𝐭𝐰𝐞𝐧𝐭𝐲-𝐬𝐞𝐯𝐞𝐧

4.4K 145 11
                                    

∘✩ 27 ✩∘

A mézeskalácsokat végül megsütöttük, és hogy őszinte legyek, a felét meg is ettük, rögtön miután kihűltek.

25-én reggel izgatottan szaladtam le a lépcsőn a nappaliba, majd ahogy beléptem a helyiségbe, örömömben felsikkantottam. Hiába múltam 16, az ajándékok még mindig lázba hoznak, akár egy kisgyereket.

Anyu, kezében egy kávésbögrével, mosolyogva sétált ki a konyhából.

– Boldog karácsonyt – nézett rám vidáman.

– Boldog karácsonyt. Kibonthatom az ajándékokat? – kérdeztem reménykedve.

– Nem vagy éhes? – érdeklődött. – Először reggelizhetnénk.

– Oké – értettem egyet, mert a gyomrom korgásáról teljesen megfeledkeztem az ajándékok és az ünnep okozta izgalom közepette.

A konyhába belépve láttam, hogy anyu igazán kitett magáért. Az asztal tele volt pakolva, így izgatottan ültem le, hogy megreggelizzek. Ettem egy nutellás pirítóst, egy vaníliás pudingot (az egyik kedvencem) és a végére egy kis gyümölcsöt. Ezután pedig az elmaradhatatlan kávé, amit szinte mindennap iszom. Nem tudom, mennyire jó, hogy naponta kávézom, de én nagyon szeretem, főleg az íze miatt.

Reggeli után a nappaliban megajándékoztuk egymást. Én anyutól egy fekete retikült kaptam és természetesen egy cipőt (azt szinte mindig kapok), a nagyiéktól pedig szájfényt, parfümöt (ami jó, mert a mostani már fogytán van) és egy kevés pénzt. Az apu felőli nagyszüleim is pénzt küldtek, ami teljesen rendben van, tekintve, hogy évente legfeljebb egyszer látom őket, egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot.

Én anyunak egy sál-sapka-kesztyű szettet adtam és egy vékony ezüst karkötőt.

Nálunk nagyjából ennyi is az ünneplés, 26-án még a nagyiék szoktak jönni (anyu felől), 27-én pedig Noah családjához megyünk át, ők azok, akikkel a rokonokon kívül találkozunk az ünnepek alatt. Ez már jó pár éve a szokásunk, összejönni karácsony után két nappal, és minden évben kedveskedünk egymásnak valami aprósággal.

Az ajándékbontás után segítettem anyunak elpakolni a konyhában, majd hozzáláttunk az ebédfőzéshez, amit mindig együtt készítünk. Kacsát sütöttünk, hozzá krumplit és salátát készítettünk, anyu pedig még egy kis mártást is kevert.

Aztán leültünk, és karácsonyi dalokat hallgatva megebédeltünk. Ebéd után rendbe tettem a konyhát, hogy anyunak ne kelljen, majd jöhetett a szokásos filmnézés forró csokival és süteményekkel (a Reszkessetek betörőket néztük).

Este, miután besötétedett, melegen felöltöztünk, és bementünk sétálni a városba. Az egész tiszta hangulatos volt, fényfüzérek borították a házakat, a villanyoszlopokat és néhol a fákat is.

Anyuval egy nagy kört írtunk le, beszélgetve sétáltunk, majd jó egy órával később érkeztünk vissza a házunkhoz. Bent megvacsoráztunk, majd az est további részét külön, a saját szobánkban töltöttük.

_________________________

Sziasztok! 💞
Köszönöm, hogy elolvastátok az újabb részt, remélem, tetszett (annak ellenére, hogy nem volt valami izgalmas).

következő rész nemsokára :)

ddorcii <3

Több mint barátságWhere stories live. Discover now