Több mint barátság

𝐞𝐩𝐢𝐥𝐨𝐠𝐮𝐞

∘✩ ∞ ✩∘

*5 évvel később*

Még most is egy álomnak tűnik az egész.

Késő este volt, a lefekvéshez készülődtem. Már lezuhanyoztam, és éppen a hajamat fésültem ki az ágy szélén ülve, amikor belépett a szobába Noah. Engem megpillantva elmosolyodott, és közelebb lépve megcsókolt. Lehunyt szemmel viszonoztam a csókot, és a nyaka köré fonva a karom hagytam, hogy felemeljen. A redőny résein át bevilágított a hold halvány fénye, keveredve az íróasztalom feletti állólámpáéval. A szobában csak a tárgyak körvonalai látszódtak, na meg Noah sziluettje, amint az ágyra fektetve fölém hajolt, kezével megtámasztva magát a fejem mellett az ágyneműn. Tekintetét az enyémbe fúrta, majd pillantása lesiklott a számra, és közelebb hajolt. Lehunytam a szemem, és vártam az érintését az ajkamon, de nem történt semmi.
Felsóhajtottam, bosszúsan kinyitva a szemem.

– Hihetetlen, hogy még ennyi év után is így meg tudsz őrjíteni.

Felnevetett, hüvelykujjával végigsimítva az arcomon.

– Biztos, Del? Biztos vagy benne? – érdeklődött, hangja komolyan csengett.

Bólintottam.

– Teljesen biztos, Noah.

✧

Folyamatosan a történteken mosolyogva feküdtem az oldalamon az ágyban, miközben hallottam, hogy Noah mellettem szuszog, egyik karjával átölelve a derekam, az övéhez szorítva a testem. Lehunytam a szemem, és hagytam, hogy az emlékek átvegyék az uralmat az agyam felett, és visszarepítsenek a délutánhoz. Magamban mindent felidéztem. A bizsergető érzést a gyomrom tájékán, ahogy végigsiettem a park széles lombú fákkal szegélyezett ösvényén, ahogy a fehér, apró virágos ruhám meglibbent az enyhe szellőben, a hajam pedig hullámos fürtökben omlott a vállamra. A lélegzetvételem egyre szaporábbá vált, mert tudat alatt tisztában voltam vele, hogy valami nagyon különlegesben lesz részem. Ahogy elértem az ösvény végét, és megpillantottam... Noah-t. Ott állt, a mezőn, körülötte szív alakban vörös rózsaszirmok voltak a földre hintve, közöttük apró mécsesek lángjai ragyogtak. Varázslatos volt. A lemenő nap fénye megtört a fűszálakon, sziluettjén táncolt, ahogy ott állt, ingben és vászonnadrágban, zsebre dugott kézzel. Az arcán széles mosoly jelent meg, amikor észrevett, szemében a boldogság és az izgatottság láthatatlan szikráját véltem felfedezni.

Közelebb sétáltam, végig tartva vele a szemkontaktust, az arcomon önkéntelenül megjelent a mosoly, és a szívem is hevesebb ütemre kapcsolt.

Noah megvárta, amíg elé érek, aztán letérdelt, zsebéből előhúzva egy kis fehér dobozt.

A szám elé kaptam a kezem, a szemembe azonnal könnyek gyűltek, amint megszólalt.

– Delilah Blane – kezdte, a hangja egy kissé megremegett –, gyerekkorom óta ismerlek. A legjobb barátom voltál, aztán pedig, miután végre összeszedtem magam, és bevallottam az érzéseimet, már a barátnőm – folytatta, én pedig a könnyeimen át elnevettem magam. – Nem tudnám elképzelni az életem nélküled, annyira nagyon szeretlek. Imádlak, Del. Mindig is így volt, és így is lesz, ezt megígérhetem. Ezért – fújta ki a levegőt – szeretnék valamit kérdezni. Hozzám jönnél feleségül?

Könnyek peregtek le az arcomon, de nem törődtem velük, csak bólintottam, és a pulzusom lüktetése mellett suttogtam el a választ, a nyelvemről legördülő szó hallatán pedig Noah azonnal felpattant, óvatosan az ujjamra húzva a gyűrűt felemelt, és hosszan megcsókolt. Igen.

_________________________

Sziasztok! 💞
Ez lenne az epilógus, az egész sztori lezárása néhány évvel későbbi szemszögből, mert mindenképp tudatni akartam veletek, hogy végül mi lett Delilah-val és Noah-val (remélem, tetszik nektek a végeredmény).

Köszönetnyilvánítás
Szeretném megköszönni mindenkinek, aki olvasta a történetet, vote-olt, kommentelt vagy akár csak rákattintott. Hihetetlenül hálás vagyok nektek, amiért vettétek a fáradtságot, és a hónapok alatt figyelemmel kísértétek a sztorit. Kiskorom óta írok történeteket, és rengeteg izgulással szántam rá magam, hogy posztoljak Wattpadon, hogy mások is el tudják olvasni az írásaimat, és kapjak rá őszinte visszajelzést.
Rettentően hálás vagyok mindenért, és még egyszer köszönök mindent!

Imádtam írni ezt a történetet, pont emiatt nagyon jólesett, hogy minden héten rendszeren megjelentetek, és vote-tal/kedves kommentekkel tettétek szebbé a napjaimat 🤍

imádlak titeket, köszönöm, hogy velem voltatok 🥰✨❤️

ddorcii <3