Sárkányok háza: Tűzcseppek

A második küldetés

Amikor Criston belépett a herceg szobájába, rögtön megérezte a feszült hangulatot. Este volt, odakinn sötétség honolt. Odabent vörös és fekete mécsesek égtek a falakon, és két sárkányfogból készült gyertya az asztalon, ahol szokás szerint pergamenek hevertek, tekercsben, vagy szegletes levélformába zárva. Amikor a férfi megtorpant a küszöb előtt, a két őr egyike elkérte a kardját. Csak az üresen fityegő hüvellyel az oldalán léphetett be. Daemon herceg annyira féltette az életét, hogy palotája közepén a saját hívei is csak fegyver nélkül közeledhettek hozzá. Veszélyben van, értette meg Criston, mielőtt átlépte volna a küszöböt. Daemon herceg szobor mereven ült karosszékében. Meg sem mozdult. Amikor a férfi közelebb jött, akkor emelte rá tekintetét a gyertyák adta erős fényből. A lovag üdvözölte őt, de egy percig úgy viselkedett Daemon herceg, mintha nem is hallaná. Ám nyomban visszatért szemébe az élénkség:

- Örülök, hogy itt vagy, Criston.

- Mindig itt vagyok, uram.

Ez hűségnyilatkozat volt a részéről. A herceg pontosan tudta, mire céloz a férfi, és hálásan rámosolygott:

- Ezért mondtam, hogy örülök neked. Tudom, rád mindig számíthatok. Rengeteg mozgolódás történik mostanában, és bizony némelyik nem éppen kellemes nekem. Meg a birodalomnak sem.

Criston türelmesen kivárt, tudta, nem ezért hívatták. A herceg egy szemlátomást akkor írott levelet emelt fel. Az előzőnél hosszabb volt, és még nem pecsételte le. Criston csodálkozó tekintetét látva megmagyarázta:

- Lyonel Strong nagyúrhoz viszed ezt a levelet. Holnap hajnalban indulsz. Itt a gyűrűm, és egy darab viasz. Mielőtt elindulsz vele, el kell olvasnod, még ma éjjel. Ez a legfőbb parancsom. Ha ugyanis útközben megölnek, a levél nem juthat mások kezébe. Olvasd el, tartsd titokban, vésd az eszedbe minden szavát, aztán pecsételd le. A gyűrűt küldd be hajnalban Rowan nagyúrhoz. Ha elfognak, tépd össze és égesd el, vagy dobd vízbe, de az üzenetnek célba kell érnie. Strong nagyúr Harrenhalban tartózkodik.

- És utána mi lesz, uram?

- Jöhetsz haza. Engem itt találsz, de ne csodálkozz, hogy ha nem találod itt a lányodat. Most menj.

Az utolsó szavak elgondolkoztatták Cristont. Elment a szállására, de ott túl sokan voltak. Hát Ser Derrick Fossoway beengedte őt az őrség szobájába, kapott egy gyertyát is. Elolvasta a levelet kétszer, sőt átfutotta harmadszor is. Az éjszaka közepén végzett és lepecsételte a levelet. Tudta már, miért kell a levél tartalmát mindenképpen célba juttatnia.

Reggel újult erővel ébredt. Daemon azt üzente neki Royce Caron parancsnokon keresztül, hogy a küldetés végeztével keresse fel az Első Hetek Tanácsát. Bár lehet, ő akkor éppen Hullámtörőn lesz. Ezt még ő sem tudta előre. Criston arra gondolt, hogy gyerekei keresésére indul, de túl kockázatos volt. Ha nem ér vissza idejében, Daemon bizodalmát veszti. Ráadásul havazni kezdett. A palotában az öreg Munkun mester, aki már sokat látott életében, az eget vizsgálva azt mondta: lehet, hogy hónapokig havazni fog. A palotában előre kifizette szállását, lova helyét, ételét, italát. Akkor aztán gyalog indult el a Szikla kapu felé. Csak bepillantott a Burokparti utcába és máris ment tovább. Nagyon sietett. Lassan szállingózott a hó, varjak károgtak a fák ágain. Cristonnak, ha eszébe jutott, hová igyekszik, megjelent ajka szélén egy derűs mosoly. Megzörgette a Caraxes szentély vaskapuját. A Targaryen Sárkányok-templomot övező négyembernyi magas, hótól fehér falon nem láthatott át. Hallgatta hogy, közelednek-e léptek. De síri csönd volt odabent. Hát megrángatta a kapu harangját. Élesen, vérfagyasztóan szólt a kolomp, félelmetes hangulatot csalt a komor, szürke udvarba. Hamarosan kinyílt az ajtó. A septa ugyanaz volt, aki a lányát elébe hozta.