Veled minden jó - Taegi, Jikook +18 Befejezett

Harag

Yoongi pov

Életem során rengeteg embert csókoltam már meg; fiút, lányt, teljesen mindegy volt, sosem érdekelt annyira, mert azokban a pillanatokban mindig csak a kielégülés utáni vágy hajtott. Bevallom olyan is volt többször, hogy mindenféle csók nélkül dugtam meg az aktuális partneremet, mint mondtam, sosem érdekelt. De Taehyunggal teljesen más volt a dolog.

Ahogy ajkaimat az övéinek nyomtam, majd finoman megmozdítottam őket, szabad kezével azonnal közelebb vont magához a derekamnál fogva, mire az arcán lévő kezemet a tarkójához vezettem, hogy ott a puha, sötét tincsekbe marhassak. Erre a tettemre egy aprót sóhajtott, és nem voltam rest kihasználni az alkalmat, hogy átdugjam nyelvemet a szájába ezzel táncba hívva az övét. Nem voltam egy hangos fajta, néha felmorrantam párszor szex vagy szopás közben, de amint megéreztem a kis fémgolyót a nyelvemnek simulni, nem bírtam ki, muszáj voltam nyögni egyet. Fogalmam sem volt, hogy mennyi ideig tartott ez az egész, teljesen el is felejtettem a körülöttünk zajló dolgokat, hogy éppen a házibulim kellős közepén vagyunk, miközben az idióta haverom kurvára jelenetet rendez, csak az érdekelt, hogy még többet kapjak a puha ajkakból, arról nem is beszélve, hogy agyamat teljesen ellepte a menta illat, amit Taehyung árasztott magából. Úgy éreztem magamat, mint aki hetek óta nem ivott egy korty vizet sem, és most megtalálta a világ legédesvízűbb kútját. Sokkal többet akartam.

Mint mindennek, természetesen ennek is vége szakadt, számomra túl hamar. Sajnos a levegőhiány nagyobb úr volt bárminél, és amikor elkellett válnom a kívánatos, puha ajkaktól, és végre kinyitottam a szemeimet, szembe találtam magamat Tae hatalmas őzike szemeivel, amik most jobban csillogtak, mint valaha. Mindketten pihegve néztünk a másik lélektükreibe, és ha a kölyök nem ordítja el magát, akkor biztosan visszahúztam volna magamhoz még egy ilyen őrületes csókra.

- Basszátok meg akkor mind! – Hallottam meg magam mögül a karcos, részeg hangot, és itt már tudtam, hogy a hangulattal együtt a bulinak is vége. A sötét, dús tincseknél lévő ujjaimat visszavezettem Tae arcára, hüvelykujjammal újra finoman megérintettem a szeme alatti anyajegyet, míg tekintetemmel az orrán lévőt néztem, végül vissza hajoltam, hogy egy apró, pillangó puszit nyomjak az alsó ajkában lévőre.

- Fejezd be! – szóltam rá határozottan legjobb barátomra, ahogy elfordultam Taetől. Jungkook csak hitetlenül felhorkantott a döbbent arcú Felix mellett, akinek vöröslött az ökle az előbbi ütéstől. Most hogy így jobban ránéztem a kölyökre, valóban látszódott egy kisebb folt a bal szeme alatt, amiben biztos voltam, hogy holnapra bedagad és mindenféle színben fog pompázni.

- Inkább te fogd be – kontrázott rá. – Te megkaptad, amit akartál, ahogy mindig is megkapod, mert te vagy a kibaszott világ kurva közepe, Yoongiah! – nevetett tovább, és valahol itt realizáltam, hogy ennek tényleg elment a maradék esze is.

Elengedtem Tae kezét, így márt teljesen elfordulva tőle, majd körbe néztem, és meglepetten vettem észre, hogy szinte az összes ember az udvaron állt és minket bámult. Végig nézve a tömegen valahol megpillantottam Taekhyeont is, de nem tudtam most vele foglalkozni. Bőven ráért ez később is.

- A bulinak vége! – ordítottam el magamat, mire többen összerándultak. – Mindenki húzzon haza a faszomba!

Normál esetben ilyenkor még ellenkezni szoktak, kivéve ha magamra hívom a rendőrséget, de most mindenki szó nélkül elindult, csak halk pusmogásokat lehetett hallani az elmúlt pár perc történéseiről. Az emberek nem sűrűn hallanak engem ordítani, még az is ritkának mondható volt, hogy a hangomat felemeljem, de most nálam is elszakadt a cérna.

