A karjaid az otthonom 🔥☔🔐♥️😍🤩

~Keresés~Ötös ~

Kikerült engem, én azonnal követtem, majd azt vettem észre, hogy egymással szemben sétálunk, mi a fenét csinál?? Ez a lányt nem bírom követni, folyton olyat tesz és mond, amire nem számítok. Ki kell vele élesítenem az érzékeimet, nem olyan nagy feladat, csak oda kell figyelnem.

-Te mit művelsz?

-Csak óvatos vagyok. Nem tudhatom, ki akar megtámadni hátulról, ugyanis az ellenséggel szembe kell nézni, és nem gyáván a háta mögé somfordálni.

Hűha szívós a csaj dehogy ennyire. Na de nálam nem jobban, rosszal kezdett. El kellett mosolyognom.

-Hidd el nem akarsz az ellenségednek, akik azok voltak, vagy egy életre megbánták, vagy halottak. És az utóbbiból több van.- mondtam miközben felhúztam a szemöldököm.

-És te ezzel dicsekszel. Ez sok mindent elmond.- mondta.

Auuuu, ezzel odavágott, próbáltam kimagyarázni....

-Nem én választottam ezt az életet, ennek születtem.- mondtam neki, mire megállt, és rám nézett, és úgy éreztem, mintha próbálna bennem olvasni. Aztán ez megszakadt, és megint ott akart hagyni, most komolyan életemben nem mentem senki után, biztos direkt csinálja. Amikor utána nyúltam, olyan haragot láttam rajta, hogy ledermedtem, és aztán rájöttem, hogy beleestem egy csapdába. Majd aztán csak az éreztem, hogy az összes végtagomba fájdalom nyilal, és mintha az összes vér az agyamba akart volna menni, majd fuldokolni kezdtem. Mi az İsten történik most??? Ő csak bámult rám, nem tett semmit. És mintha feleszmélt volna mi történik, megmozdult, mire én térdre zuhantam, elég durván, mivel nem számítottam rá, nem tudtam kitámasztani a kezemmel magam. Felnéztem rá, és nem tudom mit gondoljak most. Ő tette ezt velem?? Ki más lett volna?? Hogy félek-e tőle? Nem is tudom. Nem hiszem, hogy meg akart ölni, mintha nem számított volna arra, hogy a haragja ennyire felül kerekedik rajta. Otthagyott engem az utcán. Ahogy telt az idő, úgy jött vissza az erő a testembe. Csak vissza kell menjek az akadémiára, kifaggatom Klaust, hátha a tegnapi félhomályban részegen emlékszik valamire a lánnyal kapcsolatban. Mindenesetre meglepett, hogy egy ilyen lány szóba áll az olyannal mint Klaus.

Odateleportáltam az akadémiára, felmentem Klaus szobájába épp egy szál törölközőben flangált. Na legalább ápolja magát annak ellenére ahogy él ezekkel a szerekkel.

Kopogtam a nyitott ajtón, mire ő rám nézett.

-Ahh, szia tesó. Téged is lehet látni?- kérdezte, miközben öltözött.

-Néhanapján, nem jó ide jönni. Mindegy, nem ezért jöttem. Ki volt az a lány, aki itt volt éjszaka?

-Ja Annára gondolsz, ohh ő nagyon rendes, ő hozott haza, mivel lehet nem tudtam volna.-el kezdett nevetni, mire én komolyan néztem rá, és vártam hogy folytassa.

-Anna? Ez a neve??

-İgen, elég homályos az éjszaka, de a nevére emlékszek színtisztán. Valami csávó fel akarta szedni, de az erőszakoskodott, majd kitekerte a kezét, térdre vágta, és elengedte. Na azt nem kellett volna, mivel a csávó hátulról megfordította ez behúzott neki egyet.

-Hé várj lassabban, szóval este verekedett, és ő is kapott??

-İgen, de a második pofonnál már én avatkoztam közbe. -mutatott magára.

-Ritka dolog, hogy te közbeavatkozz. Mi történt?? Megtáltosodtál??

-Nem szeretem, ha verik a nőket. Én csak testileg voltam velük, soha nem bántanék egyet se, most meg már főleg nem hogy meleg vagyok.