Forbidden love (BTS Jikook fanfiction) BEFEJEZETT

Jikook 19.fejezet (We're in love)

*Jimin szemszöge*

Másnap reggel senkit sem kellet noszogatni, hogy keljen fel. Még az ébresztő csörgése előtt mindenki fenn volt és szaporán készülődött. Pontosságunk oka, nyilván a koncert volt. Hosszú ideje erre készültünk, mert ez a fellépés nem volt fogható a többihez. Nagyobb stadion, nagyobb közönség, nagyobb színpad, nagyobb nyomás.

Éppen az ingemet gomboltam be, amikor Tae lépett be Hope-val közös hálónkba. Idegesen és kapkodva matatott Hope cuccai között.

-Hol vaaan?-hisztizett.

-Mit keresel?-kérdeztem.

-A nadrágomat. Tudod, azt a feketét, a bőrhatásút.-nyavalygott.-Tuti, hogy Hoseok csórta el.

-Hope nem szokta csak úgy kölcsön venni a dolgainkat. Én a helyedben Namnál vagy Kooknál keresném. Mellesleg, tök mindegy mit veszel fel, mert ott úgyis fellépő ruhát kapunk majd.-ráztam a fejemet.

Ezzel V elviharzott. Most jött ki rajta is az izgalom és a feszültség.

Folytattam az öltözködést. Éppen azt vettem észre, hogy félregomboltam az ingemet, annyira nem ott járt az eszem, amikor Kook lépett be a szobába.

-Szia.-köszönt szégyellősen.

-Szia.-köszöntem vissza, de nem néztem rá, csak az ingemmel foglalkoztam és türelmetlenül próbáltam kigombolni, de valahogy nem sikerült.

-Ööö, mit csinálsz?-kérdezte felhúzva szemöldökét, miután látta, hogy idegesen tépkedtem lefelé a ruhadarabot, de mivel nem jött le, haragosan felkiáltottam.

-Nem jön le ez a rohadt ing!-kiabáltam.

-Ne idegeskedj!-mondta lágy hangon, majd közelebb lépett hozzám.-Miért kapkodsz? Szép lassan is ráér kigombolni az ingedet.-mondta csábító hangon és kacéran belenézett a szemembe.

Nagyon lassan elkezdte egyesével kigombolni a gombokat, én pedig követtem a szememmel keze mozgását. Mikor az összeset kigombolta, összekapcsoltuk tekintetünket és így húzta le a vállaimról a lenge ruhadarabot. Miután fedetlenné vált a felső testem, Jungkook feltűnően végig mérte és beharapta alsó ajkát.

-Tetszik?-vigyorogtam önelégülten.

-Olyan gyönyörű.-suttogta megbabonázva, majd végighúzta ujjait mellkasomon és egészen lesimított a nadrágom kezdetéig. Végigfutott rajtam a hideg.

Elkezdtem felé közelíteni, hogy ajkaink összeérhessenek és Kook is közelebb hajolt. Azonban hamar visszatért a valóságba és óvatosan eltolt magától.

-Ezt nem szabadna.-mondta.

-Hát, persze.-mondtam. Hangomból tisztán kivehető volt a csalódottság.

Újra felvettem az ingemet, de ezúttal jól gomboltam be.

-De te kezdted.-tettem hozzá, majd ott akartam hagyni, azonban visszatartott.

-Jimin, ne haragudj!-mondta könyörögve, miközben megfogta a csuklómat.

Nem válaszoltam, csak elrántottam a kezemet és magára hagytam.

*Jungkook szemszöge*

Szomorúan néztem Jimin távolodó alakját. Sóhajtottam egyet és lemondóan lerogytam a székre.

Annyira gyűlölöm, hogy nem tudom félretenni a félelmeimet. Úgy szeretem őt, de minden adódó alkalommal, amikor komolyabbá válik a helyzet, berezelek. Úgy szeretnék hozzábújni, megcsókolni és érezni, hogy ő is szeret engem.