Veled minden jó - Taegi, Jikook +18 Befejezett

Feszültség

Taehyung pov

A reggeli rossz hangulata azt hiszem megmaradt mindenkinek egésznap. Jimin teljesen szétcsúszott attól a pár szótól, amit Jungkookkal váltott, Nam egésznap mélabús volt, amiért Jin pasija tényleg létezik, és folyamatosan csak arról volt szó, hogy a srác mennyire érett és komolyabb, mint bárki akivel eddig találkozott, Yoongi pedig szintén nem volt a toppon érthető okokból. Még kétszer megkérdeztem tőle, hogy minden rendben van e, de mindannyiszor ugyanazt felelte amolyan Yoongis stílusban, ami annyit jelentett, hogy nyilván nincs jól, de most hagyjam békén. Volt egy pillanatom reggel, amikor tényleg szerettem volna behúzni egyet a nyuszifiúnak, hogy újra el legyen rontva a csinos kis pofikája, de ettől függetlenül nem tartottam okénak azt, ahogy a cicafiú bánt vele, és biztos voltam benne, hogy abban a pillanatban megbánta, amint elküldte JK-t melegebb éghajlatra.

A depis időszak egész héten kitartott. Próbáltam otthon Jimint vigasztalni, aki egyszer még el is sírta magát, miszerint soha nem lesz túl Jungkookon, mert még csak ránézni sem tud másra, én pedig azt tanácsoltam neki, hogy ne erőszakoskodjon, inkább adjon időt magának ezzel kapcsolatban, és ne akarjon mindenáron túl lenni a nyuszifiún.

- És akkor gúnyosan rám vigyorog és azt mondja, hogy utána már csak jobb lesz?! Hát mégis kinek képzeli ez magát? – kérdezte felháborodva a szőke, majd zokogva visszabújt az ölelésembe.

Szóval így ment ez egész héten, de legalább az segített a helyzeten, hogy Jungkook nem jött iskolába, illetve unokatestvérem érezte csak ettől jobban magát, én magasról szartam rá, viszont Yoongiék aggódtak. A cicafiú ugyan nem mondta ki, de többször rajta kaptam, ahogy feszülten pillantgatott az ajtó felé az első órák alatt, illetve egyszer hallottam, ahogy megkérdezte Namjoont, hogy tud e valamit volt legjobb barátjáról. A szürke hajú azt felelte, hogy röviden beszéltek, de az már nem tartozik rá, hogy mit. Nos, itt igazat kellett adnom neki, elvégre Yoongi most tényleg elválta a köztük lévő köteléket, és én továbbra sem értettem, hogy mi is a baja igazán. Ami Namot illeti, próbált barátságos lenni Jinnel az ebédszünetekben, amikor nem volt más választása nagyon, mint hozzánk ülni, és azt hiszem ez egy kicsit megrendítette a Hercegnőt is, mivel nem nagyon tudta hova tenni a dolgot. Édes istenem, ha mindketten félretennék azt a rohadt makacsságukat meg a büszkeségüket, boldogan élhetnének együtt örökké, de hát mégis mi a francnak kommunikálni rendesen.

Szóval a hét egy kalapszar volt, de arcomra akaratlanul is mosoly kúszott, ahogy kiléptem péntek délután az iskola kapuján. Yoongi mellettem lépkedett, én pedig egy hirtelen ötlettől vezérelve a kezéért nyúltam, és összefűztem ujjainkat. Meglepetten pislogott felém, mire küldtem felé egy bíztató mosolyt. Amióta megtörtént a kedd reggeli balhé, szinte alig értem hozzá, a sulin kívül nem találkoztunk, és nem hogy egy csók, de még csak egy ölelés sem csattant el. Megbeszéltük, hogy nem lesznek érzelmek köztünk, és szégyellem is bevallani, de kurvára hiányoztak ezek a dolgok, még ha csak pár napja is volt az, hogy nála aludtam.