- Hát ez fain volt – szólalt meg eltűnődve JK, majd megrázta a fejét, és egy hirtelen mozdulattal Felix felé fordult, majd a szőke srác nyakához kapott, aki meglepettségében csak tehetetlenül kapálózott. – Azt hiszem van egy elintézetlen ügyünk.

Valahol itt untam meg ezt az egész agyfaszt, ami az elmúlt percekben a nyakamba zúdult, és hirtelen felindulásból nyomtam magamat a kölyök és a hülye gyerek közé, majd nagy nehezen szétválasztottam őket. Jungkook hátrébb tántorodott, ahogy arrébb löktem, még Felix újra leseggelte a földet. Tae is itt kapcsolódott be a dolgokba, ugyanis amíg én próbáltam legjobb barátomat észhez téríteni, addig ő a szőke gyereknek segített felkelni. Hogy oda ne rohanjak komolyan...

- Most kurvára befogod a pofádat, felvonszolod a seggedet az egyik hálószobába, holnap reggelig eldugulsz, aztán majd megbeszéljük ezt az egész szart! – köptem élesen és határozottan minden egyes szót a kölyök arcába, miközben mutatóujjammal többször megböktem a mellkasát. Alig pár centire volt tőlem, még az sem érdekelt, hogy jó egy fejjel magasabb volt nálam, és valóban egy pillanat alatt leüthetett volna, de valószínűleg ő is kezdte realizálni, hogy most tényleg betelt a pohár.

A válasz újabb horkantás volt a részéről, majd hátrább lépve felemelt kezekkel megvetően végig mért, azzal sarkon fordulva végül elindult a ház felé. Reszketeg sóhaj szakadt ki ajkaim közül, miközben gondterheltem fekete tincseim közé túrtam. Édes faszom, még mi a geci történhet ma?

- Biztos, hogy jól vagy? – hallottam meg magam mögül Tae mély, mégis lágy hangját. Visszafordultam, hogy lássam mi történik, de gyomrom azonnal görcsbe rándult a látottaktól. A nyomorék faszom ausztál-koreai-tökömtudja milyen gyerek még mindig a földön ült, miközben az öklét fájlalta, ami az én Bambi arcúm két kezébe pihent, aki aggódva pillantott rá. Természetesen újabb agybaszást kaptam.

- Tűnés! – vetettem oda hangosabban a kelleténél, ahogy feléjük léptem. Mind a ketten meglepetten pillantottak felém, de én nem voltam éppen a legtürelmesebb állapotomban. – Azt mondtam tűnés!

- Yoongi. – Állt fel Tae, miközben a kezemért nyúlt, de én elhúztam azt. Egy tizedmásodperccel ezelőtt még ennek a Legolas fejűnek az öklét simogatta, most meg közeledni akar felém.

- Komolyan mondtam – néztem rá szikrázó szemekkel, majd a még mindig földön ülő srácra néztem. – Szedd össze magad királylány, azt taka van.

- Nincs jól – felelte Tae ingerülten, én meg azt hittem az agyamat eldobom.

- Tényleg? – tártam szét a karomat nevetve. – Hát képzeld baszdmeg, én sem! De pátyolgasd csak őt!

- Mi bajod van? – kérdezte, miközben újra próbálkozott a közeledéssel, ám ezúttal az arcom felé nyúlt, de én arrébb löktem a kezét.

- Ne nyúlj hozzám – sziszegtem mérgesen, és éreztem, hogy most már tényleg kezd túl sok lenni a mai este. Teljesen összevoltam zavarodva, és fogalmam sem volt, hogy mi a franc történik. Az ideg szétbaszott attól, hogy a kölyök kirobbantotta a balhét, aztán megkellett csókolnom Taet, amit nem így akartam, és most még azt a bájgúnárt sajnálja. Túl sok érzelem volt egyszerre, amihez kurvára nem szoktam hozzá, és nem akartam mást, csak visszavenni a hideg, érzéketlen maszkomat, ami olyan jól működött az elmúlt három évben.

- Mi van? Két perce még a nyelveddel a számba kotorásztál, most meg ne nyúljak hozzád? – akadt ki teljesen Tae, mire én olyat mondtam, amit egy pillanatig sem gondoltam komolyan.

- Csak kényszerből tettem Jungkook miatt! – vágtam rá mérgesen, de már abban a pillanatban megbántam, ahogy kimondtam, és tudtam ezt sosem szívhatom vissza. Látszólag Taehyung is megdöbbent, ahogy elkerekedett szemekkel hátrább lépett, úgy nézett ki, mintha éppen felpofoztam volna, és valószínűleg lélekben így is érezte magát.

