- Nem! Nem! NEEM! - csapta be a dolgozója ajtaját Felix, s ezzel egyidőben hangosan felzokogott. - Nem akarom! Nem! - kezdte dobálni a dolgokat az íróasztaláról. - Ezt nem hiszem el! Neeeem! - ereszkedett le lassan a padlóra, s levegőért kapkodva markolt bele az ingébe a mellkasán.
Az a fájdalom amit akkor tapasztalt, minden eddigit felülmúlt. Talán azért mert bízott abban, hogy a szőke nem fogja megszégyeníteni, talán azért, mert csak jóra számított. Őmaga sem tudta pontosan, hogy miért esett ez neki ennyire rosszul.
[...]
Szemeit már kisírta, ajkain egy hang nem jött ki. Alig tudott feltápászkodni az íróasztalába kapaszkodva, s kiegyenesedni. Üres minden. Csak színtiszta ürességet érez a szívében. Minden fájdalma távozott belőle, s az emberek felé lévő szeretetét is kiűzte vele együtt. Csak Dambi maradt neki aki szerethet, és a barátai. Senki más.
Elbambult az ablakon kinézve, s nem is akarta megszakítani ezt a gyönyörű látványt. Pontosan passzolt a látvány, és a lelki állapota. Mindkettő üres.
A kilincs halk lenyomódását lehetett hallani a háta mögül. Teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy ki lehet, hiszen neki most jobb időtöltése van; bámulni az eget.
- Szégyelhetetd magad amiért csak úgy elviharoztál. - hallotta meg azt a hangot, ami élete megkeserítőjének tulajdonítható.
A férfit bár nem látta, hallotta, hogy mögötte az asztalon dobogtat az ujjaival. Az ürességet betöltötte a düh. Hogy lehet ilyen nyugodt azok után, amiket mondott neki azok előtt a fontos emberek előtt?!
- Elárulnád, hogy milyen bajod van? - fordult meg, s teljesen nyugodt hangon szólt a szőkéhez.
- Inkább neked milyen bajod van? - felelt egy kérdéssel a másik, s szemet forgatott.
Felix cukorkája igen felszaladt erre a válaszra, s a mellette lévő pohár tartalmát - ami a gyűlés előtti kávéja volt, amit képtelen volt meginni - egyenesen a szőke arcába öntötte.
- Ez a bajom! Ez! - kiáltotta.
- Te mi a faszt képzelsz magadról?! - lépett előrébb Hyunjin, hogy ráijesszen Felixre, de az inkább felpofozta.
- Egy gerinctelen, undorító, rosszindulatú nyomorék vagy Hwang Hyunjin! Gyűlöllek! - ordított, majd beleboxolt Hyunjin mellkasába.
- És? Kit érdekelt egy kis senki gyűlölete?! - kiáltott vissza a Hyunjin.
- Dögölj meg! - fordított hátat neki Felix, s újonnan kibuggyanó könnycseppjeit törölte le. - Ezért még meg fogsz fizetni! Sosem felejtem el, hogy milyen fájdalmat okoztál nekem Hwang!
- Mit fogsz tenni?! Megölsz álomban? Leadod a hírt a sajtónak? Netán rámkülöd Mr. Seo Changbint?! - kérdezte gúnyosan Hyunjin.
- Honnan tudsz te Changbinról? - fordult vissza.
- Azt hitted nem fogom megtudni, hogy van egy kandurod? - horkantott fel Hyunjin megvetően. - Nekem mindehol van fülem és szemem.
- Komolyan kérdeztem! Honnan ismered Changbint?! - lépett vissza Hyunjinhoz Lix.
- Nyugi! Nem nyúltam a bikádhoz! - mosolyodott el gúnyosan Hyunjin.
Felix újból felpofozta.
- A KÉRDÉSEMRE VÁLASZOLJ!!!
- Ha mégegyszer megpróbálsz megütni, én... - kezdte Hyunjin az arcára tapasztott kézzel, de Felixet nem érdekelte.
Hyunjin másik arca is hamarosan csattant.
- Válaszolj rohadék! - sziszegte. - Honnan. Ismered. Changbin?
- Jólvan na jólvan! - vette el piros arcáról a kezét a szőke. - Még amikor bent voltál Dambival a kórházban, dolgoztam, amikor betoppant. Figyelmeztetett, hogy mekkora egy görcs is vagy.
