🔸Eldobva 🔸/ Mennyből a pokolba /

✒ 42. ✒

Ben

Már alig várom, hogy Mariborba érjünk. A holnapi esküvőt meg aztán mégjobban.
Meg akarom mutatni Samnek, hogy milyen bomba barátnőm van. Ő meg elveszi Holyt, pedig mindenki tudja róluk, hogy nem szerelmesek. Nade nekem ehhez szerencsére semmi közöm.
- Nagyon elgondolkodtál. - szólt halkan, az édes hangja azonnal vissza rántott a gondolataimból - Baj van?

- Jaj dehogy. A holnapi esküvőn gondolkodtam.

- Nem muszáj magaddal vinned, a szálláson is megvárhatlak.

- Mii?! Dehogy vársz ott, alig várom, hogy megmutassam a társaságnak a leggyönyörűbb nőt a világon!

- Biztos? - nézett nagy szemekkel.

- A legbiztosabb. - szorítottam meg a combját.

Néhány perc múlva lekanyarodtam a szálláshoz. Egy igazán szép helyre jöttünk. Hatalmas a szálló.

- Jó napot. Foglaltam egy szobát. Kolua Benjamin néven.

- Jó napot, igen már látom is. - mosolygott a lány a pult mögött - Második emelet jobbra 215 - ös szoba.

- Köszönjük. - vettem el a kulcsot.

Átkaroltam Lénát, a csomagjainkat kocsira tettük így egyszerűen felvihetjük.

- Nagyon szép ez a hely. - nézett körül Léna.
- Igen, és a szobát még nem is láttad.
- Mindegy milyen a lényeg, hogy veled legyek.

Magamhoz húztam egy csókra eközben épp leért a lift. Beszálltunk, Léna a hátam mögül átkarolt simogatta a hasam. A vékony ingen keresztűl jól éreztem minden mozzanatát hát még mikor felhúzta és a csupasz bőröm simogatta. Elharaptam egy nyögést, megfordultam, Léna ártatlan tekintettel nézett rám. Ajkait rágta, fel le emelte a tekintetét rajtam. Leküdzhetetlen vágy kapott el, megcsókoltam a lift falának nyomva. Nyelvünk vad táncot járt. Felkaptam, mire ő a derekam köré fonta lábait. Hajamba túrva húzott magához mégközelebb. Csókcsatánknak a lift megállást jelző csippanása vetett véget. Kipirultan állt mellém mikor beszállt egy hölgy.

- Maguk is a negyedikre mennek? - kérdezte mosolyogva.
- Igen. - válaszoltam.

A néni ügyet sem vetve ránk elfordult.
Léna szorosan mögöttem állt, elkezdte cirógatni a hátam. Kínzó lassúsággal de annál nagyobb hatással.
- Khm. - próbáltam jelezni, hogy hagyja abba persze hiába.

A szám elé tettem a kezem, cseles falnak könyöklős módszerrel ezzel vissza fogva a sóhajtásom. Újabb hang jelezte a megállást. Végre.
Na nem azért, mert Léna izgatott, csak a néni előtt nem szerettem volna felfalni őt.

- Ezt még vissza kapod. - húztam magamhoz egy újabb csókra.

Bepakoltam a cuccainkat, Léna azonnal kicsomagolt.

- Whah az a ruha. Brutál jó vagy benne! - simultam mögé.
- Pirosban vagy feketében milyen lett volna. - nézett rám az eltudod képzelni nézéssel.
- Uuu ne is tetézd. - vettem ki az öltönyt én is - Menjünk le vacsorázni?
- Jó ötlet. - végig nézett magán - Így jó leszek?
- A legjobb. - indultunk el.

Az étteremben is foglalt asztalunk volt. Szépen megterítve várt ránk.
Léna csirkés salátát kért én pedig hal ételt ettem.

- Mi lenne, ha vacsi után megnéznénk a medencét? - dobta be az ötletet.
- Benne vagyok. - vágtam rá azonnal.