*Jungkook szemszöge*
Elterültem az ágy tetején és a plafont kezdtem el bámulni, mintha a pókhálón kívül lett volna rajta valami néznivaló.
Miért leszek féltékeny egy egyszerű ölelés láttán is? Na jó, Yoongi részéről nem biztos, hogy csak egy ölelés volt. Talán pont ezért zavar annyira. De akkor sem szabadna. Nem csókolóztak vagy ilyesmi. Na, akkor akadnék ki igazán.
Elővettem azt a gyűrűt, amit Jimin tőlem kapott. Forgatni kezdtem ujjaim között. Fáj, hogy visszaadta. Szeretném, ha újra az ujján lenne.
Gondolatmenetemet egy félénk kopogás zavarta meg.
-Jimin vagyok. Bemehetek? Bezártad az ajtót.-mondta.
Odasétáltam az ajtóhoz és beengedtem.
-Jin-hyung küldött, hogy hívjalak ki vacsorázni.-mondta.
-Megyek.-mondtam hűvösen, majd követtem Jimint a konyhába.
Megvacsoráztunk, majd mindenki ment a saját dolgára, a saját szobájába. Én is így tettem. Jimin azonban nem a közös szobánkban, hanem a nappaliban telepedett le. Elkezdett TV-t nézni. Biztosan nem akart velem egy levegőt szívni.
Ismét ideges lettem egy csöppet és hogy ez ne fajuljon tovább, inkább lefeküdtem aludni. Persze jobbára csak feküdtem, mert álom valahogy nem jött a szememre.
Nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy nyílik az ajtó. Felültem az ágyamban és az ajtó felé kaptam a tekintetemet. Yoongi a karjaiban cipelte be az alvó Jimint.
Ismét urrá lett rajtam a féltékenység. Felkeltem az ágyból és Yoongihoz siettem, hogy elvegyem tőle Jimint.
-Innentől átveszem, nehogy meghúzd a derekad.-mondtam cinikusan, miközben már nyúltam Jiminért.
De hiába, Yoongi nem adta át nekem. Kikerült és finoman berakta az ágyunkba Jimint.
-Eddig nem érdekelt, hogy a kanapén alszik.-morogta Yoongi, miközben leült Jimin mellé és betakarta őt.
-Nem is tudtam, hogy ott aludt el.-háborodtam fel.
-Mostmár késő.-mondta.
-Egyáltalán, hogy bírtad el?-szemtelenkedtem, miközben keresztbe fontam karjaimat.
-Attól, hogy nem vagyok izomagy, mint te, attól még lehetek erős.-vágott vissza.
-Akárhogyis, nem szeretném, ha mégegyszer hozzáérnél.-mondtam fenyegetően, mire felállt az ágyról és közelebb lépett hozzám.
-Miért? A tulajdonod?-húzta fel szemöldökét.
-Nem. Ő a párom.
-Hm. Félreérted a kapcsolat fogalmát. Kapcsolatban lenni nem azt jelenti, hogy senki sem mehet Jimin közelébe és senki sem érhet hozzá rajtad kívül. Jimin a párod és nem a tulajdonod.
-Én nem kezelem úgy, mint a tulajdonomat.
-De igen, Jungkook. Pont úgy kezeled. De elárulok egy titkot. Ezzel nem láncolod magadhoz, inkább eltaszítod őt. Ha ez így marad, előbb-utóbb el fogod veszíteni.-mondta Yoongi, majd elkezdett az ajtó felé sétálni, de még mielőtt kilépett volna rajta, visszafordult egy mondat erejéig.-Igaz, most ezen nem kéne, hogy fájjon a fejed, hiszen jelenleg nem is a párod.-mondta, majd becsukta maga mögött az ajtót.
Én pedig csak álltam, mint egy szobor. Mostmár biztos, hogy Yoongi Jimint akarja. De Yoongi képes lenne eldobni a barátságunkat és tönkretenni Jiminnel a szerelmünket? Na jó, most nem vagyunk együtt, de attól még szeretjük egymást. Yoongi képes lenne mindebbe belerondítani? Nem, ő nem olyan. Nem lenne képes erre.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Forbidden love (BTS Jikook fanfiction) BEFEJEZETT
FanficJungkook és Jimin, a BTS nevű banda tagjai. A csapat egyre nagyobb sikereket ér el, egyre híresebbek és ismertebbek lesznek. A karrierük szárnyal, a bandával szinte egy családot alkotnak, a cégmorál rendben van, szinte már mesebeli az életük. De nem...