- Még mindig szeretnéd ezt a hétvégét is velem tölteni? – puhatolóztam óvatosan, miközben a pulzusom felgyorsult. Őszintén szólva féltem a választól.

- Persze – mosolyodott el lágyan Yoongi. – Érted megyek holnap reggel.

- Ha szeretnéd, akkor nekem a ma este is jó.

- Nem akarok túl sok lenni.

- Várj – torpantam meg zavartan. – Te most valami önbizalomhiányban szenvedsz?

- Menj a picsába – lökött egyet rajtam nevetve, miközben elengedte a kezemet. Én is nevetni kezdtem, és éreztem, ahogy melegség tölti meg a szívemet Yoongi mosolya láttán. Imádtam amikor mosolygott, pedig olyan ritkán láttam tőle.

- Akkor mi legyen, cicafiú? – kérdeztem közelebb lépve hozzá, majd finoman az arcára simítottam.

- Hétre érted megyek, addig készülj el – suttogta közénk, majd már ajkaimra is tapadt, ahogy derekamnál fogva magához húzott. Nagyot szusszantam a csókba, miközben a szívem majd kiugrott a helyéről. Már túrtam is bele a fekete hosszú tincsekbe, és még kitudja meddig folytattam volna, de hirtelen Yoongi ellépett tőlem. – Remélem este is ilyen heves leszel – kacsintott rám kacéran, majd még egy apró puszi után a kocsija felé vette az irányt.

- Ezek szerint ma nem alszol otthon – szólalt meg mögülem unokatestvérem, mire egy kisebbet ugrottam ijedtemben.

- A szívbajt hozod rám!

- Bocsánat – mondta kimérten, majd mellém lépve együtt folytattunk utunkat a buszmegálló felé.

- Minden rendben? – puhatolóztam a szőke felé, de az csak morgott valamiféle hagyjukot az orra alatt. Nem firtattam tovább a dolgot, kedd óta Jimin folyamatosan nyűgös és hisztis volt, hiába próbáltam vele többször beszélni, illetve aludtam vele azóta kétszer, amikor újra álomba sírta magát amiatt a gyökér miatt.

- Szerintem mégis csak ismerkedned kéne – böktem ki végül legújabb ötletemet, miután hazaértünk. Unokatesóm elkerekedett szemekkel bámult rám, majd megkérdezte, hogy egyáltalán meg van e még a maradék ép eszem. – Természetesen – feleltem bólintva.

- Akkor bizonyára megérted, hogy miért tartom ezt a világ legrosszabb ötletének – mondta közönyösen. Egy darabig még próbáltam rábeszélni legalább arra, hogy nézzen körül, de nem engedett, így végül elindultam készülődni, elvégre már csak másfél órám volt Yoongi érkezéséig, aki egyébként küldött egy furcsa üzenetet miszerint ne vigyek pizsamát magammal. A perverz kis dög.

Nem vittem túlzásba a dolgot, egy egyszerű farmert vettem fel egy fekete pólóval, illetve előszedtem a szürke vászon kabátomat, elvégre már közeledett a december, és beraktam a fülbevalóimat is. Fújtam még egy kis parfümöt magamra, majd a nappaliba várakoztam a cicafiúra.

- Jól nézel ki – jegyezte meg Jimin, miközben egy zacskós rament dobott a mikróba.

- Köszönöm – mosolyodtam el a bókra. – Mit fogsz csinálni este?

- Semmi különöset – felelte váll rándítva. – Megnézek valami nyálas filmet, amin kisírhatom magamat, közben eszek valami hizlaló szart, ha már olyan szépen lefogytam, és talán kiverem elalvás előtt.

- Jimin! – csattantam fel azonnal, miközben döbbenten meredtem rá. Oké, a szőke sosem vetette meg igazán a mocskos szavakat, de ez a nyíltság teljesen új volt tőle.

- Mi van? – vágta vissza foghegyről. – Mindenki lehet vulgáris, csak én nem? Kapjátok be – mondta érzelemmentesen, ahogy kivette a mikróból a vacsoráját. – Jó mulatást Yoonginál! – Azzal meg se várva válaszomat, már ment is az emeletre.