- Konkrétan mit mondott? Nem arra vagyok kíváncsi amit te leszűrtél belőle! - kezdett dobogtatni Felix az ujjaival.
- Elmondta, hogy véletlenül se próbáljak meg udvarolni a szukájának, AZAZ NEKED! - emelte fel a hangját a végén a szőke.
- Szégyeld magad Hyunjin! Mélységesen szégyeld el magad, hogy mindenkinek hiszel, csak nekem nem! Changbin egy barát, semmi több! Miattad, baszod miattad nem válaszoltam az ajánlatára, hogy a párja legyek! Megkérdezte, hogy elfogadnám-e, de nem mondtam igent. Aztan jöttél te: „ Hwang Hyunjin vagyok egy kibaszott jószívű ember aki egyben egy kurva nagy meglepetést hordoz magában", és nem válaszoltam az ajálnatára. Igent akartam mondani, de miattad nem mondtam neki semmit! - törtek elő a könnyei. - Téged választottalak, és még többet szenvedtem, mintha Chnagbinnal lennék! Mert te egy kibaszottul toxikus ember vagy! Nem csodálom, hogy egyedül élsz egy kibaszott házban! Az emberek meggyűlölnek amint megmutatod a valódi arcodat!
- Nem tudom mit mondhatnék... - nézett mélyen a könnyes szemű Felix szemébe a vele szemben álló.
- Jobb is ha kussolsz. - törölgette a szemét Felix.
- Sajnálom! - szipogott nagyokat a magasabb is.
- Sajnálhatod is!
- Ha még adnál egy esélyt... Nem kezdhetnénk mindent előlről? - próbálta megközelíteni a témát óvatosan Hyunjin.
- Nem tudom, ezek után maradtak-e érzéseim irántad egyáltalán... - fordította félre a fejét Felix.
- Próba szerencse. - ragadta meg Lix gallérját Hyunjin, s ajkaikat vadul összeillesztette.
Felix próbált ellenkezni, de Hyunjin erős fogásából kimenekülnie semmi esélye nem volt, így egy idő után feladta, és óvatosan visszacsókolt. Hyunjin ebben a pillanatban elhúzódott tőle.
- Kérsz mégegy pofont? - súgta kettejük közé Felix.
- Nem köszi, jól laktam velük. - mosolyodott el Hyunjin.
- Megérdemelted, ismerd be!
- Tudom, hogy megérdemeltem. Még mindig megérdemlem, amiért akkora egy barom voltam.
- Legalább beismered. - sóhajtott egyet az alacsony, majd ellépett Hyunjintól, és a táskáját a vállára kapta. - Hazamegyek.
- Rendben. Pihenj egy kicsit. Egyébként bocsánat a mai leégetésért is. Nagyon csúnya volt tőlem.
- Még meggondolom, hogy megbocsássak-e. - rántott vállat Felix, majd köszönés nélkül elhagyta a termet.
Hyunjin kettős érzelmek tomboltak. A megbánás, és a harag.
Mérhetetlenül megbánta amit Felixszel tett, és minden áron vissza akarta kapni azt a kicsit is amije Felixből volt Dambi által, s talán már meg sem elégedett volna azzal a kis résszel. Felixet akarta, de kegyetlenül. Lányostól, házastól, mindenestől magának akarta tudni.
Emellett haragudt magára, s azzal együtt Changbinra, aki mindezt kihozta belőle. Hazudott, és ő minden szavát elhitte, emiatt egy ártatlan ember életét tette tönkre, akiben akár örökké is benne marad az iránta való harag és bizalmatlanság.
Na ki számolta, hogy Hyunjin hány pofont kapott?
ESTÁS LEYENDO
MY BLONDE GIRL ᵃⁿᵈ ʰᵉʳ ᶠᵃᵗʰᵉʳ | HYUNLIX
Fanfic!FINISHED STORY! A 22 éves ausztráliai Lee Felix Szöulban kezd dolgozni, egy ügynökségnél, miután megtudja, hogy lánya született egy kalandból, egy szöuli prostitól. Sihyonak, a kislány anyjának hatalmas elvárásai vannak Felixszel kapcsolatban, mind...