A karjaid az otthonom 🔥☔🔐♥️😍🤩

~Anna szemszöge~

Arra keltem fel, hogy a nap a szemembe világít. Felültem, és úgy éreztem magam, mint akin átment úgy úthenger. Ugyanaz a ruha volt rajtam, a fejem zsongott. Le kell zuhanyoznom. Kerestem ruhát magamnak abból a kevésből, ami volt, emlékeztetnem kell magam a vásárlásra Allisonnal, tényleg kellene pár új darab. Levettem a tegnapi ruhámat, majd beálltam a zuhany alá. Maximum forróságra állítottam a vizet, hagytam hogy a múlt mocska leperegjen rólam. Közben elgondolkodtam az életemen. Tegnap mintha az életem ami azelőtt volt, mielőtt idejöttem volna, utolért volna. De ez kivételesen most nem rólam szólt, hanem Ötösről. Az ő problémája. De valami nem engedte, hogy csak úgy hagyjam meghalni. Be kellett avatkoznom, nem bírt volna annyi emberrel. Meg ha már elmondtam neki az erőm, akkor nem ülhettem ölbe tett kézzel. Még hogy meneküljek, hahh.
Kijöttem a zuhanyból, arcot és fogat mostam, felöltöztem, majd ránéztem az órára, mindjárt 8. Na akkor még talán egy reggelit elcsípek. Lementem, a lépcsőfordulóban találkoztam Vanyaval.
-Jó reggelt, Anna! -rám nézett.-Hé, jól vagy??? Olyan sápadt vagy.
-Jó reggelt, Vani!-néztem én is rá. Ja most fürödtem, így már jobb a reggel.-mentem el mellette. Az asztalnál már ott ült Diego, és Luther.
-Ahh, Anna jó reggelt! Kérsz narancslevet?-mondta Luther.
Erre Diego is felfigyelt, majd csak gyanúsan figyelt engem, latolgatta magában, hogy vajon veszélyes vagyok e, látom rajta.
-Nem kérek köszönöm, csak valami kajára vágyok.-válaszoltam.
-Te lennél az új lány??-kérdezte Diego.
-İgen, amint látod.-vágtam oda foghegyről.
-És hogy hogy itt vagy??? Kitől menekülsz??
Ötös jött le, majd leült közénk, majd ő is hallgatta a kérdés áradatot,  amit Diego rám zúdított.
-Miért terheled már a első reggel ilyen nehéz kérdésekkel???-kelt a védelmemre Ötös.
-Csak kíváncsi vagyok, hogy egy kívülállót hogy sodort ide a szél.
-İgen, kívülálló vagyok, aki mégis örül, hogy itt lehet, mert itt új lappal kezdhet. De ha téged zavarlak, akkor máris elmegyek, amúgy is ezt terveztem, nem szeretek másokon élősködni. -álltam fel az asztaltól, mikor Ötös elém jött, megfogta mindkét vállam.
-Hé, nem mész te sehova.- majd Diegora nézett.-Te meg hogy lehetsz ilyen barom?
-İtt meg mi folyik??-lépett be Allison.
-A tesóm megint a szarabbik énjét mutatja, nem is tudom van e másik.- magyarázta meg Ötös.
Ahogy ezt kimondta, Diego dühbe gurult, és elővette az egyik kését, majd Ötös felé dobta. Az erőmmel megállítottam, mielőtt célt ért volna, ami pont Ötös mellkasa volt. Mindenki tátott szájjal nézte, hogy a kés megállt a levegőben. Vanya nézett rám elsőnek, rátette a kezét a vállamra, majd pislogtam egyet mire, a kés Ötös tányérjába zuhant hangosan.
Mindannyian egyszerre néztek, , Diego szólalt meg elsőnek.
-Mégis mi a fene volt ez???-kérdezte egyre magasabbra véve a hangját.
-Talán az, hogy meg akartál ölni???-ironizált Ötös.
-Nem arról beszélek, te idióta, a lány valamit csinált.- mondta Diego.
-Megmentett??Újra???-húzta tovább az agyát Ötös.
-Hogy hogy újra???Mégis mi történt???- szólalt fel Allison.
-Tegnap ránk támadtak egy fánkózóba.-jelentettem ki.
-Hogy mi van???-lepődőtt meg Luther.
-Engem akartak elvinni az Intézőhöz, Annának ott se kellett volna lennie.- mondta Ötös .-Sajnálom, hogy belekevertelek ebbe.- fordult oda hozzám.