- Wow... - túrt bele idegesen göndör fürtjeibe, majd szomorú mosolyra húzta ajkait. – Nem is tudom, hogy mit vártam – horkantott fel gúnyosan, majd csettintett egyet a nyelvével. – Ahogy akarod, Yoongi. Nos, akkor a szavaiddal élve, mi most haza húzunk a faszba – felelte Tae, majd csuklón ragadva Felixet, aki addigra talpra baszta magát, egyszerűen csak elsétált mellettem.

Nem tettem semmit, csak álltam ott a földet bámulva, miközben azon kattogtam, hogy lehet ennyire elbaszni valamit pár perc alatt. Megállítom JK-t, hogy ne csináljon magából még nagyobb faszkalapot, és tényleg ne bassza el végleg Jimint, utána még azt is megakadályozom, hogy szétbassza annak a tündeképűnek a fejét, elküldök mindenkit a gecibe, és akkor még én vagyok a szarszemét szaralak a nap végére. Újra felakartam tenni magamba a kérdést, hogy még a mi a fasz jöhet a mai napra, de ekkor megláttam Taekhyeont lassan felém lépkedni.

- Menj haza kérlek – feleltem rá se nézve. Ehhez már végképp semmi kedvem nem volt.

- Úgy lesz, de nem is jövök vissza többet. Eleget láttam – mondta kimértem, de én csak megrántottam a vállam.

- Azt csinálsz, amit akarsz.

- Nem fogok olyan után futni, aki mást akar – mosolygott rám keserűen, mire kérdőn felhúztam a szemöldököm. – Ez az egész féltékenységi jelenet ezzel a Taehyunggal, aki ráadásul még úgy is néz ki, mint én...

- Hagyjuk már! – vágtam rá azonnal. – Ő százszor szebb, mint te. – Újabb hirtelen megszólalás a részemről, és egy újabb ember, akit ez úgy érint, mint egy pofon.

- Látod, erről beszélek – mutatott rám Taekhyeon, majd fejét rázva ő is a többiek után ment. Nos, azt hiszem nem ez lesz életem házibulija.



Taehyung pov

Miután ott hagytam Yoongit, csendben sétáltam Felixszel az oldalamon egy buszmegálló felé, ahová a taxit rendeltem. Ragaszkodott hozzá, hogy majd ő hazavisz engem a sofőrjével, de nem akartam sokáig a társaságában maradni, csak szerettem volna egyedül lenni és átgondolni ezt a rengeteg mindent, ami ma történt.

- Biztos, hogy ne vigyelek el? – kérdezte meg vagy századjára, és bár tudtam, hogy csak kedves akart lenni, mégis idegesített a dolog.

- Megvagyok, csak szeretnék egy kicsit gondolkodni – feleltem halkan magam elé bámulva.

- Ha Yoongi miatt vagy befeszülve, akkor csak hagyd – legyintett nem törődően. – Egyszerűen csak féltékeny. – Erre a kijelentésre muszáj volt hitetlenül felhorkantanom, ugyanis már a feltételezést is nevetségesnek találtam. – Komolyan mondom – folytatta tovább a szőke. – Látnod kellett volna az arcát, ahogy rám nézett, megtudott volna ölni a szemeivel.

- Nevetséges – suttogtam halkan.

- Nos, gondolj amit akarsz, de szerintem tényleg hagyd a francba. Hallottam már hírét a srácnak, és nem valami bíztató a dolog.

- Ellenben veled, igaz? – kérdeztem talán kicsit túl pökhendi stílusban, ami nem illett hozzám, de nem érdekelt. Tény és való, nem Yoongi volt a legjobb ember a világon, de nem tetszett, ahogy egy idegen szapulta őt.

- Hány pletykát hallottál eddig rólam? – kérdezte mosolyogva, miközben az arcomba hajolt.

- Egyet sem – feleltem, miközben hátrább lépett. Túl közel volt hozzám a szőke, és ez zavart. – De lehet ha Ausztriálig mennék, akkor hallanék.

- Bingó! – nevette el magát Felix, majd integetni kezdett egy közeledő fekete Mustangnak. – Okos fiúnak tűnsz, Taehyung. Nem fogok hazudni, tetszel nekem, de nem akarok túl erőszakos lenni. Ha érdekellek, akkor Namjoonon keresztül megtalálsz – mondta, majd a már mellénk parkolt kocsihoz lépkedett, de mielőtt még beszállt volna, rám villantott egy féloldalas mosolyt. – Örülök, hogy megismertelek.

