🔸Eldobva 🔸/ Mennyből a pokolba /

✒ 15. ✒

Léna

Csak álltam a lépcső tetején és hallgattam, ahogy veszekednek.

- Mi lenne ha valaki nekem is elmagyarázná mi a fene folyik itt ? - léptem közelebb.

Ben lassan felém fordult, arca vörösre színeződött de nem szólt. Állt előttem némán.

-Magatokra hagylak. - hátrált ki Amanda.
- Szóval ?- türelmetlenül álltam Bennel szemben. Aki továbbra sem szólt semmit.
- Megszólalnál végre ? - akaratlanul is megemeltem a hangom mire minden otthonlévő kijött és minket nézett.
- Ne itt. Menjünk fel. - Ben megfogta a kezem majd elindult a szobám felé magával húzva engem is.
- Akkor? - csuktam magunkra az ajtót.

Ben idegesen járkált. Beletúrt a hajába, ami mellesleg irtó szexi, de vonatkoztassunk el ettől.

- Léna én, én nem is tudom hol kezdjem, vagy hogy mondjam el.
- Mondjuk kezdjük az elején ? Csak hogy én is értsem.
- Én nem tudom mikor, hogyan... de annyira... Először csak felfigyeltem rád, vigyázni akartam rád, a barátod lenni. Aztán szép lassan rájöttem, hogy egyre többet és többet szeretnék. Ha nem találkoztunk borzasztóan hiányoztál. Vártam, hogy láthassalak, lássam a mosolyod, érezzem az illatod. Egyszerűen vitt magával az érzés, mindent elsöpört és végül be kellett látnom, hogy menthetetlül érzem. Amikor Kornél elvitt majd megvesztem. Ha arra gondoltam , hogy bánthat őrült módjára viselkedtem.
Léna én esküszöm nem tudok mit kezdeni ezzel, én nem akarlak elveszíteni emiatt de borzasztóan szeretlek. Beléd szerettem és nem tudok ellene tenni.

Csak kapkodtam a fejem az ide oda sétáló Ben után. Nehezemre esik megállni, hogy ne ugrojak a nyakába és csókoljam meg.

- Tudom, hogy barátok vagyunk és elfogadom ha ennél nem akarsz többet. Nehéz lesz, nem tudom, hogy fogom bírni de tiszteletben tartom ha így akarod. - járkált össze vissza.
- Állj már meg könyörgöm. - megfogtam a karját. - Higgadj le. - motyogtam.

Azt hiszem erre a percre vártam. Valahol titkon ezt szerettem volna. Talán bennem is ezek az érzések bújkálnak. Míg ezek lezajlottak a fejemben súlyos percek telhettek el ugyanis Ben azt hajtogatta, hogy tudta, hogy ez lesz, elveszít.
Az egyik percben még próbáltam elhallgatatni a másikban már a nyakát öleltem és a száját a számmal tapasztottam be. Csak ne tudjon ennyi badarságot össze hordani.

🙈 Ez egy rövidebb rész lett, de hamarosan hozok még egyet. 😚
Kellemes időtöltést. ❤
🌟⭐🌟
🙈