*Jimin szemszöge*
Másnap arra ébredtem, hogy valami hideg csikizi az arcomat. Kinyitottam a szememet és szembe találtam magam Jungkookal, aki egyenletesen lélegzett, a kifújt levegő pedig, az arcomat csiklandozta.
Boldog és elégedett voltam. Újra mellettem van a szerelmem, újra mellette ébredtem fel. Ennél többre nincs is szükségem.
Megfogtam Kook tarkóját és beletúrtam a hajába. Percekig játszadoztam a hajával, mire végre felébredt.
-Mmm...mit csinálsz?-morgott, miközben kinyitotta az egyik szemét.
-Szerettél volna még aludni?-kérdeztem lágyan, miközben megpusziltam az orra hegyét.
-Igen.-mondta rekedten, majd kinyújtóztatta végtagjait.
-Sajnos fel kell kelned. Mindjárt mennünk kell dolgozni.-mondtam, majd felültem az ágyban.
-Nem biztos.
-Ezt meg hogy érted?
-Ma nem mindenkinek kell bemennie. A manager majd hívja Namjoont, hogy kiknek igen. De hol voltál tegnap, amikor mindezt elmondták, hm?-kérdezte Kook, majd átfogta hátulról a derekamat, állát pedig, a vállamon pihentette.-Hol járt az eszed?-szagolt bele a nyakamba.
-Fogalmam sincs. Mostanában eléggé szétszórt vagyok.-mondtam, miközben lehunytam a szemeimet, ugyanis Kook csókolni kezdte a nyakamat.
-Rád férne egy kis pihenés, igaz?-kérdezte lágyan.
-Igen.
-Ne aggódj, intézkedek.-mondta, majd kipattant az ágyból és öltözni kezdett.
-Mit forgatsz a fejedben, kicsim?
-Majd meglátod. Gyere!-mondta, majd kézen fogott, aztán kimentünk a többiekhez.
A fiúk két részre oszlottak. Volt aki éppen a konyhában reggelizett és volt, aki a nappaliban nézte a TV-t. Yoongi, Tae, és Nam a konyhában voltak, Jin és Hope pedig, a nappaliban.
-Jó reggelt, srácok!-köszönt Jungkook vidáman.
-Jobb reggelt.-szólt vissza a konyhából Yoongi.
-Hívott már a manager?-kérdezte Kook, miközben lehuppantunk a kanapéra Jinék mellé, de úgy, hogy Jungkook egy percre sem engedte el a kezemet.
-Igen. Taenek, Yoonginak és Namnak kell bemennie.-válaszolt Jin-hyung.
-Miért pont nekik?-kérdeztem.
-Nem tudom mi alapján válogatott a manager.-mondta Jin.
-Nem mindegy? Örüljünk, hogy nekünk nem kell.-vigyorgott Jungkook, majd megragadta az arcomat és cuppogó hangokat kiadva belecsókolt a nyakamba, mire elkuncogtam magam.
-A kölyök jól mondja.-cammogott be a nappaliba Yoongi.-A faszomnak van kedve bemenni. Nektek miért nem kell? Ez igazságtalan.-háborgott Yoongi.
-Ne beszélj már ilyen csúnyán!-szólt rá Jin.-Legközelebb, majd nekünk kell mennünk.
Yoongit látszólag nem nagyon hatották meg Jin szavai, tovább morgott a nem létező bajsza alatt.
Egy bő háromnegyed óra múlva, Nam, Yoongi és Tae, elindultak dolgozni, mi pedig, itthon maradtunk.
-Mihez van kedvetek?-kérdezte Hobi.
-Nekem be kéne mennem a városba. Kong a hűtő az ürességtől.-mondta Jin-hyung.
-És te, Chim?-fordult felém Hobi.
Szívem szerint rávágtam volna, hogy Jungkookal akarok lenni, de nem akartam megbántani Hobi-hyungot.
YOU ARE READING
Forbidden love (BTS Jikook fanfiction) BEFEJEZETT
FanfictionJungkook és Jimin, a BTS nevű banda tagjai. A csapat egyre nagyobb sikereket ér el, egyre híresebbek és ismertebbek lesznek. A karrierük szárnyal, a bandával szinte egy családot alkotnak, a cégmorál rendben van, szinte már mesebeli az életük. De nem...