🔸Eldobva 🔸/ Mennyből a pokolba /

✒ 33. ✒

Léna

Ben jóideig nem jelentkezett. A sulihoz egyszer eljött. De mikor Geri és Rob odajött olyan kerék csigorgatással húzott el, zengett az iskola tőle. Gondolom dühítette, hogy oda jöttek. Talán azt feltételezte valami közöm van hozzájuk, pedig valójában csak megkérdezték , hogy vagyok. Elmondták, hogy sajnálják a Kornélos ügyet.

Azóta nem láttam Bent. Igaz akkor is csak épp egy pillanatra. A lila folt nem halványult sőt, inkább sötétebb lett. Még most is látszik, pedig eltelt majd két hónap.

***

Péntek van és az utolsó órán ülünk. Alig várom, hogy az otthonba érjek és két napig ki se mozduljak a házból.
Éjjel kétszer is csörgött a telefonom. Nem volt erőm felkelni. Így csak reggel láttam, hogy Ben volt az. Délután vissza hívom.
Haza érve Amanda fogadott. Rögtön asztalhoz hívott, hogy ebédeljek. Semmi étvágyám nem volt. Így csak megturkáltam a kaját aztán felmentem. Kis idő múlva utánam jött.
- Enned kellene. Le fogsz gyengülni.
- Majd vacsorára többet eszem. - motyogtam az ágyra dölve - Este hívott. Kétszer.
- Igen? Mit szeretett volna éjszaka?
- Nem tudom, nem vettem fel.
Nem tudott mit mondani, csak ült mellettem csendben.
- Tudom, hogy sok idő telt el ... de szeret téged. Nagyon bántja őt, hogy Axel helyette téged ütött meg. Ezért is akar külön lakást bérelni, egy lakást ahova nyugodt szívvel vihet. Ahol nem érhet baj.
- Amanda ... - kezdtem volna de ő a szavamba vágott.
- Nem azt mondom, hogy hibátlan. Nem értek egyet ezzel a nem jelentkezem módszerrel, de valahol megértem, és hálás vagyok érte, hogy biztonságot szeretne biztosítani neked.
- Én nem haragszom rá és Axelre sem. Tudom, hogy nem volt szándékos. De nem ez a helyes út Ben részéről. Otthagyta az iskolát.
- Azért, hogy dolgozhasson. - fejezte be helyettem a mondatot.

Haragudhatnék rá, de egyszerűen nem tudok. Szívem összes kis porcikájával szeretem.

Hosszasan beszélgettem Amandával, végül este nyolckor lementünk vacsorázni, utána lezuhanyoztam. Mire észbe kaptam már Bent hívtam.

*A hívott fél pillanatnyilag nem kapcsolható, kérjük hívását ismételje meg később.

Hm. Talán majd később. Átlapoztam a közösségi oldalakat, sehol semmi érdekes.
Ennek örömére indítottam egy filmet amin szép lassan el is aludtam. Igen ez az én formám. Hajnal négykor SMS hangra ijedtem fel. Magamhoz kaptam a telefont aminek a kijelzőjén Ben neve állt. Gyorsan megnyitottam.

" Ne haragudj dolgoztam. Már nem hívlak, mert biztos alszol, de hívlak ahogy felebrédek reggel. Szeretlek! "

Dolgozott?! Éjszaka?!

Pötyögtem egy rövid választ és megpróbáltam elalduni. Nem sikerült. A telefonomonom megnéztem kik vannak még fent. Ben volt az első akit kiszúrtam. Azt hittem aludni ment.
A folyosóról zörgést hallottam. Kiszálltam az ágyból, az éjjeli lámpám felkapcsolt. Egy kemény borítós vastag könyvet vettem magamhoz védekezéshez majd kinyitottam az ajtót. Jennifer jött fel a lépcsőn egy pohár vízzel.
- Te meg mit csinálsz azzal a könyvvel? - úgy nézett rám mint egy idiótára.
Bizonyára úgy is néztem ki. Hálóingben, kócosan, könyvvel felfegyverkezve. Ha belegondolok, igen tényleg egy idióta vagyok.
- Hangokat hallottam. - magyaráztam - Mit csinálsz ilyen későn?
- Vagy inkább ilyen korán?- nevetett - Hétfőn kisvizsga, tanulok.
- Egy kalappal!- ezzel be is mentem a szobámba. Mivel már úgysem tudok aludni felkapcsoltam a villanyt és neki álltam takarítani. A fürdőben kezdtem mindent áttöröltem, fertőtlenítettem. Aztán a szobát is elkezdtem. Hét órakor már csak porszívóznom kellett. Amit reggeli után meg is csináltam. Amanada jót nevetett rajtam.
Segítettem neki feltenni az ebédet és el is mosogattam. Miután végeztem felementem és lezuhanyoztam kicsit rendbe szedtem magam. A táskámba tettem egy könyvet és kimentem a parkba sétálni, olvasgatni kicsit.
Az utóbbi napokban, hetekben úgysem nagyon voltam sehol.

⚘⚘⚘⚘⚘
Amikor megszáll az ihlet és nem tudok leállni!
Faljátok!
😊
⚘⚘⚘⚘⚘