- Ugyan már, régen is volt ilyennel dolgom.-mondtam neki.
-Most már elmondanád, hogy ki vagy te, és hogy mit csináltál az előbb???-kérdezte Diego.
- A nevem Anna, Hawkinsból jőttem, ott volt egy labor, ahol ki tudták fejleszteni a telekinetikus képességem, ott szó szerint egy sötét világgal harcoltam a mostohatesómmal és a barátaimmal, meg a vőlegényemmel, aki megcsalt az esküvőnk előtt 3 nappal. Új lappal akartam kezdeni egy új városban, de most itt vagyok, mert Klaussal jóba lettünk egy bárban. Bármi kérdés ?-fejeztem be a beszámolómat, így már talán nem kérdeznek annyit. Ötösön kívül mindenki tátott szájjal bámult.
-Jó, ha nincs akkor most felmennék a szobámba, nincs étvágyam. -azzal megindultam ki az étkezőből. Láttam hogy jön le velem szemben Klaus, baromira rosszul nézett ki.
-Hé, Klaus, gyere velem a konyhába, hozok neked Algopirint hogy ne hasogasson a fejed.
-Ah, bébi, azt nagyon megköszönném.-mondta halkan . Leültettem az egyik székre, majd felmentem a szobámba a táskámból vettem ki gyógyszert, és levittem neki.
-Tessék, ezt idd meg vízzel, majd odamész az asztalhoz, és eszel, és aztán beszélnünk kell erről. -mondtam neki szigorúan.
-Uhh, most komolyan beszélsz.-nézett rám.
-Én mindig, ezt jól vésd az eszedbe.-mondtam neki.
-Ajajj, végem.-mondja Klaus.
-De most menj. Enned kell.-mondom neki.
-Te nem jössz???-kérdezte.
-Nem, most nem vagyok éhes.-mondtam.
-Hát jól van, ahogy gondolod.- ment ki a konyhából.
Kéne egy levegő változás, ki akarok mozdulni. Gondoltam, hogy sétálok egyet, és addig megyek míg le nem járom a lábam. Most már tudják a többiek is, hogy ki vagyok, most már másképp fognak rám nézni, látni fogják bennem a gyilkos szörnyeteget.
Kimentem és megcsapott a hűvös levegő, jobban összehúztam magamon a kabátot, hideg volt, de mégis minden lépéssel szálltak el a negatív gondolatok, és a helyükbe léptek a pozitívak. Ez a város gyönyörű, ahogy mentem be jobban a közepébe, egyre több látványoság tárult elém, majd nagyon sok étterem és bár lett előttem. Végül is reggel se ettem, így hát bementem az egyikbe, kértem egy sonkás szendvicset, meg egy nagy bögre kávét. Jesszus ezelőtt nem is nagyon kávéztam, erre is a zöldszemű időutazó szoktatott rá.
Vele is egyre jobb viszonyba vagyok, úgy érzem, ő nem ítélne el semmiért se. Elég bonyolultan találkoztunk, ellenségesen viszonyultunk egymáshoz, de ahogy telik az idő, kezd jobb lenni a dolog, sőt önmagában kezdek felnézni rá.  Kezdem úgy látni a mostani helyzetet, hogy ennek így kellett történnie, hogy én nekem el kellett jönni Hawkinsból, hogy megismerhessem őket. Klaussal nagyon jóba vagyok, ahogy a lányokkal is, és szerintem Luther is befogadott, Ötössel meg kezdek mást is érezni, ami szerintem eléggé spontán lenne Eddie után, Diegonak meg most jól kimondtam mindent, majd beszélni fogok vele is.
Megittam a kávémat, a kezembe meg még ott volt a szendvics, sétáltam tovább, majd elmentem egy szupermarket mellett. Lehet kellene pár dolog, mindegy benézek.
Elsőnek vettem gyümölcsöket, tésztát, különféle szószokat, tejet, sajtot, na meg a száraz áruknál megláttam a kávét. Na lássuk, 4 szeres erősség, valódi kávészemekből, és Kubai. Na ez biztos jó lesz, ha kubai. Mentem a pénztárhoz, közben még vettem rágót, mogyorót, chipset. Megnéztem az időt, basszus már délután 2 volt, jól elszaladt az idő, na mindegy, kellett ez most nekem. Hazafelé tartottam a sok szatyorral, fordítottam el a kilincset, mire Ötössel kerültem szembe.