MY BLONDE GIRL ᵃⁿᵈ ʰᵉʳ ᶠᵃᵗʰᵉʳ | HYUNLIX

1. rész

- Lee Felix, hívatja önt a főnök! - jelent meg a cégvezető személyes inasa, Yang Jeongin.

- Mi ügyben? - vette le egyik füléről a fejhallgatót a fekete hajú fiú, és kíváncsi szemekkel nézett a felettesére.

- Én azt nem tudhatom - rántott vállat a magasabb férfin - Mihamarabb fáradjon a főnökhöz! Öt órától nagy gyűlése van, és nem lesz utána ideje.

- Rendben. Mondja meg, hogy ezzel a pár képkockával végzem, és megyek.

- Rendben - bólintott Jeongin, majd elhagyta a dolgozószobát.

Úgy gondolta, hogy nem a személyes inas dolga eldönteni, hogy a hívott alkalmazott leszidásban részesül-e a késére miatt, sokkal inbább a főnöké. Ő továbbította a parancsot, aminek további két fiú volt fültanúja. Ő nem kerülhet bajba. Gondtalanul sétált ki a dolgozó teremből, és a megbeszélés helyszínét kezdte rendezgetni, ahogyan máskor is, ha fontos gyűlésnek néznek elébe. Ma különösen fontos gyűlést szerveznek, így mindennek tökéletesnek kell lennie, különben a főnöke rajta vezeti le a dühét.

Felix azonban füle botját sem mozdította azon kívül, hogy nagyjából még 10 másodpercen keresztül az eszében tartotta a parancsot. A folyamatos koncentrálás kiverte a fejéből ezt a fontos információt. Akkor kezdett rémleni számára a dolog, amikor az üvegfalú dolgozószoba mellett elhaladtak az ügyfelek, akik a nagy gyűlésről tartottak hazafele.

- Basszus! - sziszegte.

- Mi a baj Felix? - gurult ki székével a gépe mögül Jisung, Felix kollégája, egyben egy jó barátja is.

- A főnök hívatott, és elfelejtettem. Már két órája bent kellett volna lennem.

- Nem lesz boldog, az biztos - húzta el a száját Ji.

- Hát kössz a bíztatást. Magamtól is rájöttem. Most menjek be, vagy inkább ne? Hátha elfelejtette, és megmenekülök... - gondolkodott el mélyen.

- Szerintem hagyd mára, holnap bemész. Még 10 perc van a munkaidőből - nézett az órájára Jisung.

- Rossz válasz Han - csendült fel a jól ismert félelmetes hang.

- Főnök! - állt fel azonnal Han a székéből és meghajolt a felettesének.

- Nem nézem jó szemmel, hogy hülyeségekre vezérled Felixet! - támaszkodott egyik karjára a fáradt főnök.

- Elnézést kérek uram! - kért bocsánatot az alacsony fiú egy újabb mély meghajlással.

- Ne forduljon elő újból!

- Rendben uram!

- Felix te pedig gyere velem! - nézett a fekete hajúra, aki végignézte az előbbi eseményeket.

- Jövök uram! - tette le a fejhallgatóját az említett, és követte a főnökét.

Végigsétáltak a már szinte üres folyósón a liftig, ahová beszálltak. A magasabb férfi megnyomta a legfelső emelet gombját, és a lift már el is indult. Felix tenyere izzadt, a torka pedig kiszáradt a főnöke vészjosló jelenléte miatt. Úgy érezte, hogy a mellette álló férfi közelében ő is egy senki. Sosem lesz olyan ember akit bárki is fennébb valónak tartana a mellette álló férfinál. Pedig egyidősek voltak, ez volt a legzavaróbb az egészben.

- Felix, ki szeretnél szállni, vagy azt szeretnéd, hogy a lift felvigyen egészen az égig? - térítette észhez főnöke gúnyos hangja.

Enyhe fejrázást követően vette észre, hogy a lift áll, míg a mellette álló férfi inkább már előtte áll, mintsem mellette. Egy zavart torok köszörülés után kilépett a liftből, és követte a főnökét az irodájáig. Az irodában tökéletes, makulátlan tisztaság honolt, mint mindig. A baloldali falon elhelyezett könyvespolc csillogott a tisztaságtól, s az előtte fekvő bőrkanapé sem állt máshogy tisztaságügyileg. A kanapé előtti kisasztalon ott feküdt a tálka, amiben cukorka hevert. Jobbfelől egy hatalmas üvegfal határolta a szobát, ami mellett egy óriási íróasztal terült el. Mindenki álom dolgozószobája, de nem mindenki kaparinthatja meg.

