette el magát hitetlenül, mire mosolyogva megráztam a fejem, és megtöröltem a számat az alkarommal.
– Nem – feleltem. – Hagytam benne egy darabot – tettem hozzá, utalva arra, hogy maradt még neki, és különben is úgy kaptam meg a zacskót, hogy a fele már hiányzott.
YOU ARE READING
Több mint barátság
Romance.· 𝙬𝙚 𝙘𝙖𝙣'𝙩 𝙗𝙚 𝙛𝙧𝙞𝙚𝙣𝙙𝙨 𝙗𝙪𝙩 𝙄'𝙙 𝙡𝙞𝙠𝙚 𝙩𝙤 𝙟𝙪𝙨𝙩 𝙥𝙧𝙚𝙩𝙚𝙣𝙙 ·. Delilah Blaine és Noah Clark óvodás koruk óta barátok, sok időt töltenek együtt, és úgy tűnik, mindig megtalálják a közös hangot. Azonban az idei tanévben va...