Eleresztettem egy apró sóhajt. Az utóbbi időben Jiminnek elég furcsa hangulatingadozásai voltak, de féltettem, hogy esetleg kifordul magából, vagy ne adj isten valami butaságot csinál, csak hogy bizonyítsa, hogy ő nem is egy unalmas, prűd senki. Volt egy ilyen hátsógondolat a fejében miszerint Jungkook ezért dobta őt, és ha sokkal vagányabb vagy tökösebb lett volna, akkor az a balfasz talán még mellette lenne. Őszintén szólva továbbra sem tudtam megérteni, hogy mégis miért sajnálja annyira annak a gyökérnek az elvesztését, de csak remélni tudtam. hogy egy nap ráébred, hogy sokkal jobb ez így mindenkinek.

A telefonom rezegni kezdett, Yoongi írt egy üzenetet, hogy a ház előtt vár rám a kocsiban. Felpattanva mentem ki hozzá, majd ültem be a fekete Bentleybe. Alig csuktam be az ajtót, máris ajkaimra tapadva köszöntött, amit meglepődve fogadtam. Egyre többször csókolt meg nyilvánosan, és pár napja Namjoonnak kicsúszott a száján, hogy a cicafiú ezt még soha nem csinálta senkivel. Érdekes volt mindenesetre.

- Szóval, mi ez a pizsama dolog? – kérdeztem úgy félútnál.

- Majd meglátod – húzta cinkos mosolyra ajkait a fekete hajú, én pedig kíváncsian vártam a dolgot.

Nem sokkal később megérkeztünk a hatalmas villába, majd pizzát rendeltünk. Yoongi érdeklődött, hogy útközben beüljünk e valami puccos étterembe, de úgy voltam vele, hogy jobban preferálnám, ha valami egészségtelen szart zabálnánk film nézés közben.

- Menj, öltözz át – mondta a fekete hajú. – A nappaliba van egy kis szatyor, abban van az itteni ruhád.

- Ha valami idióta, perverz jelmezt vettél nekem, akkor feldugom a seggedbe! – vágtam oda, miközben az említett helyiség felé sétáltam.

- Csak nehogy én dugjak végül valamit a fenekedbe! – kiabálta vissza a cicafiú, de már nem válaszoltam neki.

Igazat mondott, a hatalmas plazma tévével szembeni kanapén valóban ott volt egy elegáns papírtáska, amibe először nem is mertem belenézni. Biztos valami csipkés szar van benne, vagy plug, esetleg valami dildó, ahogy ismerem a házigazdát. Végül kezembe vettem a szatyrot, és egy gyors mozdulattal a kanapéra öntöttem a tartalmát. Az első amit megláttam egy feketefehér, kockás, hosszú pamut nadrág volt. Tapintásra elképesztően puhának és melegnek tűnt, biztos voltam benne, hogy ebben sosem fáznék. Aztán megláttam a hozzá tartozó pizsama felsőt is, ami ugyanolyan finom anyagból volt. Hosszúujjai feketék voltak, de elől és hátul a szürke színt viselte, míg a mellkas résznél egy hatalmas, fekvő Bambi volt rajta. Továbbra is elkerekedett szemekkel vizslattam a ruhát a kezembe, és így máris értelmet nyert, hogy ne hozzak magammal pizsamát.

- Tetszik? – hallottam meg magam mögül a számomra oly kedvelt mély hangot.

- Imádom az anyagát – válaszoltam még mindig a nadrágot fogdosva, majd hirtelen kapcsolva a fekete hajú felé fordultam. – De most komolyan, Bambi?

- Naná – bólintott mi sem természetesebben. – Kezdetektől fogva úgy gondolom, hogy olyan az arcod, mint Bambinak. Többet között a hatalmas őzike szemeid miatt.

- Nos – mosolyodtam el, ahogy közelebb léptem Yoongihoz. – Akkor nekem cicás pizsamát kéne vegyek neked.