- Ülj le! - parancsolt rá a főnök, aki íróasztalánál foglalt helyet.

Felix utoljára körbenézett, majd az asztal előtt elhelyezett székek egyikére ült le. Kíváncsian nézett végig a férfin, aki iPad-jén kezdett keresni valamit. Hazudni sem tudna, hogy mennyire megfogta őt a főnöke hosszabb szőke haja, és az, ahogyan a férfi vállára hullik. Az a sármos arc, amivel nem minden férfit áldott meg az ég, és az a magas, izmos testalkat már csak hab volt az ígyis hatalmas tortán. Biztosan sokat edzhet, hogy jó kondiban legyen.

- Felix! Hozzád beszélek! - zökkentette ki a szőke férfi újból a kis világából az alkalmazottját.

- Elnézést kérek Mr. Hwang! Mit tetszett mondani? Nem figyeltem.

- Csak annyit, hogy nem kerül kiadásra a Lost Me film. - ejtette ki könnyedén a szavakat a főnök, és hátradőlt a székében.

- Mi? Dehát miért!? - esett le Felix álla, és hirtelen elfelejtette milyen hangnemet kéne használnia a felettesével.

- Az előzetes alapján nem lenne sok aktív néző, ezért a projektet töröltük. A színészek már megkapták az első két rész forgatásáért a fizetésüket, és el vannak tanácsolva máshová. Vége van.

- De uram... - remegett meg Felix hangja, s csalódottságában lennébb vette a hangerőt - Saját magam írtam a forgatókönyvet, a film zenéit, és már mind a négy előzetes, meg a felvett két rész meg lett vágva. Két hete csakis ezen dolgozunk én, Jisung és Seungmin. Bangchan hyung egy hónapja a zenei alapokon dolgozik éjjelt, nappalt nem ismerve. Nem teheti ezt!

- Már késő, mert megtettem. A forgatásnak vége, a zenei alapok még felhasználhatóak lesznek. A megvágott részeket pedig látni akarom!

- De... Mi dolgoztunk vele.

- Meg is kapjátok érte a fizetéseteket, de mivel nem jön bevétel a filmből, így csak a normál fizetés 20%-át kaphatjátok meg.

- Az nagyon kevés, tekintve a megvágott részeket! Egy hónapot nem tudok átélni ennyi pénzből! - esett kétségbe Felix.

- Megtanulsz spórolni! Téma lezárva - kapcsolta ki az iPad-et Hyunjin, majd hátradőlt a székében.

- Szeretne még valamit uram? - kérdezte Felix csalódottan.

- Igen. Ezután, ha utánad küldetem Jeongint, és ő azt üzeni, hogy a gyűlés előtt gyere, akkor pontosan akkorra legyél itt! Ez itt egy rendszerezett cég, nem szeretem a hibákat - könyökölt fel a széke karjára a főnök és ujjait összeillesztette.

- Rendben uram. Sajnálom.

- Én is, hogy ilyen szórokozott vagy mostanában. Most mehetsz - fordított hátat székével a szőke, és a naplementét kezdte bámulni.

- Rendben. Viszont látásra Mr. Hwang! - állt fel búsan a helyéről Felix, majd távozott az irodából.

Sosem érzett ekkora csalódást munkaügyben, mint most. Majdnem fél éves munkáját dobhatja a kukába, csak azért, mert a film első előzetese nem érte el az 50 millió megtekintést, mint ahogy a többi filmnél. Szipogva liftezett le az dolgozója szintjére, ahová lehajtott fejjel kullogott be. Észre sem vette, hogy még ott van két munkatársa, egyben barátja. Kedvetlenül tottyant le a székére.

- Felix! - sietett elé Jisung, mögötte Seungminnal - Mit mondott? Leszidott?

- Ahj... Jisung... - sóhajtott a megszólított.

Fájt a lelke ahhoz, hogy ezzel a hírrel összetörje barátja szívét, aki a film vágásakor annyiszor kihangsúlyozta, hogy mennyire is szeret ezekkel a klippekkel dolgozni.

- Felix megijesztesz! Mi történt? - próbálta újból kiszedni belőle az infókat Jisung.

- Valami rossz dolog történt? - kíváncsiskodott a nyugodtszellemű Seungmin.

- A Lost Me projektnek vége - jelentette ki Felix minden kertelés nélkül.

- Hogy mi?!