Ben
Léna félérve leült a kanapéra, felhúzott lábakkal összegömbölyödve.
- Csinálok fürdőt. - motyogtam zavarodottan.
Még mindig felfoghatatlan számomra, hogy holnap elviszik tőlem.
Megengedtem a vizet, Léna már ott állt az ajtóban.- Nem túl meleg? - álltam el a kád mellől hogy megnézhesse.
- Neked jó?
- Igen. - válaszoltam elindulva ki.
- Fürödj velem. - fordult utánam - Kérlek.
- Hozok törölközőt. - kimenetem magamhoz vettem két törölközőt és vissza mentem.
Léna a fürdő közepén állt, lassan levette a rövidnadrágját, aztán a pólót is. Fehérneműben állt én meg csak bámultam. Láttam pucéran, végig csókoltam mégis csodálva nézem minden alkalommal.
Levettem a fehérneműit és belépett a kádba.Hamar levettem a gönceim majd követtem. Némán ültem mögötte, nekem dőlt, háta mellkasomhoz ért, átkaroltam. Próbáltam biztatóan hatni, de magam sem voltam biztos semmiben.- Mi lesz ha nem jutok vissza? - törte meg a csendet.
- Vissza fogsz. Nem nyugszom addig míg ki nem találom.
- És ha ez sok időbe telik?
- Akkor addig fogok várni! - ez egész biztos.
Fél óráig fürdőztünk, majd kiszálltam, megtörölköztem majd utánam Léna is így tett.
- Rendelek kaját. Pizza jó lesz?
- Nem vagyok éhes. - motyogta.
- Enned kell baby. Pizza?
- Jó lesz. - adta meg magát.
Lementem és tárcsáztam a kedvenc helyünket. Léna egy köntösben jött le.
- Húsz perc múlva itt a pizza.
- Rendben. Addig átölelsz? - gyűltek könnyek a szemébe.
Szorosan magamhoz húztam, öleltem.
- Szeretlek. Ugye tudod!?
- Én is szeretlek Ben. Mindennél jobban. Az elétemnél is jobban.
A nappaliban álltunk ölelkezve, csendben. A csengő hangja törte meg az ölelésünket.
- Biztos a pizza. - indultam el a kaputelefonhoz.
Sejtésem beigazolódott. Átvettem a pizzákat és bezártam az ajtót.
- Keressünk valami filmet. - pakoltam le a dohányzó asztalra.
CITEȘTI
🔸Eldobva 🔸/ Mennyből a pokolba /
DragosteLéna vagyok, gazdag családba született 16 éves lány, akit a szülei még kisgyermekkorában eldobtak maguktól mert fiú gyermeket szerettek volna. Ez volt a bűnöm. Nem vagyok fiú. Csak egy lány. Egy lány a gyermekkoromból.