- Cicásat? – vonta össze kérdőn szemöldökét a velem szemben álló.

- Aha. Olyan kis cicapofid van – mondtam, majd két oldalról Yoongi arcára fogtam.

- Taeee – szólt rám elnyúltan, ahogy két kezemért nyúlt, hogy hagyjam békén az arcát, de nem érdekelt, inkább lejjebb hajolva finoman szájon csókoltam.

- Köszönöm a pizsamát, nagyon kényelmesnek tűnik – feleltem enyhén zavartan, ahogy elléptem a fekete hajútól. Fejemben még mindig visszhangzott az a mondata, hogy mostantól ez az itteni ruhám. Nem tudom Yoongi hogyan bánt az előző alkalmi partnereivel, de én sosem vettem ilyet a szexkapcsolataimnak, sőt igazán nem is aludtam velük. Úgy éreztem, hogy ez az egész ami köztünk van kezd átfordulni valami nagyon másba, valami érzelmesebbe, csak ezt a cicafiú éppen nem veszi észre, vagy ha igen, akkor harcol ellene.

- Nincs mit – motyogta Yoongi az ajkaimra, majd elkezdte lehúzni rólam sötét pólómat. – Segítek átöltözni.

- Inkább másba segíts – mosolyogtam bele a csókba, ahogy neki nyomtam csípőmet az övéjéhez.



Yoongi pov

Reggel a telefonom rezgésére ébredtem fel, ami miatt átkoztam is magamat, hogy a faszért nem némítottam le még este. Rá se pillantottam, tudtam, hogy a kölyök az. Éjféltől vagy tízszer hívott, nem tudom mi a faszt akart, de mindannyiszor kinyomtam. Gondoltam, hogy elment valahova bebaszni, aztán részegen lelkisegélyesdit akart játszani, csak hogy én kurvára nem voltam benne a buliba. Na, az viszont már más kérdés, hogy miért hív reggel nyolckor, de betudtam annak, hogy még mindig nem józanodott ki. Minden esetre hagytam a picsába, és visszabújtam Tae ölelésébe, akivel fantasztikus estét töltöttem. Miután odaadtam neki a pizsit, toltunk egy újabb hatvankilencet, és be kell valljam, hogy egészen meglehet szokni ezt az orális szex dolgot, mármint azt, ha én is csinálom, nyilván ha én kapom az teljesen rendben van. Utána együtt zuhanyoztunk, de ott már csak kézimunka volt, végül a szobámba egy Adam Sandler film mellett pizzáztunk, aztán kiskiflibe vágtam magam elalvás előtt. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is összetudnék bújni bárkivel is, de a Bambi arcú mellett valahogy ez sem feszélyezett, sőt egészen megnyugtat a dolog, főleg amikor körbe leng mindent a jellegzetes menta illata.

A kibaszott telefonom csak nem kussolt el, JK továbbra is kitartóan hívogatott, én meg már úgy voltam vele, hogy tényleg kibaszom a picsába a készüléket, vagy felveszem és elküldöm a búsba a kölyköt.

- Yoongiiih – nyöszörögte álmosan Taehyung a fülembe, miközben még jobban magához vont.

- Cssshh, egy perc az egész – motyogtam a göndör hajú orrára puszilva, majd a telefonomért nyúlva felvettem azt. – Ajánlom, hogy kurva fontos legyen.

- Végre már, bassza meg. Taehyung veled van? – hallatszott a túloldalról a kölyök feszült hangja, de engem csak még jobban felbaszott az, hogy már korán reggel a Bambi arcúról kérdez.

- Mi a fasz közöd van hozzá? – vágtam vissza egyre idegesebben, de ekkor JK olyat mondott, amire végképp nem számítottam.

- Jimin itt van nálam.

- Hogy mi a jó büdös lófasz van? – fakadtam ki teljesen, mire Tae is nyitogatni kezdte szemeit. – Mi a faszt csináltál vele?

