Több mint barátság

𝐭𝐰𝐞𝐧𝐭𝐲-𝐞𝐢𝐠𝐡𝐭

∘✩ 28 ✩∘

Másnap délután a nagyszüleim jöttek hozzánk látogatóba, megcsodálták a fánkat, díszeket, aztán pedig a nappaliban beszélgettünk. Sajnos csak ritkán látom őket, mert elég messze laknak (San Francisco), ezért évente csak párszor találkozunk. Ahhoz képest, hogy alig látjuk egymást, nagyon jó kapcsolatban vagyunk, talán azért, mert olyan fiatalosak, például tisztában vannak a közösségi médiás oldalakkal, és nem ítélik el őket.

Sokat beszélgettünk, meséltem nekik Loganről (az első rendes kapcsolatom, igaz, csúfos véget ért, de azért mégiscsak az első), Ivyről, Noah-ról, a suliról, a táncról és több random dologról, például megmutattam nekik a festményeimet és az új díszpárnáimat az ágyon. Igen, nekem ez is fontos.

27-én pedig ebéd után Noah-ékhoz mentünk át (anyu egyke, apunak pedig van egy nővére, de vele nem tartjuk a kapcsolatot). Velük azóta jóban vagyunk, hogy Noah és én 4 éves korunkban összeismerkedtünk, és bár nem gyakran látjuk egymást különböző elfoglaltságaink miatt, karácsonykor mindig szakítunk időt arra, hogy egy délutánra összejöjjünk. Ez már egy jó pár éves hagyomány közöttünk.

Noah szülei, Olivia és Daniel nyitottak ajtót, és üdvözlésképpen megöleltek engem és anyut is. Majd egy rózsaszín folt száguldott felém, és a karjaimba vetette magát. Noah kishúga, a 4 éves Lucy volt az.

– Szia – öleltem át mosolyogva. – De rég láttalak!

– Gyere, megmutatom, mit kaptam karácsonyra – fogta meg a kezem, és magával húzott.

– Hagyd, hogy Del levegye a cipőjét – szólt rá Noah, aki a a falnak támaszkodva figyelt minket.

– Szia – intettem neki, lehúzva a csizmám, mire odajött, és átölelt.

– Jöttél megenni a sütinket? – nézett a szemembe szórakozottan, mire elnevettem magam.

– Igen, az a cél – bólintottam vidáman, majd elmentem kezet mosni, és követtem Lucyt a szobájába.

– Nézd, ezt a konyhát kaptam – mutatott a sarokba, ahol egy igazi konyha miniatűr változata állt. – És vannak hozzá edények meg kanalak, minden... – sorolta izgatottan, mire leguggoltam mellé, és közelebbről is megtanulmányoztam a játék bútort.

– Hűha, ez nagyon jól néz ki – mosolyogtam rá, ujjammal végigsimítva a kis szekrényeken.

– Ugye? – nézett rám elégedetten. – Figyelj, főzök neked valamit – vett a kezébe egy műanyag dobozt, amiben játék zöldségek, gyümölcsök, húsfélék voltak. Fogott egy paradicsomot és egy darab csirkecombot, belerakta a fazékba, kevert rajta néhányat, majd egy villával együtt felém nyújtotta. – Készen van, kóstold meg.

Óvatosan a szám elé emeltem a villát, majd úgy tettem, mintha megrágnám az ételt, és miután ,,lenyeltem", mosolyogva bólintottam.

– Ez nagyon finom lett. Ügyes vagy!

– Főzök még egyet – jelentette ki vidáman, amikor Noah feje jelent meg az ajtóban.

– Lucy, Del, gyertek a nappaliba – szólt.

– Ajándékok? – kérdezte izgatottan Lucy, mire Noah mosolyogva bólintott, a kislány pedig kirontott az ajtón.

Noah rám nézett, mire feltápászkodtam a szőnyegről, de a mozdulat nagyon hirtelenre sikerült, így elsötétült előttem minden, és egy kissé meginogtam.

Noah azonnal mellettem termett, és megragadta a karom.

– Del, jól vagy? – kérdezte aggódva, mire bólintottam. – Ülj le kicsit – húzott arrébb, és leültetett Lucy ágyára.

– Jól vagyok – próbáltam nyugtatni. – Csak... túl hirtelen álltam fel. Ez máskor is előfordul.

– Hozzak neked valamit? – nyugtalankodott továbbra is, mire megráztam a fejem.

– Nem kérek semmit, köszi.

– Mikor ettél utoljára? – fürkészte az arcomat, emlékezve a pár évvel ezelőtt történt eseményekre, amikor is elhatároztam, hogy lefogyok, ezért alig ettem. Noah azóta eléggé érzékenyen kezeli a témát, és a mai napig is rá szokott kérdezni, hogy ettem-e és hogy mit.

– Ebédeltem – válaszoltam a kérdésére.

– Nem vagy szomjas? – kérdezősködött tovább.

– Talán egy kicsit – bólintottam, mire felállt, és miután közölte, hogy mindjárt itt van, ne mozduljak, kisietett a szobából.

_________________________

Sziasztok! 💞
Köszönöm, hogy elolvastátok az újabb részt, remélem, tetszett. Hamarosan kezdődik a nyári szünetem (júliustól), ami idén eléggé sűrű lesz, ezért ritkábban lesznek a részek (de azért igyekezni fogok hetente posztolni).

következő rész hamarosan (az lesz az utolsó a szünet előtt)

ddorcii <3