[Amber szemszöge]
Pont hallottam, ahogy Louis száját elhagyja egy 'ó a picsába' mormolás, mielőtt kinyílt az ajtó és ismerős hangokat hallottam.
"Kibaszottul nem értem, hogyan engedhetted őt vezetni és engem nem! Na, gyerünk már, én sokkal, de sokkal jobb sofőr vagyok nálad, te kis szar!" Ezek voltak Jenny első szavai, amikor belépett abba a bárba, ahol először láttam fellépni a Little Nothings-t másfél héttel ezelőtt. Jenny a káprázatosan vörös hajával és felemelt ujjával gyorsabban szelte át a helyiséget, mint amire egy ember képes és keményen mellkasba bökte Louis-t.
Alex és Ed nem tudták abbahagyni a hangos röhögést, Harry pedig csak kuncogott mellettük. Szinte érzem, ahogy végigvibrál kényelmes, meleg testén, miközben egyik kezét lazán a vállamon pihenteti. Másrészről Louis csupán vigyorog, ahogy kezeit egy 'hé-nem-az-én-hibám' mozdulattal felemeli, "Nos, neked is szia, Jenny!"
Jenny nem volt teljesen mérges, úgyhogy nem tartott neki sokáig, mire arca visszaállt normális helyzetébe és egy mosollyal válaszolt. "Még mindig kibaszottul mérges vagyok rád, ugye tudod?" Jelentette ki, de széles mosolya másról árulkodott.
Louis jött el Harryért és értem Perrie kicsi piros bogarával; valami azt súgja, hogy Jenny többszöri sikertelen alkalommal megpróbálta kölcsönkérni azt a kocsit.
"Jenny őrült módjára vezet." Suttogta Harry a fülembe azzal a szórakoztató rekedtes hangjával, de valószínűleg elég hangos volt ahhoz, hogy Jenny felénk forduljon és gyanakodva Harryre nézzen. "Ó, te ne kezdd el azzal a kis hormonális tinédzser seggeddel, Harry Styles! Először zsémbes vagy, aztán amikor legközelebb látlak, BUMM, hülye, vigyorgós vagy és úgy sugároz belőled az a kibaszott boldogság, mint valami baszomadta unikornisból, és kibaszottul NINCS RENDBEN, HOGY EMBEREKET ÖLJETEK MEG A KETTŐTÖK CUKISÁGÁVAL!"
Louis nem tudta tovább visszatartani, amikor Eddel és Alex-szel együtt röhögésben törtek ki, miközben Jenny szélesen és mindenttudón mosolygott ránk. Érzem, ahogy az arcomat elönti a forróság, pedig senki sem mondta ki a nevemet.
Senki sem tudta abbahagyni a röhögést Jenny kiborulása miatt, pedig Harry bátran próbálta legyőzni. Amitől persze Jenny csak a szemeit forgatta. "Igen, így igaz. Ti ketten túl sokak vagytok számomra - én végeztem. És még mindig rohadt jó sofőr vagyok!"
"Mindegy" Louis összecsapta a kezeit egy széles vigyorral, ami Jenny figyelmét visszaterelte magára. "Ó nem nem - te csak ne 'mindegyezz' nekem, te kis ... kis punk szar, Tomlinson! És mi ez; Zayn azt mondta, hogy tegnap csináltattál egy új tetkót! Ha? Miért nem én voltam az első, akinek elmondtad? Mélyen csalódtam benned."
Ahelyett, hogy valami frappánssal visszavágott volna Louis Jennyinek, egyszerűen megragadta a karjait, és egy óriási medveölelésbe fogta a lányt. "Maradj már kussban! Jézus! Sam ki fog minket dobni, ha továbbra is ilyen picsásan viselkedsz én kicsi vöröském. Jézus!" Kuncogott gyengéden, aztán megpuszilta Jenny arcát, miközben a lány folyamatosan megsértődöttet játszott a karjaiban.
"Oké, te jobban tennéd, ha megmutatnád már azt a tetkót, így nem fogok kiakadni, hogy azon a v-betűs szón szólítottál." Jenny felnézett a magasabb fiúra. Nem bírom abbahagyni a mosolygást. Jenny annyira cuki volt egész idő alatt. Azzal a robbanó, mindent kimondó egyéniségével. Leszarja, hogy mások mit gondolnak róla - és eléggé biztos vagyok benne, hogy minden esélyt megragad arra, hogy a fiúkat ugrassa, nem számít, mennyire híres lett a bandájuk, vagy hogy mennyire 'rosszfiús' tetkókkal végzik.
Miközben Louis felhúzta a pulcsijának az ujját, hogy megmutassa a legújabb tintás kreációját, Harry felém fordult. "Jenny néha kicsit az ember idegeire tud menni, de különben nagyon rendes. Tudod, nagyon sajnálom, hogy most próbálnunk kell - leülhetsz és hallgathatsz minket Jennyvel - oké? Mármint én eléggé szarul érzem magam miatta. Azt hiszem, Sam lánya is itt van valahol, ha ti lányok valami meleget szeretnétek inni, vagy ilyesmi. Kicsit lehűlhet a levegő itt bent. De nem tart sokáig - csak lesz egy fellépésünk szombaton, amire fel kell készülnünk - és aztán van pár új dalom, amit meg szeretnék mutatni a srácoknak, de ez várhat."
YOU ARE READING
the journal - h.s. (hungarian)
Fanfiction"Arra rájöttél, hogy egy napló nagyonis személyes dolog, ugye?" A hangja érdes, mély és fenyegető volt, késztetett, hogy egy lépést lépjek hátra félelmemben, amikor folytatta, "úgyhogy az egyetlen kérdésem, hogy mi a faszt állsz az enyémmel?" erede...