- Héj, állj már le, baszdmeg – vette fel a hangerőt Jungkook is. – Kurvára nem csináltam vele semmit, a kibaszott Octagon kellősközepén vonaglott magában.

- És ezt higgyem is el? – kérdeztem gúnyosan. Na persze, Park Jimin Gangnam legnépszerűbb night clubjában egyedül. Még a feltételezés is nevetségesnek hangzik.

- Leszarom mit gondolsz, de vigyétek el innen, mert nem bír lábra állni, engem meg utál – mondta a kölyök, és ekkor meghallottam a háttérben a szőke hisztis hangját. Kurva geci jó.

- Faszom... mindjárt indulunk – feleltem foghegyről, azzal bontottam a vonalat.

- Mi a baj? – nézett rám riadtan Tae őzike szemekkel, és egy pillanatra eljátszottam a gondolattal, hogy kikapcsolom a telefont a picsába, azt mondom neki, hogy minden rendben van, és együtt töltöm békésen a mai napot a göndör hajúval. Persze a kurva lelkiismeretem közbeszólt.

- Szóval ne akadj ki, de az unokatesód Jungkooknál van – préseltem ki magamból nagy nehezen. Nos, partnerem nem akadt ki, még csak nem is kiabált, egyszerűen csak kimászott az ágyból faarccal, és egy pillanat múlva már öltözködni is kezdett ledobva magáról a Bambis pizsamát, amiben egyébként kurva cukin nézett ki. – Tae...

- Megölöm – jelentette ki olyan határozottan, mégis elképesztő higgadtsággal, hogy még én is megijedtem tőle. – Most elmegyek hozzá, és a farkánál fogom fellógatni. Ha csinált valamit Jiminnel, akkor kurvára kicsinálom.

- Elviszlek – feleltem ugyanolyan magabiztosan, majd már nyúltam is a tegnapi farmeromért.

- Köszönöm – motyogta Tae az orra alatt, de mielőtt kiment volna a szobából még utána szóltam.

- Jimin jár szórakozóhelyekre?

- Nem – vágta rá a göndör hajú azonnal. – Úgy kell őt kirángatni a házból.

- JK azt mondta, hogy az Octagon közepén vonaglott egyedül.

- Octagon? – nézett rám partnerem felvont szemöldökkel.

- Egy nagyon népszerű hely Gangnam körzetében – feleltem bólintva. – Elég sokat jártunk oda Nammal meg a kölyökkel, jó kis hely, de nem vetik meg az illegális szereket, ha érted amit mondok. Az a hely egy olyan srácnak, mint Jiminnek nos... finoman szólva sem a legjobb.

- Biztos, hogy nem – csattant fel bosszúsan Tae, miközben közelebb lépett hozzám. – Ismerem az unokatestvéremet, az pedig, hogy Jungkook mi a faszt mondott...

- Héj, héj! – Fogtam arcára, ahogy még közelebb vontam magamhoz. – Velem ne kiabálj, én csak azt mondom, amit hallottam. Most szépen kocsiba ülünk, elmegyünk érte, aztán valamit kitalálunk, oké?

- Ne haragudj – hajtotta le a fejét zavartan a Bambi arcú. – Csak felbasz ez az egész, nem így képzeltem el a mai napot, és unom, hogy valami szar mindig történik.

- Tudom – simítottam végig a puha arcbőrön, majd egy apró csókot leheltem a kívánatos ajkakra. – Nem lesz semmi gond, itt vagyok.

- Köszönöm – mondta Tae, majd szorosan átölelt. Csak tudnám, hogy miért vagyok ilyen kibaszott jó fej, ha róla van szó.



Az úton egyikünk sem szólalt meg, de nem is nagyon próbálkoztunk igazából. Taehyung feszülten bámult hol maga elé, hol az ablakon kifelé, míg én próbáltam száműzni a reggeli álmosságot a búrámból inkább kevesebb, mint több sikerrel. A rövidebb úton mentem, ismertem az összes útvonalat a kölyökhöz, bármikor eltaláltam volna hozzá akár csukott szemmel is. Úgy közel fél óra alatt le is parkoltam az ismerős házhoz, és hirtelen görcsölni kezdett a gyomrom, ahogy eszembe jutott a sok szép emlék, amik idekötöttek. A fasz ki van, tényleg kezdek szentimentális lenni.