Nem mondtam semmit, csak tétován intettem egyet, ahogy a Mustang elindult, és szerencsére pár perccel később az én taxim is megérkezett. Viszonylag egész tisztességes időben hazaértem, de a házban már javában csend honolt. Vettem egy gyors zuhanyt, de bármilyen hidegre is állítottam a vizet, csak a Yoongival való csókon járt az eszem. Az ahogy csillogó, éhes szemekkel méregette az arcomat többször a számra nézve, ahogy finoman mozgatta ajkait az enyémeken, és az a nyögés, amikor nyelveink találkoztak...

Homlokomat a hideg csempéhez nyomtam, de nem bírtam megnyugodni. Tagadhatatlanul is felizgultam, elvégre isteni jó volt az a csók, és hiába is próbáltam az ellenkezőjéről meggyőzni magamat, valami mindig is vonzott a cicafiúban, nem véletlenül kívántam meg őt pár hete a jakuzziban. Ha akkor beadta volna nekem a derekát, és nem történt volna az ami, biztosan benne lettem volna egy jó szexben, hiszen már hónapok óta nem volt benne részem, hiába nem vagyok egy nagy egyéjszakás típus.

Szemeimet lehunyva fogtam marokra ágaskodó péniszemet, és már a saját érintésemre is feltudtam volna nyögni. Először csak lassan, majd egyre tempósabban kezdtem rajta húzogatni a bőrt, miközben arra gondoltam, hogy milyen lenne, ha mindezt Yoongi csinálná nekem. Hosszú, csontos ujjaival szépen körbefogná a farkamat, miközben a nyakamat vagy a kulcscsontomat szívná, mint azon az estén, amikor olyan közel voltunk a szexhez, aztán ha ez már nem lenne elég, akkor térdre ereszkedne előttem kezével még mindig a farkamat húzogatva, majd először csak finoman nyalogatná a makkom tetejét, aztán szép lassan a szájába venne. Nem sietné el a dolgot, kellene neki kis idő amíg teljesen eltudna nyelni, de addig is tempósan dolgozna rajtam finom ajkaival, aztán egyszer csak torokra engedne, mire én belekapnék a hosszú, fekete tincsekbe, lepillantanék rá, és akkor meglátnám, ahogy rám néz csillogó szemeivel, miközben az arca két oldalról be van horpadva, ahogy péniszem a szájába lüktet...

Belekellett harapjak a saját karomba, hogy ne nyögjek fel, ahogy élvezetemet a zuhanyzó falára spricceltem. A sok stressz, új suli és környezetváltás miatt nem igazán nyúltam magamhoz az elmúlt időkben, pedig igenis kellett volna. Lábaim még percek múlva is remegtek, és agyam is ködös volt az orgazmus hatására. Édes istenem, nem hiszem el, hogy komolyan kivertem Yoongira...

Összeszedve magamat a szobám felé indultam, hogy végre ágyba bújhassak, és ha csak röpke időre is, de elfelejtsem ezt a ma esti rémálmot. Azonban mielőtt ez megtörtént volna, még bekukkantottam unokatesóm szobájába. Jimin az ágyszélén feküdt magzatpózban, takarója szinte majdnem a földön volt, feltételeztem lerúgta magáról alvás közben. Közelebb mentem hozzá, majd szépen visszatakargattam, hogy ne fázzon meg reggelre. Jobban megnézve őt pofija még mindig puffadt volt, biztos voltam benne, hogy még sírt egy sort, amikor hazaérkezett, sőt valószínűleg álomba is sírta magát amiatt a gyökér miatt. Jungkook még nem tudja, de kurva nagy bajban van, és ha a kezeim közé kerül, akkor elég sok mindent lefogok rajta verni.

Még mielőtt magára hagytam volna a szőkét, lágyan végig simítottam az arcán, és gondolatban rendesen szidtam magamat, amiért kivételesen hallgattam rá, és nem jöttem vele haza.



Sziasztok nyuszifülek!
Kisebb meglepetés, a rész több mint egy nappal korábban jött, remélem mindenki örül neki😊
Bár izgibb részeket ígértem, ez most mondhatni ilyen utóhatás lett, hogy akkor minek is micsoda a következménye, illetve azt hiszem ez most nem lett olyan hosszú, mint lenni szokott, de ígérem a következőben mindennel is kárpótollak titeket. Szóval Taekhyeon kikerült a képből, cserébe Felix bekerült, aztán majd meglátjuk mi lesz ebből az egészből...
Hogy vagytok nyuszifülek? Remélem élvezni fogjátok a hétvégét, akiknek nem rég kezdődött el az iskola azok próbáljanak meg most pihenni és lazítani egy kicsit 😉
A következő rész szerdáig várható, addig is vigyázzatok magatokra, puszi mindenkinek! <3