Veled minden jó - Taegi, Jikook +18 Befejezett

A kezdet

Yoongi pov

Komótosan nyitogattam szemeimet, ahogy a nap sugarai melegen érintették az arcomat. Szinte biztos voltam benne, hogy behúztam a sötétítőt, bár amilyen állapotban haza érkeztem az éjjel, könnyen lehet, hogy tévedtem. Arcomra húzva a takarót hangosan nyögtem egyet, ahogy belehasított a már jól ismert fájdalom a fejembe.

 Már megint másnapos vagyok.

Kezemmel vakon tapogatózni kezdtem ágyamba a telefonomat keresve, de helyette valami puhát találtam. Halk nyöszörgésre leszek figyelmes és oldalra pillantva megláttam az elmúlt éjszaka zsákmányát; szőke göndör haj, töltött száj, egyik műszempillája aminek a szemhéján kéne lennie a bal járomcsontján pihent. Sminkje teljesen elkenve ezzel Joker hatást kölcsönözve neki. Legalább a cicije formás.

Nagyot sóhajtva keltem ki az ágyból, miközben átkozta, magamat, hogy megint többet ittam a kelleténél. Nem az a baj, hogy megdugtam, az sosem baj, hanem hogy nem raktam ki utána. Egyszerűen csak utálok más mellett ébredni.

  - Hé! – szóltam rá a lányra, akinek fogalmam sincs a nevéről. – Ideje felkelni, királylány, csöcsödre süt a nap.

 A lány valamit halkan motyogott, de miután másodjára, immár erőteljesebben újra rászóltam, realizálva a helyzetet ébredezni kezdett.

  - Hagyj még aludni, Yoongi – mondta hisztisen, mire megforgattam a szemeimet. Tudja a nevemet, kurvára örülök neki.

 Hirtelen ötlettől vezérelve lehúztam róla a takarót ezzel felfedve meztelen testét. A lány hisztisen csattanva ült fel, míg én inkább elfordultam. Hiába kúrtam meg az este, azért anyám megtanított az illemre.

  - Hogy lehetsz ekkora görény? – sipította a szőke, míg én újra a fejemhez kaptam.

  - Megtennéd, hogy nem visítasz? Szétmegy a fejem.

  - Alig múlt 8 óra, mégis mi bajod van?

 8 óra? Kurva élet!

 Sebesen kezdtem el új ruhát keresni magamnak, miközben a lány tovább szólongatott, de nem figyeltem rá, amíg hirtelen a csuklómra nem fogott.

  - Van valami másik barátnőd vagy mi bajod van?

  - Nem ismerem ezt a kifejezést, Szivi – rántottam ki a karomat a markából. Egyszerűen utálom, ha józanon hozzám érnek. – Csak késésben vagyok a suliból.

 A lány egy pillanatra megdermedt, hatalmas szemekkel nézett rám, majd mély levegőt véve újabb sipítozásba kezdett.

  - Suliból?? Azt mondtad már végzős vagy az egyetemen!

 Döbbent arckifejezéssel néztem vissza rá, ahogy kezembe fogtam egy használható pólót. Ezt mondtam volna? Úgy látszik manapság tényleg mindent megteszek egy numeráért.

  - Igazából tényleg végzős vagyok – mondtam, miközben magamra erőszakoltam egy szaggatott farmert. – Csak éppen a gimibe.

 Úgy látszott ez végleg betette a szőkénél a kaput, mert csapot, papot otthagyva kiviharzott a szobámból, majd pár másodperc múlva hallottam a bejárati ajtó csapódását is.

 Na, ezzel is megvolnánk.

 Cipőmet felhúzva indultam volna el a helyre, ami hál istennek már csak pár hónapig keseríti tovább az életemet.

 Ettől függetlenül nem panaszkodom. A tanulmányaim egész jók, meg van a magam társasága, népszerű vagyok, és mondhatni bármikor bárki alám fekszik, ha úgy tartja kedvem.

 Telefonom csörgésére leszek figyelmes, ahogy beszállok fekete Bentleymbe. Apám nem egy kis pályás alak, valószínűleg pont ezért van az arcom kussban annak ellenére, hogy csak ritkán látom őt.

  - Csá, mondjad – nyomom meg a kis zöld ikont a képernyőmön.

  - Mi van Min, elaludtál? – hallom meg a rekedt hangot a túloldalról. Feltételezem ő sincsen jobb állapotban a tegnapiak után.

  - Ja baszdmeg, még az a picsa is feltartott, akit hazahoztam. Legközelebb ne engedd, hogy bárkit hazahozzak.

  - Inkább haladjál a picsogás helyett, mert kihűl a kávéd.

  - Vettél nekem kávét? – kiabáltam bele a telefonba, miközben már indítottam is be az autót. Nincs meggyőzőbb érv egy kávénál. Még a szexnél is többre tartom.

  - Vettem, mert tudom, hogy csöves vagy – hallatszott a nevetés a vonal túlsó végéről.

  - Apám gazdagabb, mint a te egész családod valaha lesz – mentem bele a játékba én is. Másnak talán ez túlzás vagy bántó lett volna, de mi így szívjuk egymás vérét.

  - Nem sokáig, ha a fia semmire sem viszi.

  - Szopd ki akkor. Suli előtt várj meg – mondtam, azzal bontottam is a vonalat.
Ránéztem a Rolexomra, ha jó vagyok a második órára még beérek.