- Ez az? – bökött a ház felé a mellettem ülő, mire tétován bólintottam. Kurvára nem akartam bemenni oda. – Remek – felelte, majd már ugrott is ki. Nem győztem utána rohanni, de mire lezártam a kocsit, ő már javában dörömbölt az ajtón.

- Halkabban baszdmeg, apám még alszik – vágta ki az ajtót Jungkook. Jó pár méterre voltam tőle, de még így is megtudtam azonnal mondani, hogy nincs a legjobb kedvében. A legkisebb mimikájáról is tudom, hogy éppen hogy érzi magát, jobban ismerem, mint saját magamat.

- Hol van? – kérdezte sziszegve Tae. – Ha megtudom, hogy...

- Itt vagyok, faszom már – morogta Jimin, majd előbújt a kölyök háta mögül.

Szóval, én nem akarok bunkó lenni, tényleg nem, de a törpe valami elképesztően szarul nézett ki. Szőke haja mint valami madárfészek úgy állt a fején, szemei vörösek voltak, ami körül valami félig lemosott szürke smink volt. Egy piros lenge inget viselt, ami az este még valószínűleg jónak tűnhetett, de most borzasztó gyűrött volt, illetve egy fekete tapadós farmert. Igazából pontosan úgy nézett ki, mint egy átlagos gimis, aki átbulizta az éjszakát, és most éppen kurva másnapos.

- Hogy nézel ki? – fakadt ki Taehyung is, mire a szőke morogni kezdett valami nem túl kedveset.

- Én mondtam neki, hogy fürödjön le – mondta Jungkook továbbra is az ajtóban állva. Ő legalább pizsamában volt a törpével ellentétben.

- Mintha kéne is tőled bármi – vetette oda foghegyről a szőke.

- Héj, ha én nem hozlak haza, akkor azok a faszkalapok bedrogoznak, azt jól partiba vágnak! – emelte fel a hangját a kölyök Jimin képébe állva, mire az csak gúnyosan horkantott egyet.

- Miről beszél, hah? – kérdezte egyre indulatosabban Tae, miközben szembe fordította saját magával unokatestvérét. – Te tényleg elmentél egyedül valami éjszakai klubba?

- És ha igen, akkor mi van, basszameg? – lökte el magától a Bambi arcút a szőke, nálam meg már el is szakadt a cérna. Egy pillanat alatt termettem kettejük között, és fogtam Jimin csuklójára, aki riadtan nézett fel rám.

- Nagyon vigyázz, hogy mégis mit engedsz meg magadnak a mostaniak után, mert kezd elfogyni a türelmem – hajoltam az arcába fenyegetően. – Nekem most éppen a pihepuha ágyikómba kéne lennem az unokatestvéreddel, de helyette itt vagyok, és még egy kibaszott kávét sem ittam.

- Csináljak egyet? – kérdezte érdeklődve volt legjobb barátom.

- Hálás lennék – bólintottam gúnyosan, mire a fekete hajú visszament a házba.

- A kutya sem kérte, hogy ide gyertek – adta tovább a helyi jampit a szőke.

- Egyáltalán hogy kerülsz Jungkookhoz? Chan tudja, hogy hol vagy? – sorozta meg kérdésekkel az előttem állót a Bambi arcú.

- Hanseo bácsinál van – felelte halkan a törpe, mire Tae bólintott egyet. Nekem fingom nem volt róla, hogy az ki a gyász, de jelenleg nem is érdekelt.

- Szóval hogy kerülsz ide? – tettem fel a kérdést ezúttal én.

- Taehyung azt mondta, hogy ismerkednem kéne, szóval hallgattam rá – válaszolta egy váll rándítással a szőke, mire érdeklődve a göndör hajú felé fordultam.

