Forbidden love (BTS Jikook fanfiction) BEFEJEZETT

Jikook 2.fejezet (Vacsora, feszültséggel tálalva)

*Jimin szemszöge*

Néhány óra múlva Jin és Suga is hazaértek. Kezükben telepakolt bevásárlószatyrokat hoztak. Első útjuk a konyhába vezetett, hogy lepakolhassák a cuccokat.

-Most hova mész, Yoongi?-állította meg Jin a menekülni próbáló Suga-t.-Segíts kipakolni a szatyrokból!

-De elfáradtam. Így is én cipeltem a nehezebb szatyrokat.-masszírozta Suga saját vállát.

-Menj csak Suga-hyung, majd én segítek kipakolni Jin-nek.-léptem be a konyhába.

-Kösz, kölyök.-mondta Yoongi, majd megborzolta a hajamat, aztán fel is szívódott.

-Nem érdemli meg, hogy megcsináld helyette.-morogta Seokjin.

-Fáradt volt, had pihenjen.-mondtam, miközben nekiláttam kipakolni az egyik szatyrot.-Nam hol van? Nem veled és Yoongi-val ment vásárolni?-kérdeztem.

-De igen. Csak eszébe jutott, hogy ott hagyta a töltőjét a táncteremben és bement érte.

-Tae és Hoseok is a táncteremben vannak, nem?

-De.

-És mikor jönnek haza?

-Mi az? Hiányoznak neked?-nevetett Jin, miközben kipakolta a zöldségeket és a gyümölcsöket.

-Ha-ha, de vicces.

-Miért, tényleg hiányoznak?-döbbent le. Persze nem hiányoztak, csak Kook miatt érdeklődtem V-ék felől.

-Nem, csak ha később jönnek, lesz néhány nyugodt percem J-Hope nélkül a szobánkban.-mondtam, miközben lábujjhegyre álltam, hogy be tudjam tenni a chipseket a szekrénybe. Még jó, hogy hét zacskó volt.

-Ne segítsek?-kuncogott Jin.

-Nem. Megoldom.-mondtam sértődötten, majd mikor mind a hét zacskót begyömöszöltem a szekrénybe, elégedetten feel sóhajtottam.

-Hoztam volna széket, hogy felérd.-röhögött még mindig Seokjin.

-Állandóan a magasságom a téma.-morogtam, majd kimentem a nappaliba és elkezdtem könyvet olvasni.

Fél nyolckor újra nyílt a dorm bejárati ajtaja. Kookie, Jin, Suga és én, éppen vacsoráztunk, amikor Mone, Hopi és Tae végre hazaértek. Még be sem léptek az ajtón, már hallottuk hangos civakodásukat.

-Hagyjátok már abba! Nem volt elég, hogy egész úton marakodtatok?-hallottuk a leader erős hangját, mire Hopi és V elhallgattak.

Bejöttek az étkezőbe és csatlakoztak a vacsorához. Tae mindig Jungkookie mellett ül az asztalnál, és Kook szabadon is hagyta maga mellett a széket, de V nem mellé ült le. Jin jobb oldalán foglalt helyet. Ismét megesett a szívem a maknaen.

-Jó étvágyat!-mondta Jin, hogy megtörje a hirtelen beállt kínos csendet. Néhányan nem tudták, hogy ez minek tudható be, de én tudtam.

-Köszönjük, hyung.-csámcsogott Hobi.-És a vacsorát is.-tette hozzá, majd újra csönd ütötte fel a fejét köztünk.

-Megtudhatnám, hogy J-Hope és V mér' veszekednek?-intézte Yoongi a leadernek szavait.

-Hope elmondta a véleményét V-nek arról, ahogy a maknaeval viselkedett délelőtt.-válaszolt Namjoon halál nyugodtan.

-És Hope túl szókimondó volt, mi?-vigyorgott Suga.

-Nem, teljesen normálisan közölte a véleményét, de Taehyungnak így sem tetszett, mert tudta, hogy igaza van.-mondta a leader.

-Miért, hogy bánt V Kookie-val?-kerekedtek el Jin szemei.

-Ja, amúgy mi is volt?-kérdezte Suga.

-Elmeséled, Taehyung?-fordult az említett felé Mone.

-Nem.-válaszolt ridegen V.

-Akkor mondd el te, Jungkook!-mondta Nam.

Kook remegő hangon elmesélte ugyanazt, amit nekem is elmondott a történtekről. Ennek hallatán Jin ledöbbent, Suga pedig csak csóválta a fejét.

-És te, Hope, mit mondtál V-nek?-érdeklődött tovább Yoongi.

-Hát, azt, hogy Kook nem akart hencegni azzal, hogy jól megy neki a koreó. De Taehyung rám is felkapta a vizet és belém kötött.-gondolt vissza J-Hope.-Taehyung, Kook csak segíteni akart neked.-intézte Hopi V-nek szavait.

Tae nem mondott semmit, csak böködte a villájával az ételt, ahogy eddig is.

-Tae, mi is ugyanúgy stresszelünk a koncert miatt, mint te és nekünk is sokat kell fejlődnünk, de ha segítjük egymást könnyebb lesz.-mondtam V-nek.

De erre sem válaszolt.

-Ha bedugod a fejed a homokba, nem lesz jobb.-morogta Yoongi.-Hagyd abba a gyerekes viselkedést és kezdj magaddal valamit!-folytatta, majd felállt és megindult Jinnel közös szobájukba becsapva annak ajtaját. Ez Yoongi-nál valami olyasmit jelenthet, hogy "Ne idegeskedj, V! Dolgozz keményen, mert a szorgos munkának mindig meg van az eredménye!" Csak még dolgozik a közlésmódon.

-Hyung...-kezdte Kookie V felé fordulva, remegő hangon, szinte suttogva.-Na...nagyon sajnálom.

-Ez röhejes. Jungkook, ne te esedezz a bocsánatáért!-csattant fel az eddig higgadt Namjoon.

Erre Tae megunta a társaságunkat, felállt az asztaltól és bement Nam, Kook és az ő közös szobájukba. Mi, akik ott maradtunk, sóhajtva néztünk össze, majd próbáltunk másról beszélgetni. Szép lassan azonban mi is elszállingóztunk fürdeni. Ezután mindannyian ágyba hullottunk. De lefogadom, aludni senki sem tudott a dormban uralkodó feszültség miatt.