5 nappal később
- Legyél jó kislány az oviban! - puszilta meg Felix a távozni készülő kislány homlokát mosolyogva.
- Rendben apa! Szia! - mosolygott a kontyba fogott szőke hajú kislány.
- Induljunk kicsim! - fogta meg Dambi kezét Changbin.
- Jó utat nektek! - egyenesedett ki Felix.
- Meglesz, ugye Dambi? - mosolygott Changbin a kislányra.
- Igen! Ugye majd hallgatunk zenét? - kérdezte a lány kifele menet.
- Már hogyne hallgatnánk zenét? - ültette be az autóba a kislányt Changbin. - Egy perc és jövök. - súgta oda neki.
- Oké. - bólintott a kislány, majd a gyerekülés biztonsági övével kezdett babrálni.
Changbin becsukta az autó ajtaját, majd odament Felixhez, aki értetlenül bár, de mosolyogva követte Chnagbin lépéseit.
A pár centivel alacsonyabb a feketéhez érve annak arcára tette a kezét, s egy puszit adott Felix szájára. A fekete hajú sokkolva nézett Changbin szemeibe.
- Majd találkozunk délután. - mosolygott Bin, majd az autóba beülve elhajtott a kislánnyal.
Felix a házba érve magához vette a táskáját, s még mindig sokk alatt bezárta az ajtaját, majd autóba ülve hajtott el a Changbinnal ellentétes irányba, a munkahelyére.
A gondolatai kivándoroltak a fejéből. Semmire sem tudott gondolni, csak az utat figyelte. Kezdett eluralkodni benne a félelem. Hogyan mondja el Changbinnak, hogy ő nem akarja ezt, anélkül, hogy megbántaná az alacsonyabbat?
Egyszercsak a munkahelye parkolójában találta magát. A gondolatok felfedezése közben beért a munkahelyére. Izgatottá vált.
Majdnem egy hete nem beszélt az itt dolgozó szőkével. Egyszerűen nem tudott időt szakítani, Dambi meg folyamatosan ellenőrizte a híváselőzményeit.
Jelenleg nem volt kedve senkivel sem beszélni, csak sietve beszállt a liftbe, és a dolgozójába sietett, amint felért.
[...]
A telefont csörgött, Felix pedig ijedtében majdnem leesett a székéről, hiszen túlságosan erősen koncentrált a munkára.
„Hyunjin" állt a képernyőn a név ami a Mr. Hwangról nemrég meg lett változtatva.
Felix izgatottan vette fel a készüléket.
- Haló? Hyunjin?
- Kérek egy kávét! - mondta a másik unottan, s azzal le is tette a telefont.
Ha az eddigiek nem, ez megrázta Felixet. Ez mi volt? Nem is köszönt... Olyan furcsa volt a hangja is. Mint...régen...
A fekete hajú reménykedett benne, hogy ezt csak a fáradtság hozta ki a másikból, így megrázta a fejét, hogy észhez térjen, majd mosolyogva indult el kávéért.
Amint megszerezte a fekete italt, egy fokkal izgatottabban lépett be a liftbe. Alig várta, hogy lássa a szőkét, hiszen egy elég jó új barátra lelt benne.
Szinte szaladva ment a főnöke irodája ajtajához, s benyitott mindenféle kopogás nélkül.
- Itt a kávéd. - lépett mosolyogva Hyunjin asztala elé.
A szőke iPadjén dolgozott, s a másik hangját meghallva felpillantott rá, de egyből el is nézett róla.
- Kopogni luxus?!
- Bocsi, csak izgatott voltam, hogy újra beszélhetek veled. - kért elnézést mosolyogva Felix.
- Munkahelyen nincs tegeződés! - jelentette ki ridegen.
- De, te engedted meg... - motyogta Felix.
- Azóta sokminden változott. Nem akarom mégegyszer meghallani, hogy letegezel! - szólt rá eréjesebben Hyunjin.
- Rendben. Bocsánat! - hajolt meg Felix bocsánatkérően.
- Tedd le a kávét, és menj vissza dolgozni! Holnapra pedig legyen kijavítva az egész táblázat amit adtam múltkor!
- De az rengeteg munka! Nem tudok meglenni vele egy nap alatt. - rázta a fejét Felix.
- Nem kérdeztem, hogy meg tudod-e csinálni! Csak csináld mert azt parancsoltam! Jeongin mindig megcsinálta egy nap alatt! Semmi hasznodat nem veszem! - kiáltott rá Hyunjin mérgesen Felixre.
- Akkor miért én kellettem titkárnak? Miért? - szólalt fel erélyesebben Felix is.
- Ne merj velem így beszélni! Indulj dolgozni, különben lehúzok a fizetésedből a visszabeszélés és a lassúságod miatt! - parancsolt rá a fejetére Hyunjin, majd visszatért a munkához.
Felix letette a kávét az asztalra, majd kisietett, s saját dolgozójába szaladt. Az ajtót hangosan becsapva zárta kulcsra, s azon végigcsúszva ült le a padlóra.
- Mi történik? - motyogta a semmibe, majd könnyinek utat engedeve temette kezeibe az arcát.
Rettenetesen fájt neki ez az egész. Nem értette a szőke vislekedését, és magában kereste a hibát, hogy miért változott vissza olyanná a főnöke amilyen régen volt.
Minden olyan jónak látszott alakulni, de egyszerre minden visszafordult a „normális" kerékvágásba. Azt hitte, hogy meg lehet szokni azt, hogy ilyen főnökkel áldották meg az égiek, de ez az eset bebizonyította, hogy nem lehet.
De még ebben a helyzetben is magát ostromolta, hiszen ha nem engedte volna közel a lányát és a főnökét közel egymáshoz akkor ez most nem történne meg.
Ha nem engedte volna közel magához a szőkét, most nem a padlón itatná az egereket, hanem békében dolgozhatna, igaz a főnöktől tartva, de nyugodt szívvel.
Így, hogy látta Hyunjin másik oldalát, sokkalta fájdalmasabb újra a keserű főnököt maga mellett tudni.
Persze ha egyáltalán mellette áll még a főnöke, és nem pártolt el tőle teljesen.
Csak egy kérdés visszhangzott az elméjében, amire az eletét kockáztatva is szerette volna tudni a választ.
„MIÉRT?!"
YOU ARE READING
MY BLONDE GIRL ᵃⁿᵈ ʰᵉʳ ᶠᵃᵗʰᵉʳ | HYUNLIX
Fanfiction!FINISHED STORY! A 22 éves ausztráliai Lee Felix Szöulban kezd dolgozni, egy ügynökségnél, miután megtudja, hogy lánya született egy kalandból, egy szöuli prostitól. Sihyonak, a kislány anyjának hatalmas elvárásai vannak Felixszel kapcsolatban, mind...