- De nem így értettem, cseszd meg! – kiabált rá partnerem. – És tudom, hogy te is tudod, hogy nem erre gondoltam!

- Kit érdekel – vont vállat újra a törpe.

- Tessék. – Jelent meg a semmiből a kölyök, majd nyújtott át egy bögrét. A gyomrom újra görcsbe rándult, ahogy realizáltam, hogy ez az én bögrém. Pontosabban az, amit mindig akkor használok, ha itt vagyok.

- Köszönöm – morogtam az orrom alatt elkapva róla a tekintetem, azzal már kortyoltam is bele az éltető fekete nedűbe.

- Ha csináltál vele valamit... - fordult ezúttal Tae Jungkook felé, mire az sértetten felhorkantott.

- Hazahoztam, mielőtt megerőszakolták volna!

- Hogy mit csináltak?! – nézett vissza a szőkére a göndör hajú, de az csak a halántékát masszírozta miszerint fejfájást kap tőlünk. Kivételesen egyetértettem vele, elvégre egy kertváros kellős közepén ment a hiszti. A szomszédok valószínűleg kurvára örülnek nekünk, csoda ha nem basznak hozzánk egy fél káposztát valamelyik ablakból.

- Eltúlozza, és különben is, csak szórakoztam! – magyarázta hevesen a törpe. – Amúgy meg maradj ki belőle! – pillantott rá a kölyökre.

- A picsába Jimin, ha én nem vagyok... - kezdett bele volt legjobb barátom, mire a másik közbevágott.

- Akkor nem megyek tönkre, baszdmeg!

A levegő megfagyott, még az én kezemben is megállt a bögre, ahogy mindenki feszülten pillantott egymásra. Komolyan nem értem hogyan kerülök mindig ilyen helyzetekbe, de mostanában kezd elegem lenni ebből a sok drámából.

- Hazamegyünk! – jelentette ki ellentmondás nem tűrő hangon Taehyung. – Indulj!

A szőke tovább morgolódott, végül útját fekete Bentleym felé vette. Remek, akkor kocsikázhatunk tovább.

- Köszönöm, hogy nem engedted, hogy még nagyobb őrültséget csináljon – motyogta a göndör hajú Jungkooknak, mire az biccentett egyet keresztbefont karokkal. – De ha megtudom, hogy mégis hozzáértél...

- Na jól van, nekem mára ennyi elég volt – felelte a kölyök, majd a bejárati ajtó felé indult. Tae először mereven bámulta, végül pár pillanattal később unokatestvére nyomába eredt.

- JK – szóltam a fekete hajú után, mire az felvont szemöldökkel fordult vissza. – Tessék. – Nyújtottam neki vissza az immár üres poharat. – Köszönöm a kávét. – Pár másodpercig tűnődve nézte a kezemben lévő már kopott Narutos bögrét, végül visszafordult a házuk felé.

- Vidd el, dobd ki, vagy csinálj vele, amit akarsz. Nincs értelme, hogy itt maradjon – mondta kimérten, azzal már csak az ajtó csapódását hallottam.

Keserű szájízzel és még mindig görcsölő gyomorral mentem vissza Bentleymhez, de nem tudtam vitatkozni Jungkookkal. Igaza volt, semmi értelme nem volt, hogy nála maradjon bármi is, ami hozzám kapcsolható, elvégre megmondtam, hogy már nem vagyunk barátok. Egy kisebb sóhajjal ültem be a kocsiba, ahol vágni lehetett volna a feszültséget. Nos, nem pont így terveztem a ma reggelem.




Sziasztok nyuszifülek!
Egy kicsit hosszabb résszel érkeztem, remélem tetszett mindenkinek😊
Nem véletlenül nem részleteztem a Jikook páros teljes jelenetét, majd úgy is eljutunk oda a másik történetben, de a lényeg azt hiszem így is kivehető volt 😉
A következő rész jövőhét szerdáig érkezik, addig is vigyázzatok magatokra, sok puszi mindenkinek! <3