Több mint barátság

𝐬𝐞𝐯𝐞𝐧𝐭𝐞𝐞𝐧

∘✩ 17 ✩∘

Teltek a napok, hetek, a suli egyre keményebb lett, a tanárok egyre többet követeltek tőlünk, és a kapcsolatom Noah-val konkrétan semmit sem változott. Illetve rögön, a Logannel való szakításom utáni napon történt valami. Noah ragtapasszal az arcán, és sebes öklökkel jelent meg az osztályban. Nem nézett rám, én pedig a kinézetén elgondolkozva sétáltam Loganék osztálya felé a szünetben. Nem kellett bemennem, Logan kijött a folyosóra. Szerencsére nem vett észre, mert Abigaillel beszélt, így észrevétlenül megfigyelhettem az arcát. Zúzódások húzódtak végig a szeme alatt. Összeráncolt szemöldökkel sétáltam vissza az osztályba, miközben magamban összegeztem a látottakat. Nem kellett Sherlock Holmesnak lennem ahhoz, hogy rájöjjek, mi történt. Noah és Logan verekedtek. Aztán eszembe jutott még valami, amitől magamban elmosolyodtam. Lehet, hogy Noah látta, ahogy Logan megütött, és bosszút állt értem? Az agyam azonnal ellenkezni kezdett, hiszen Noah-t már nem érdeklem, miért törődne velem azok után, amiket mondott? Viszont a szívem mélyén éreztem, hogy a megérzésem talán igaz lehet.

Mosolyogva léptem be az osztályba, és már épp Noah-hoz siettem volna, mikor megtorpantam. Noah néhány sráccal beszélgetett, nevettek valamin, látszott rajtuk, hogy tök jól elvannak. Nem akartam odamenni. Attól, hogy megverte Logant, még nem jelenti azt, hogy újra a barátom akar lenni. Egyszerűen csak lezárta a kapcsolatunkat. Egy nemes cselekedettel. Ne képzeljek bele többet. Mert nincs mögötte több.

A padomhoz sétálva leültem, és karomra hajtottam a fejem. Egyedül maradtam. Barátok nélkül. El kellene fogadnom végre.

Először próbáltam pozitívan hozzáállni a helyzethez, arra gondolni, hogy így legalább szentelhetek időt magamra, foglalkozhatok a saját dolgaimmal, tudjátok, az a tipikus ,,self care" dolog, és bár az első napokban egész jól működött, később vontatottá, egyhangúvá vált. Nagyjából így néztek ki a napjaim: felkelés, suli, délután táncpróba heti kétszer, majd tanulás, leckeírás, este egy kis social média, olvasás esetleg festés.

Nem szerveztem programot senkivel, nem lógtam délutánonként senkivel, nem voltam sehol senkivel. Magamra maradtam. És noha ezt először rohadt nehéz volt beismernem, egy idő után kénytelen voltam realizálni.

Kezdtem megváltozni a hetek alatt. Nemcsak lehangolt voltam és depis gondolataim támadtak, külsőleg is egy kissé mássá váltam. Megváltozott a sminkrutinom, szinte minden nap viseltem tusvonalat, és az öltözködésem is komorrá vált, kizárólag csak sötét cuccokat hordtam. És nem, nem azért, hogy mutassam a világ felé, hogy milyen rossz hangulatban vagyok, hanem mert ehhez volt kedvem. Kezdtem nem foglalkozni azzal, hogy mások mit gondolnak rólam.

Anyunak nem kellett sok idő, elkezdte észrevenni a változásokat, és bár először nagyon kétségbeesett, nem nagyon tudott mit tenni. És ha őszintén belegondolok, én sem. Logannel szakítottam, Ivyvel csúnyán véget ért a barátságunk (így utólag visszagondolva már csak magamat hibáztatom, tudom, hogy ezt én csesztem el), és nem nagyon látszik rajta, hogy esetleg ő ezen változtatni akar, mert tök jól elvan az új bandájával (Haileyvel és két szőke árnyékával). Talán ő mindig is ilyen típusú lány volt, ilyen bandázós, és bár hiányzik, önzőség lenne visszakönyörögnöm magamhoz, csak mert egyedül maradtam. Elvégre az én hibám, hogy így alakult a barátságunknak. Most már számoljak a következményekkel is.

Egyébként Ivy végül összejött Logannel, szinte rögtön a szakításunk után (már másnap láttam őket csókolózni a folyosón), függetlenül attól, hogy Logan elvileg Abigaillel is jár, bár ezek szerint Ivyt ez nem zavarja. Tud osztozkodni. Ez jó dolog. Vagy mi.

Ami pedig Noah-t illeti, semmi változás vele kapcsolatban. Nem beszélünk, de egyszer észrevettem, hogy engem néz a folyosón, amikor a szekrényemnél álltam. Visszanéztem rá, mire elfordította a fejét. Még időben láttam valamit, ami felébresztette bennem a reményt. Fájdalmat. Elfojtott fájdalmat láttam. A szemében.

_________________________

Sziasztok! 💞
Ez a rész egy kicsit eseménytelenre sikerült, remélem, azért tetszett. Köszönöm, hogy elolvastátok.

következőt hamarosan hozok :)

ddorcii <3