Forbidden love (BTS Jikook fanfiction) BEFEJEZETT

Jikook 32.fejezet (A "családi" bográcsozás)

*Jimin szemszöge*

Másnap reggel apró nyuszim csókjára ébredtem. Kinyitottam a szemeimet és édes mosolyát pillantottam meg először, amint fölém hajolt.

-Jó reggelt, szerelmem.-köszöntött.

-Szia.-túrtam bele a hajába.

-Hoztam neked reggelit.-mondta, majd az éjjeliszekrényre mutatott, amin egy tálca volt, rajta epres joghurttal és kiflivel.

-Köszönöm, Kookie.-mondtam, majd nyújtóztam egyet és az ölembe vettem a tálcát.-Anyudék ébren vannak?

-Elmentek bevásárolni.

-Értem.-mondtam csámcsogva.-Tegnap este beszélgettem egy kicsit anyukáddal.

-Igen, mesélte. Szimpatikus vagy neki.

-Komolyan? Ezt ő mondta?

-Aha. Azt mondta, idézem: "Nagyon udvarias és kedves fiú ez a Namjoon."-imitált női hangot Kook, majd jót nevetett.

-Aish, ne nevess már! Én nem találom viccesnek, hogy nem tudja megjegyezni a nevemet. De miért nem jegyezte még meg?

-Nem tudom. Anyának elég pocsék a névmemóriája.

-Akkor a többiek nevét hogy tudta megjegyezni? Csak mert az enyémen kívül az összes BTS tag nevét tudja.

-Jaj, Mochi. Ne akadj fenn ilyen apróságon! Idővel megtanulja a neved, de a lényeg, hogy kedvelnek téged, ahogy szeretted volna.

-Csak anyukád kedvel engem. Apukáddal még nem beszélgettem. Mármint úgy mélyebben.

-Vele nem is fogsz. Ő nem olyan...hogy is mondjam...érzelgős és közvetlen, mint anya.

-Akkor hogy fog megismerni?-estem kétségbe.

-Csak add önmagad!

-Hát, jó.-ennyit tudtam mondani a nem túl kielégítő válaszra.

-Felöltözöm.-mondta Kookie, majd felállt az ágyról, kivett néhány ruhát a bőröndjéből és vetkőzni kezdett.

Én eközben félretettem a tálcát és fürödtem a látványában, amit szerencsére nem vett észre. Egy könnyed mozdulattal kibújt az alvópólójából és ledobta a földre. Látni engedte kidolgozott felsőtestét és széles hátát. Tenyerét végighúzta kockás hasán és mellén. Beharaptam az alsó ajkamba a látványra. Mmm...Kookie. Meglátta, hogy az ajkamat harapdálom, mire önelégülten elvigyorodott.

-Látom, tetszik a műsor.-mondta, majd rámászott az ágyra és beleült az ölembe velem szemben.

Kezeivel átfogta a nyakamat, én pedig a fenekét tartottam, ami tökéletesen érződött vékony alvónadrágján keresztül.

-Ó, bébi. Kívánlak.-mondtam szemeibe nézve.

-Tudom. Én is téged. De itt nem lehet. A szüleim bárhol ránk nyithatnak.

-Most nincsenek itthon.

-Igen, de bármikor hazaérhetnek. Bírd ki még egy kicsit!

-Kibírnám én, ha nem lennél ilyen kibaszott szexi.

Nem válaszolt, csak szégyellősen elnevette magát.

-Most kinevetsz engem Jeon Jeongguk?

-Nope.-mondta, miközben előbújt kisfiús mosolya.

-Ez nem tudom mit jelent, de dögös, amikor angolul beszélsz.-mondtam, majd végigcsókoltam nyakától haladva a mellén, és a hasán.

Becsukta a szemét és hátradöntött fejjel nyögött egyet.