Forbidden love (BTS Jikook fanfiction) BEFEJEZETT

Jikook 85. fejezet (Az már fél siker)

* Jungkook szemszöge*

Másnap reggel, amikor felébredtem, egyedül találtam magam Jimin ágyában. Kezembe vettem a telefonomat. Hét óra volt. Ilyen korán felkelt volna?

Felöltöztem, és kimentem a szobából. Hangokat hallottam a nappali felől. Nem véletlenül. Taehyung, Jihyun és Jimin bent voltak. Beálltam a nappali ajtajába, és csendben figyeltem őket addig, amíg észre nem vették, hogy ott vagyok.

Éppen videójátékoztak.

- Jimin, ugye tudod, hogy rossz irányba mész? - kérdezte nevetve Tae.

- Éreztem, hogy valami nem stimmel. - válaszolta Jimin.

- Jimin sosem volt nagy ász a játékokban. - mondta Jihyun kuncogva.

- Hé! Igyekszem, oké? - mondta sértődötten Jimin.

- Jimin! Mögötted van, lődd le! - kiáltotta el magát Jihyun.

- Hol? Hol van? Nem látom. - pánikolt Jimin, miközben a konzolt rángatta.

Jihyun torka szakadtából elkezdett röhögni.

- Meghaltunk. - mondta Tae lehangoltan.

- Hát, erről ennyit. - szólaltam meg, hogy felhívjam magamra a figyelmet.

- Kicsim! - sipította Jimin, miközben felpattant a kanapéról, és odaszaladt hozzám. - Engem hibáztatnak, hogy vesztettünk.

- Biztosan te is nagyban hozzájárultál, édesem. - mondtam nevetve, miközben megpusziltam a feje tetejét.

Fél szemmel láttam, hogy Jihyun felhúzza a szemöldökét, amikor ránk néz. Gondoltam, adok neki okot arra, hogy még jobban fintoroghasson. Megfogtam Jimin arcát, és megcsókoltam. Szegényke biztosan nagyon zavarban volt, mert amikor elengedtem, csak meredten állt, és tiszta piros volt a pofikája.

Ezután önelégült mosollyal az arcomon, lehuppantam a fotelbe, mintha mi sem történt volna.

- Merre van Harin? - kérdeztem.

- Lement a boltba. - válaszolta Tae.

Ezalatt Jimin is visszavánszorgott a kanapéra. Az arca még mindig piros volt.

- Mivel játszotok? - kérdeztem.

- Call of Duty. - válaszolt Tae.

- Beszállhatok? - kérdeztem.

- Szerintem Jimin helyett beszállhatsz. - mondta Tae.

Játszottunk egy ideig, aztán feltűnt, hogy Jihyun szándékosan megpróbál kiiktatni, hiába voltunk mindhárman egy csapatban. Rendben. Itt az ideje, hogy megmutassam, hogy rossz emberrel szórakozik. Egy ilyen játék nekem nem ügy.

Nem sokkal később, kilőttem Jihyunt.

- Hé! - háborgott.

- Bocs. Véletlen volt. - mondtam. - Valahogy te is így akartad, nem? - vigyorogtam a képébe.

Erre csak egy gyilkos tekintetet kaptam válaszul.

- Na jó. Szerintem, mára ennyi elég volt a Call of Duty-ból. - mondta Tae, majd kikapcsolta a konzolt.

Valószínűleg, Jimin nem fogta fel, hogy mi történt. De talán jobb is így. Nem akarom, hogy szenvedjen amiatt, hogy rosszban vagyok az öccsével.

Nem sokkal ezután, Harin hazaért.

- Jót mulattatok, amíg nem voltam itthon? - mosolygott szélesen.